Vészjelzések, figyelmeztetések - Felsőnyárád

Ma   Hétfő   Kedd   Szerda   
Felsőnyárád

Az alkalmazott kritériumokat elérő veszélyes időjárási esemény nem várható.

2018.10.21. 09:55 Országos Meteorológiai Szolgálat

Magyarországon jogszabály szerint a hivatalos figyelmeztető előrejelzéseket és vészjelzéseket az Országos Meteorológiai Szolgálat készíti. Ezért - főleg a néhány órán belül belül bekövetkező veszélyes időjárási jelenségeket jelző riasztások tekintetében -, a legmagasabb személyi és vagyoni biztonság érdekében javasolt onnan is tájékozódni.

Az adatok forrása: OMSz

MaHétfőKeddSzerda
Borsod-Abaúj-Zemplén - Felsőnyárád
Széllökés
Baranya
Széllökés
Bács-Kiskun
Széllökés
Békés
Széllökés
Csongrád
Széllökés
Fejér
Széllökés
Győr-Moson-Sopron
Széllökés
Hajdú-Bihar
Széllökés
Heves
Széllökés
Jász-Nagykun-Szolnok
Széllökés
Komárom-Esztergom
Széllökés
Nógrád
Széllökés
Pest
Széllökés
Somogy
Széllökés
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Széllökés
Tolna
Széllökés
Vas
Széllökés
Veszprém
Széllökés
Zala
Széllökés
7 napos előrejelzés

10 napos időjárás előrejelzés - Felsőnyárád

Okt 21.
V
13
 
9
9mm
48%
Okt 22.
H
16
 
6
Okt 23.
K
14
 
7
Okt 24.
SZ
12
 
2
1mm
0%
40km/h
NyÉNy
Okt 25.
CS
12
 
3
24km/h
NyÉNy
Okt 26.
P
14
 
6
Okt 27.
SZ
14
 
5
2mm
0%
Okt 28.
V
14
 
3
7mm
5%
Okt 29.
H
12
 
2
4mm
50%

Akasztófa

Magyar   Angol   Német
_____
Ezek a betűk már voltak:
A kérdezett betű:
Új feladványt kérek!

Vészjelzések, Figyelmeztetések

Fontos tudni, hogy a veszélyes időjárási eseményeket a legkorszerűbb eszközök, módszerek és szakmai ismeretek alkalmazása ellenére sem lehetséges minden esetben megfelelően korán, előre jelezni és így a megfelelő szintű veszélyjelzést kiadni!

Egy térségre kiadott figyelmeztető előrejelzés, riasztás azt jelenti, hogy az időjárási feltételek mellett az adott veszélyes időjárási esemény kialakulhat a figyelmeztetéssel és riasztással érintett és az azokhoz közel eső területeken. A figyelmeztető előrejelzés és riasztás így nem azt jelenti, hogy adott veszélyes időjárási esemény adott területen feltétlenül be fog követzkezni, hanem azt, hogy ennek magas az esélye, a bekövetkezés feltételei adottak, a személy és vagyonbiztonság miatt indokolt az óvatosság, a megelőző intézkedés.

Mint ahogy az időjárás előrejelzések esetében is ez minden területre igaz, itt is megállapítható, hogy minél távolabbi időpontra próbálunk vészjelzést, figyelmeztetést kiadni, annál nagyobb lesz a bekövetkezés bizonytalansága. A rövid távú 1-2 napra szól előrejelzések meglehetősen pontosak, azonban 3-4 nap távlatában már jelentősen nő a bizonytalanság. A legjobb ha naponta, legalább 24 órás időtávra meggyőződünk róla, hogy a minket érintő területtel kapcsolatban érvényben van-e valamilyen figyelmeztetés.

A veszélyjelző, figyelmeztető rendszer célja az általános élet- és vagyonvédelem, a lehetőség a megelőző intézkedések megtételére. Az adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat biztosítja.

Az oldal színekkel ellátott térképére pillantva azonnal látható, hogy mely területeket érinthet veszélyes időjárási jelenség. A térképre kattintva pedig szöveges formában lehet részletesebben tájékozódni a várható időjárási veszélyről az adott térségben.

Időjárási eseményekkel kapcsolatban figyelmeztető és vészjelzéseket az alábbi 11 kategóriában jelenítünk meg.

  1. heves zivatar
  2. felhőszakadás
  3. széllökés
  4. ónos eső
  5. hófúvás
  6. eső
  7. havazás
  8. extrém hideg
  9. hőség
  10. tartós, sűrű köd
  11. UV sugárzás

Veszélyességi szintek

A figyelmeztetések és a riasztások során 3 veszélyességi szintet különböztetünk meg. Ha nem várható a meghatározott kritériumoknak megfelelő veszélyes jelenség, az adott terület zöld színnel jelenik meg.

Első szint (sárga)

A sárga figyelmeztetés alá sorolt időjárási események nem szokatlanok, de potenciális veszélyt jelenthetnek, ezért tanácsos elővigyázatosnak, óvatosnak lenni, főként az időjárási hatásoknak jobban kitett tevékenységek során. Különösen a bizonytalanabb kimenetelű, gyorsan változó időjárási helyzetekben célszerű a szokásosnál gyakrabban és részletesebben tájékozódni a várható időjárás felől.

Második szint (narancs)

Ez a figyelmeztetési szint már olyan veszélyt hordozó időjárási jelenséget, jelenségeket jelent, amelyek káreseményekhez vezethetnek, vagy akár személyi sérülést, balesetet is okozhatnak. Érvényben lévő veszélyjelzés esetén legyünk nagyon körültekintőek, vigyázzunk saját biztonságunkra és értékeinkre. Részletesen tájékozódjunk az időjárás alakulásáról.

Harmadik szint (piros)

Ez a figyelmeztetési, riasztási szint már veszélyes, komoly károkat okozó, sok esetben emberi életet is fenyegető időjárási jelenségeket jelez, amelyek rendszerint kiterjedt területeket érintenek. Érvényben lévő veszélyjelzés, kiadott riasztás esetén legyünk különös figyelemmel értékeinkre és saját biztonságunkra. Folyamatosan kísérjük figyelemmel a legfrissebb hivatalos meteorológiai információkat. Minden körülmények között kövessük a hatóságok utasításait. Tartózkodjunk biztonságos helyen. A veszélyjelzés ezen legmagasabb szintjének megállapítása már csak a meglehetősen ritkán előforduló időjárási eseményekkor történik.

A figyelmeztető előrejelzések, illetve a veszélyes időjárási eseményekkel kapcsolatos riasztások jelölései:

A figyelmeztetéseket, illetve veszéllyelzéseket megyékre bontva adjuk meg. Amennyiben van érvényben lévő figyelmeztetés, úgy az adott kategória ikonja látható az adott megyén, amennyiben több figyelmeztetés is érvényben van úgy egy megyén több ikont is láthatunk. A figyelmeztetéssel érintett megye olyan színű mint amilyen az arra megyére kiadott legmagasasbb fokú figyelmeztetés színe.

Heves zivatar

  1. sárga Kis valószínűséggel kialakulhat heves zivatar (károkozó szél vagy nagy méretű jég kíséretében).
  2. narancs Közepes bekövetkezési kockázat mellett előfordulhat heves zivatar (károkozó szél vagy nagy méretű jég kíséretében).
  3. piros Magas bekövetkezési kockázat mellett heves zivatar várható (károkozó szél vagy nagy méretű jég kíséretében).

Felhőszakadás

  1. sárga Intenzív záporból, zivatarból rövid idő alatt 25-30 mm-t meghaladó csapadék hullhat.
  2. narancs Intenzív záporból, zivatarból rövid idő alatt 50 mm-t meghaladó csapadék hullhat.

Széllökés

  1. sárga A várt legerősebb széllökések meghaladhatják a 70 km/h-t.
  2. narancs A várt legerősebb széllökések meghaladhatják a 90 km/h-t.
  3. piros A várt legerősebb széllökések meghaladhatják a 110 km/h-t.

Ónos eső

  1. sárga Gyenge ónos eső. A várt csapadékmennyiség általában néhány tized (> 0,1) mm.
  2. narancs Tartós (több órás) ónos eső. A várt csapadékmennyiség meghaladhatja az 1 mm-t.
  3. piros Tartós (több órás) ónos eső. A várt csapadékmennyiség meghaladhatja az 5 mm-t.

Hófúvás

  1. sárga Gyenge hófúvás. A friss hóval fedett területeken a szél alacsony hótorlaszokat emelhet.
  2. narancs Hófúvás. A friss hóval fedett területeken a viharos szél magas hótorlaszokat emelhet.
  3. piros Erős hófúvás. A friss hóval fedett területeken a viharos szél több helyen jelentős hóakadályokat emel.

Eső

  1. sárga 24 óra alatt több mint 20 mm csapadék hullhat.
  2. narancs 24 óra alatt több mint 30 mm csapadék hullhat.
  3. piros 24 óra alatt több mint 50 mm csapadék hullhat.

Havazás

  1. sárga 12 óra alatt 5 cm-t meghaladó friss hó hullhat.
  2. narancs 24 óra alatt 20 cm-t meghaladó friss hó hullhat.
  3. piros 24 óra alatt 30 cm-t meghaladó friss hó hullhat.

Extrém hideg

  1. sárga A hőmérséklet – 15 °C alá csökkenhet.
  2. narancs A hőmérséklet – 20 °C alá csökkenhet.
  3. piros A hőmérséklet – 25 °C alá csökkenhet.

Hőség

  1. sárga A napi középhőmérséklet várhatóan eléri vagy meghaladja a 25 °C-ot.
  2. narancs A napi középhőmérséklet várhatóan eléri vagy meghaladja a 27 °C-ot.
  3. piros A napi középhőmérséklet 29 °C felett alakulhat.

Tartós, sűrű köd

  1. sárga Tartós (> 6 óra) sűrű köd (látástávolság pár száz méter) várható.

UV sugárzás

  1. sárga a napi várható UV sugárzás mértékének maximuma eléri az UV indexen az 5-7 közötti, erős értéket
  2. narancs a napi várható UV sugárzás mértékének maximuma eléri az UV indexen a 7-8 közötti, nagyon erős értéket
  3. piros a napi várható UV sugárzás mértékének maximuma eléri az UV indexen a 8 feletti extrém erős értéket

Fontos tudnivalók

Az időjárás előrejelzés, veszélyjelzés mindig egy meghatározott időszakra vonatkozik és nem egy adott időpontra, továbbá nem az időjárásból fakadó káresemények előrejelzésére szolgál.
A kiadott figyelmeztető előrejelzés minden olyan fent felsorolt időjárási elemet tartalmaz, amely előfordulására az adott napon (0–24 óráig bármikor) számítani lehet, függetlenül attól, hogy az a nap folyamán mikor fog bekövetkezni.
A riasztások kiadására általában akkor kerül sor, amikor az említett veszélyes időjárási elemek kialakulása az adott területen már a közeli órákban (általában 0,5–3 óra múlva) várható. A riasztások érvényességi időtartama a veszélyes időjárási eseménytől függően 3–6, vagy akár 6–12 óra is lehet. Az esetek többségében ennyi idő után módosításra, vagy feloldásra kerülnek a riasztások. Mivel a vészjelzés is egy, a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készülő előrejelzés, ezért bármikor változhat. Teljes képet a veszélyes időjárási helyzetre vonatkozóan a veszélyjelzés minden elemének (térképes riasztás, szöveges és térképes figyelmeztető előrejelzés) együttes áttekintésével kaphatunk.
A veszélyjelzéseket a nap 24 órájában szükség szerint folyamatosan frissítjük.

Veszélyjelzés korlátai

Egy bizonyos tér és időskála alatt, vagyis a nagyon kis területekre korlátozódó, illetve rövid ideig (általában néhány percig) tartó jelenségek jelzése nem célja a veszélyjelzési rendszernek. Ennek oka, hogy ezek a lokális, rövid életű jelenségek még a mai, korszerű meteorológiai mérőhálózatokkal sem detektálhatók megfelelően. Ilyen jelenség például a rendszerint nyári félévben, száraz időben előforduló néhány percig tartó tölcsérszerű forgószél (portölcsér, más szóval porördög), ide sorolhatjuk a hegyek eltérő szélviszonyaiból származó eseményeket, hevesebb zivatarokhoz alkalmanként társuló tornádókat, de ide sorolhatók a rövid életű (15–30 percnél nem hosszabb élettartamú), rendszerint kis területen megjelenő, akár intenzívebb zivatarok is.

Az egyes figyelmeztetési, veszélyjelzési kategóriákhoz tartozó részletesebb leírás

Heves zivatar

Egy zivatart akkor nevezünk “hevesnek”, ha az alábbiak közül legalább az egyik fennáll:

  • a legerősebb széllökések meghaladják a 90 km/h-t (“károkozó szél”)
  • a jéggel jár, melynek átmérője meghaladja a 2 cm-t (“nagyméretű jég”)

Első szintű (citromsárga) jelzést olyan esetekben alkalmazunk, amikor rendszerint rövid életű, izolált heves zivatar várható. Gyakran ilyen típusú időjárási helyzetekben akár több helyen is kialakulhat intenzívebb zivatartevékenység, a meteorológiai feltételek pedig potenciálisan megengedik, hogy néhol az intenzívebb zivatarok akár a heves kategóriát elérő fokozatot is elérjék. (Ezekben az esetekben egy-egy helyen a zivatarokat kísérő várt legerősebb széllökés vagy a jégméret a heves zivatarnak megfelelő küszöbérték közelében, esetleg kissé e fölött alakulhat, de a heves kategóriának megfelelő kísérő jelenségek várhatóan csak kis területre és rövid időre korlátozódnak.) A szóban forgó helyzetekben egy adott pont környezetében a zivatarhoz társuló heves események bekövetkezési kockázata alacsony.

Második szintű (narancssárga színű) jelzést azokban az esetekben alkalmazzuk, amikor hosszabb életű, rendszerint jól “szervezett” heves zivatarok várhatók. Második szintű jelzés esetén előfordulhatnak olyan esetek is, amikor bár nem hosszú életű heves zivatarokról van szó, de intenzitásuk extrém is lehet, így akár 5 cm-t meghaladó jégméretet, vagy 120 km/h-t meghaladó széllökést eredményezhetnek. Második szintű jelzés esetén a várt, heves zivatarok által érintett területi lefedettség nagyobb, mint az első szintű jelzés esetén, ilyenkor egy adott pont környezetében a bekövetkezési kockázat már magasabb (közepes) az első szinthez képest.

Veszélyjelzés harmadik szintje (piros) esetén a várt heves zivatarok jól szervezett, hosszú életű zivatarrendszert (un. squall-line) alkotnak, és többfelé eredményezhetnek 90 km/h-t meghaladó széllökéseket. A legmagasabb fokozatú jelzés esetén a heves zivatarok nagy területen okozhatnak heves szélrohamokat, így egy adott pont környezetében a bekövetkezési kockázat magas.

Fontos tudni, hogy minél kisebb térbeli kiterjedésű és élettartamú egy időjárási esemény, és minél összetettebb az adott légköri jelenség, annál nehezebb előrejelezni, és annál nagyobb a bizonytalanság az előrejelzést illetően. Ebbe az időjárási esemény csoportba tartozik a heves zivatar. Előfordul, hogy már csak akkor van lehetőség kiadni a riasztást, ha már valamilyen mért vagy észlelt információ egyértelműen heves zivatar jelenlétére utal.
Szeretnénk emlékeztetni, hogy egy általános, nyári félévben gyakorta előforduló zivatar is veszélyes időjárási jelenség, hiszen a lehetséges villámcsapás már önmagában komoly balesetveszélyt hordoz. Embert érő villámcsapás halálhoz is vezethet! Az általános zivatarok kísérő jelensége lehet a kisebb méretű jég (jégátmérő < 2 cm), illetve a viharos, 60 km/h-t meghaladó (de 90 km/h-t el nem érő) széllökés. Az OMSZ veszélyjelzési rendszerének célja, hogy a zivatarok azon csoportját jelezze előre, amelyekhez a villámtevékenység mellett olyan viharos széllökés vagy nagyméretű jég társul, ami jelentős károkhoz vezethet, illetve az ember testi épségét is nagyban fenyegeti. A kockázat mértéke három fokozatú (“alacsony”, “közepes”, “magas”) és mindegyik fokozat egy-egy riasztási szintnek felel meg. A szöveges figyelmeztető előrejelzésben a várt területi lefedettségre vonatkozó jelzők (“néhol”, “szórványosan”, “többfelé”) egyben a heves zivatar megjelenésének kockázatára is utalnak. A bekövetkezési kockázatot egy pont környezetében értelmezzük. Egy adott pont környezetén jelen esetben az adott pont hozzávetőlegesen 30 km sugarú környezetét értjük.

Felhőszakadás

Felhőszakadásról olyan esetben beszélünk, amikor lokálisan, rövid idő alatt (általában 30–60 perc, de akár 2–3 óra is lehet) 25–30 mm-t meghaladó csapadékmennyiség hullik. Tehát, amennyiben az időjárási feltételek adottak ahhoz, hogy intenzív záporok, zivatarok kísérő jelenségeként rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék (> 25–30 mm) hulljon, az OMSZ felhőszakadásra vonatkozó veszélyjelzést ad ki.

A veszélyjelzés első (sárga) szintje esetén az intenzív záporok, zivatarok kis területre korlátozódva eredményezhetnek nagy mennyiségű, 25–30 mm-t meghaladó csapadékot. Egy-két helyen – kisebb körzetekben – kis valószínűséggel 50 mm-t meghaladó csapadékösszeg is hullhat.

Második (narancs) szintű veszélyjelzés kiadására olyan időjárási helyzetekben kerül sor, amikor a légköri feltételek adottak ahhoz, hogy az előforduló intenzív záporokhoz, zivatarokhoz kötődően, lokálisan 50 mm-t meghaladó csapadékmennyiség essen.
Gyakran előfordulhat, hogy a veszélyeztetett terület behatárolására már csak az időjárási radarok mérései alapján, a csapadék hullásának kezdetén van lehetőség!

Széllökés

A széllökésekre kiadott veszélyjelzés a nagyobb területre várhatóan jellemző – nem lokális, az intenzív záporokhoz, zivatarokhoz nem kapcsolódó – legerősebb széllökésekre, a felszín feletti 10 m-es magasságra és általában az alacsonyabban fekvő területekre (300–400 m alatti tengerszint feletti magasságú területekre) vonatkozik.

Első szintű (sárga) veszélyjelzés esetén az érintett területen a várt legerősebb széllökések meghaladhatják a 70 km/h-t, de egy-egy esetben akár 90 km/h körüli értéket is elérheti.

Második szintű (narancs) veszélyjelzés esetén a legerősebb széllökések már meghaladhatják a 90 km/h, de néhol akár a 110 km/h körüli értéket is elérhetik.

A harmadik (piros) szintű veszélyjelzés esetén, nagy területen 110 km/h feletti széllökések várhatóak.

Fontos tudni, hogy a domb- és hegytetőkön, nyílt, kiterjedt vízfelületeken, orográfia vagy beépítettség által leszűkült szélcsatornákban a nagyobb térségre jellemző szélviszonyoknál erősebb széllökések is előfordulhatnak. A veszélyjelzésnek nem célja e speciális szélklímájú helyek legerősebb széllökéseinek előrejelzése.
Az OMSZ az élet- és vagyonvédelmi szempontból kiemelten fontos térségekben társszervezetekkel együttműködve speciális szélelőrejelző, illetve riasztó rendszert működtet, vagy részt vesz a szakmai kiszolgálásban (pl. Balaton- Velencei-tavi viharjelzés).

Ónos eső

Első szintű (sárga) veszélyjelzést ónos esőre olyan esetekben adunk ki, amikor a gyenge ónos eső alkalmával lehulló csapadék mennyisége az érintett területen jellemzően meghaladja a 0,1–0,2 mm-t, de általában 1 mm-t alatt várható. A tereptárgyakra rakódó jég vékony réteget képezhet (vastagsága jellemzően nem haladja meg az 1 mm-t) és enyhülés hatására gyorsan el is olvadhat.

Második szintű (narancs) veszélyjelzés kiadására kerül sor azokban az esetekben, amikor a várt ónos csapadék mennyisége már meghaladhatja az 1 mm-t és az ónos eső rendszerint több óráig is eltarthat. A tereptárgyakra rakódó jég vastagsága ebben az esetben néhány mm is lehet.

Legmagasabb fokú (piros) jelzés esetén általában 5 mm-t meghaladó, ónos eső formában hulló csapadékra lehet számítani. Több milliméteres (fél cm-t meghaladó) jégbevonat rakódhat a tereptárgyakra.
Ha az ónos csapadék jellemzően kis területre korlátozódik és mennyisége várhatóan nem haladja meg a 0,1–0,2 mm-t, veszélyjelzés kiadására nem kerül sor. Ilyen esetekben általában ónos szitálás fordul elő, amely rendszerint alig, vagy egyáltalán nem detektálható, vagy jelezhető előre kellő bizonyossággal.

Hófúvás

Laza szerkezetű hó jelenlétekor a szél hófúvást, hóátfúvást eredményezhet. A hófúvás erősségétől és a helyi adottságoktól függően megváltozott útviszonyokra, a látástávolság csökkenésére lehet számítani.

A hófúvásra vonatkozó jelzés első (sárga) szintjén a friss hóval fedett területeken a szél alacsony hótorlaszokat emelhet.

A hófúvásra vonatkozó jelzés második (narancs) szintjén a friss hóval fedett területeken a viharos (> 60 km/h) lökésekkel kísért szél hótorlaszokat emel, akár magas (50 cm-nél magasabb) hótorlaszok is kialakulhatnak.

A hófúvásra vonatkozó jelzés harmadik (piros) szintjén a friss hóval fedett területeken a viharos szél több helyen hóakadályokat emel, amelyek magassága meghaladhatja az 50 cm-t. Mindezek mellett a riasztás, figyelmeztető előrejelzés fenntartásakor rendszerint még havazás is előfordulhat több cm friss hóval.

Eső

A veszélyjelzés első szintjén (sárga) jellemzően legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területre kiterjedt és hosszan tartó csapadéktevékenységhez kapcsolódóan területi átlagban 24 óra leforgása alatt 20 mm feletti csapadék várható.

A veszélyjelzés második szintjén (narancs) jellemzően legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területre kiterjedt és hosszan tartó csapadéktevékenységhez kapcsolódóan területi átlagban 24 óra leforgása alatt 30 mm feletti csapadék várható.

A veszélyjelzés harmadik szintjén (piros) jellemzően legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területre kiterjedt és hosszan tartó csapadéktevékenységhez kapcsolódóan területi átlagban 24 óra leforgása alatt 50 mm feletti csapadék várható.

Havazás

A veszélyjelzés első szintjén (sárga) 12 óra, vagy kevesebb idő alatt legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen várhatóan 5 cm-t meghaladó friss hó várható.

A veszélyjelzés második szintjén (narancs) 24 óra leforgása alatt legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen várhatóan 20 cm-t meghaladó friss hó hullhat.

A harmadik szintű jelzés (piros) esetén 24 óra leforgása alatt legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen várhatóan 30 cm-t meghaladó friss hóra lehet számítani

Fontos tudni, hogy a felszín állapotától, a levegő talajközeli hőmérsékletétől, szélviszonyoktól erősen függhet, hogy a lehullott hó mennyiségéből milyen vastag rétegben marad meg a hó. A hegyvidéki területeken általában az előrejelzettnél nagyobb mennyiségű hóra lehet számítani. A veszélyjelzések – ha erre külön nem térünk ki – alapvetően az alacsonyabb tengerszint feletti magasságú (kb. 300–400 m alatti) területekre vonatkoznak.

Extrém hideg

A téli éjszakában kedvező időjárási feltételek mellett igen gyorsan lehűlhet a levegő és akár 15–20 fokot is csökkenhet a levegő hőmérséklete és így -15, -20 fok alá is süllyedhet a hőmérő higanyszála. A hőérzetet a hőmérséklet mellett a szél erőssége is jelentősen befolyásolja. A várható szeles időjárás és az érvényben lévő extrém hideg időre történő figyelmeztető előrejelzés esetén különösen érdemes felkészültnek lennünk.

Első szintű veszélyjelzés (sárga) esetén egy átlagos megyének megfelelő területen várhatóan -15 fok alá csökkenhet a hőmérséklet.

Második szintű veszélyjelzés (narancs) esetén egy átlagos megyének megfelelő területen várhatóan -20 fok alá csökkenhet a hőmérséklet.

Harmadik szintű veszélyjelzés (piros) esetén egy átlagos megyének megfelelő területen várhatóan -25 fok alá csökkenhet a hőmérséklet.

Hőség

A magas hőmérsékletre vonatkozó figyelmeztetés első szintjén (citromsárga) a napi középhőmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen (legalább egy napig) 25 és 27 fok között várható.

Második szintű figyelmeztetést (narancs) adunk ki, ha a napi középhőmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen (legalább egy napig) 27 és 29 fok között várható.

A hőségre vonatkozó figyelmeztetés legmagasabb szintjén (piros) a napi középhőmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen (legalább egy napig) 29 fok fölött várható.

Tartós, sűrű köd

A levegőben kondenzálódó, majd lebegő apró vízcseppek miatt jelentősen csökkenhet a látástávolság. 1000 m alatti látástávolság esetén ködről beszélünk.

Figyelmeztető előrejelzést akkor készítünk, amikor várhatóan tartósan (több mint 6 órán át) sűrű ködre (látástávolság pár száz méter) lehet számítani egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen. Meg kell jegyezni, hogy csak a köd képződésére legérzékenyebb területeken előforduló, kis területre korlátozódó sűrű ködre vonatkozó jelzés, annak detektálhatósága, előrejelezhetősége miatt nem célja a veszélyjelzési rendszernek. Az ilyen, lokális hajnali, reggeli köd képződésére hajlamos helyek tipikusan a hegyvidéki, dombvidéki területeken a völgyekben találunk.

UV sugárzás

A napfény egy elektromágneses energia, melyet a nap és a többi csillag bocsát ki, ezért helyesebb a kozmikus sugárzás elnevezés. A napfénynek csak egy meghatározott, 100 és 400 nanométer közé eső, hullámtartománya az UV (ultraviola) sugárzás, mely a szemnek láthatatlan. Az UV sugárzást szokás tovább bontani UV-C, UV-B és UV-A sugártartományokra.

UV-A (315–400 nm): a földfelszínre beeső sugárzás legnagyobb része. A többi UV-sugárzáshoz hasonlóan károsítja a kollagénrostokat, hozzájárulva így a bőr öregedéséhez. Roncsolja a bőrben levő A-vitamint is. Korábban kevésbé veszélyesnek tartották, de közvetve képes károsítani a DNS-t reaktív gyökök létrehozásával, így a bőrrák kialakulásában is szerepet játszhat. A bőr barnulását csak ideiglenesen, a melanin oxidálásával idézi elő.

UV-B (280–315 nm): a Napból érkező sugárzás nagy részét elnyeli a Föld ózonrétege. Jótékony hatású az emberi szervezetre, mert elősegíti a csontképződést (D-vitamin-képződést), aminek hiányában angolkór lép fel. Közvetlenül károsíthatja a DNS-t (a DNS-molekulát gerjeszti, ennek hatására a molekula kémiai kötései átrendeződnek, a szomszédos citozin-bázisok dimerizálódnak), így bőrrákot okozhat. Az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja. A szervezet ez ellen védekezik melanin-pigment termelésével, ami a bőr barnulását eredményezi. A melanin UV-A és UV-B tartományban is elnyeli és ártalmatlan hővé alakítja a sugárzást. A napvédő faktor csak az UV-B sugárzás elnyelését mutatja, mivel az UV-A gyakorlatilag nem okoz barnulást.

UV-C (100–280 nm): teljesen elnyeli a földi légkör, csak az űrbe kilépő embereknek kell az UV-C elleni védelmet biztosítani. Baktériumölő, sterilizálásra használják.

Kisgyermekekre a bőrleégési idők rövidebbek a táblázatban megadott értékeknél, így fokozott védelmet igényelnek. Az érzékenyebb bőrűek, amennyiben megtehetik, nyáron napsütéses időben mindenképpen kerüljék a huzamosabb ideig való napon tartózkodást 11 és 15 óra között. Ha mégis úgy alakul, hogy a napon tartózkodnak ebben az idősávban, akkor alkalmazzák a táblázatban javasolt védekezési módokat.

A bőrtípusok osztályozása

  1. típus – halvány, világos bőr: mindig leég, sosem barnul
  2. típus – világos bőr: könnyen leég, minimálisan barnul
  3. típus – világos bőr: minimálisan ég le, lassan barnul
  4. típus – enyhén barna vagy kreol bőr: minimálisan ég le, könnyen barnul
  5. típus – barna bőr: ritkán ég le, könnyen és mélyen barnul
  6. típus – sötétbarna vagy fekete ritkán ég le, mindig lebarnul és nagyon pigmentált

Forrás

  • https://met.hu/idojaras/veszelyjelzes/index.php?friss=13:45:02
  • https://met.hu/idojaras/veszelyjelzes/omsz_veszelyjelzo_rendszere/index.php?friss=13:48:04
  • http://east-maskeppen.blogspot.hu/2017/08/karinthy-frigyes-zivatar-1927-aprilis-2.html
  • http://www.infokiskunfelegyhaza.hu/hirek/olvas/delutan-ujabb-felhoszakadas-jegeso-varhato-2015-08-06-091103
  • https://ripost.hu/cikk-elkepeszto-foto-igy-fuj-a-szel-a-balatonnal
  • https://virality.hu/2018/03/13/10-fok-havazas-hofuvas-rohanja-meg-az-orszagot-itt-van-mikor-er-ide
  • http://kaposvarmost.hu/hirek/kaposvari-hirek/2016/01/25/onos-eso-neheziti-a-kozlekedest-somogyban.html
  • https://24.hu/belfold/2018/01/20/durva-havazas-varhato-vasarnapra/
  • http://www.boraszportal.hu/froccs/egy-kepen-minden-ami-hideg-es-mezogazdasag-2287
  • http://www.blikk.hu/aktualis/belfold/itt-a-hivatalos-lista-ezekre-a-helyekre-menekulhet-be-a-gyilkos-hoseg-elol/shrtsdx
  • http://www.atv.hu/belfold/20171019-sejtelmes-homaly-boritja-majd-a-fel-orszagot
  • http://www.webbeteg.hu/cikkek/borbetegsegek/1221/az-uv-sugarzas-lehetseges-hatasai
  • https://met.hu/idojaras/humanmeteorologia/uv-b/ismerteto/
  • https://hu.wikipedia.org/wiki/Iboly%C3%A1nt%C3%BAli_sug%C3%A1rz%C3%A1s