Pollenjelentés

 
Mogyoró
Éger
Nyír
Kőris
Fűzfa
Platánfa
Pázsitfűfélék
Lórum
Útifű
Libatop
Üröm
Parlagfű
Jan
Feb
 
 
 
 
Márc
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ápr
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Máj
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Jún
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Júl
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Aug
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Szept
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Okt
 
 
 
 
 
 
 
Nov
Dec
2018. Január
alacsony
közepes
Magas
2018. Február
alacsony
közepes
Mogyoró
Éger
Nyír
Magas
2018. Március
alacsony
közepes
Nyír
Kőris
Fűzfa
Platánfa
Magas
Mogyoró
Éger
2018. Április
alacsony
Útifű
közepes
Mogyoró
Éger
Pázsitfűf.
Lórum
Magas
Nyír
Kőris
Fűzfa
Platánfa
2018. Május
alacsony
Éger
közepes
Útifű
Magas
Nyír
Kőris
Fűzfa
Platánfa
Pázsitfűf.
Lórum
2018. Június
alacsony
Nyír
Platánfa
közepes
Magas
Pázsitfűf.
Lórum
Útifű
Libatop
2018. Július
alacsony
közepes
Üröm
Magas
Pázsitfűf.
Lórum
Útifű
Libatop
2018. Augusztus
alacsony
közepes
Pázsitfűf.
Lórum
Útifű
Magas
Libatop
Üröm
Parlagfű
2018. Szeptember
alacsony
közepes
Pázsitfűf.
Útifű
Magas
Libatop
Üröm
Parlagfű
2018. Október
alacsony
Útifű
közepes
Pázsitfűf.
Üröm
Parlagfű
Magas
2018. November
alacsony
közepes
Magas
2018. December
alacsony
közepes
Magas
7 napos előrejelzés

10 napos időjárás előrejelzés - Budapest

Júl 18.
SZ
25
 
19
26mm
45%
Júl 19.
CS
25
 
18
9mm
31%
Júl 20.
P
28
 
16
Júl 21.
SZ
31
 
17
8mm
40%
Júl 22.
V
26
 
17
14mm
90%
Júl 23.
H
28
 
17
2mm
70%
24km/h
É
Júl 24.
K
29
 
17
24km/h
É
Júl 25.
SZ
29
 
18
1mm
20%
Júl 26.
CS
29
 
18
Júl 27.
P
29
 
19

Akasztófa

Magyar   Angol   Német
_________
Ezek a betűk már voltak:
A kérdezett betű:
Új feladványt kérek!

Pollenjelentés

Mi is az a pollen?

A pollen bizony nem más, mint a virágos növények mikrospórája, hímivarsejtje, mely nélkülözhetetlen a növények szaporodásához. Ezeket a sejteket a növényről vagy a rovarok, vagy a szél szállítja. A rovarok általában a színes virágú növényeket látogatják. Ezeknek a növényeknek a pollenjei nehezek, nem alkalmasak arra, hogy a szél messzire szállítsa őket. Az ilyen növény pollenére érzékeny ember csak igen közeli kontaktus esetén lesz tünetes. Az allergiás betegre igazán veszélyes pollen többnyire nem színes, viszont könnyű, így a szél messzire szállítja.

A pollenek igen aprók, szabad szemmel nem láthatók, de mikroszkóppal könnyen elkülöníthetők az egyes fák, virágok, gyomnövények különböző pollenjei. A pollenek nagy része, elsősorban a szélbeporzású növényeké allergén hatású. Elsősorban fehérje tartalmú vegyületeket (antigéneket) termelnek, amelyek a fo­gékony embereket érzékennyé teszik, bennük ellenanyag termelését indítják el, amelynek ered­ményeként allergiás tünetek, megbetegedések alakulnak ki.

Az allergia az emberi szervezet megváltozott reakciója, amelynek során a szervezet – az egyébként ártalmatlan anyagokkal szemben is – ellenanyagot termel. A légutakat betegítő allergiák közé soroljuk a szénanáthát, az allergiás náthát, a kötőhártya-gyulladást és a hörgő asztmát. Mindegyikre igaz, hogy kialakulását belélegzett allergének okozzák. Legismertebbek: a virágpor, a penészgomba, a házi poratka és az állati szőr. A pollenek főként a szénanátha kellemetlen tüneteiért a felelősek, de bőrgyulladást is okozhatnak. Az allergiás betegségek legnagyobb hányadát a különböző növények virágpollenjeiben, azaz hímivarsejtjeiben lévő fehérjék váltják ki. Mivel az allergiát okozó pollenek nagy része igen könnyű, a légáramlatok segítségével terjednek szét a levegőben. A szaporítóanyag a légutakon keresztül jut a szervezetbe, enyhe vagy súlyos panaszokat okozva. A kora tavasztól június végéig virágzó fák pollenjeire lényegesen kevesebb ember érzékeny, mint az egyéb növényi vagy környezeti allergénekre. A virágzási idő fajtánként változó, azonban a keresztallergia kialakulása miatt tartós panaszokat is okozhat.

Egyes kutatások szerint az egész világot érintő éghajlatváltozás is felelős azért, hogy egyre több a pollenallergiás. Összefüggést figyeltek meg ugyanis a klímaváltozás, a levegőben szálló pollenek (virágporok) és az allergiás esetek előfordulása között. Úgy tűnik, hogy a szén-dioxid-koncentráció nem csak az időjárásra van hatással, hanem növekedése jelentősen megélénkíti a pollentermelést is. Üvegházi kísérletek azt mutatták, hogy azok a növények, amelyeket megemelt szén-dioxid-mennyiségnek tettek ki, nemcsak jobban nőttek, hanem számottevően több virágport is termeltek. Jóllehet a felerősített UV-B-sugárzás valamelyest ismét korlátozta a pollenmennyiség növekedését, de összességében a gyarapodását serkentő aspektusok kerültek túlsúlyba – hangsúlyozzák a kutatók.

A pollen allergia a fejlett országokban igen elterjedt, általában a lakosság 10-20 százaléka szenved benne. Magyarország sajnos ebben a tekintetben az „élmezőnyben” foglal helyet. Pontos adatokat ugyan nem ismerünk, már csak azért sem, mert sokan nem veszik kellően komolyan a szénanáthát, s enyhébb tüneteikkel nem is fordulnak orvoshoz, de a kétmillió főt biztosan meghaladja számuk, s valószínű, hogy néhány éven belül a lakosság felét érinti majd a probléma.

A pollenallergiában szenvedő számára ezért nem csak az időjárás előrejelzés, hanem a pollenekkel kapcsolatos előrejelzés, jelentés is igen fontos, a virágzások idejének minél pontosabb ismerete. Az allergiás számára fontos, hogy tudja, egyes növények mikor kezdenek virágozni. Ma úgynevezett pollencsapdákat használnak, hogy megmérjék egy terület levegőjének pollenkoncentrációját, ennek segítségével pollenjelentést készítenek.

Vegyük tehát most sorra a Magyarországon megtalálható leginkább jellemző polleneket, azok jellemzőit és virágzási idejüket:

Mogyoró

Az allergiás panaszokat okozó növények közül legkorábban a mogyorófélék virágoznak. A mogyoróbokrok porzós barkái nagy mennyiségű allergént tartalmaznak, komoly hatásuk azonban nincs, mivel a fák elszórtan, kis csoportokban élnek. Hazánkban a mogyorónak két elterjedt fajtája is van, a fölfimogyoró (vagy amerikai mogyoró) és a Magyarországon is őshonos, cserje formájú ún. európai mogyoró. Mindkettő kapcsolatba hozható az allergiával.
Az európai (vagy közönséges) mogyoró és a (hasonló termést adó, nálunk nem őshonos, hanem díszfaként parkokba ültetett) törökmogyoró virágoznak a legkorábban. A mogyoró pollenallergia szénanáthás tüneteket okoz. Termésük, az édesiparban is kedvelt mogyoró ezzel ellentétben valódi ételallergiát okoz, rendszerint ajak- és nyelvduzzanat formájában helyi-, vagy csalánkiütés formájában szisztémás tüneteket válthat ki. Keresztallergia kialakulása lehet a dióval.

Éger

Bár az éger szélbeporzású és igen nagy mennyiségű pollent termel, ritkán vált ki allergiás reakciókat, és akkor is csak helyi tüneteket okoz. A februártól április közepéig-végéig virágzó fa egyik legrégebbi őshonos fajtánk, ártéri területeken, vízpart mellett és láposoknál található meg. Az égerpollenre érzékenyek az említett időszakban kerüljék a nedves területeket.

Nyír

A hazánkba betelepített – eredetileg skandináv országokban őshonos – nyírfa pollenje igen agresszív. Rendkívül sok pollent termel, ezért az erre érzékenyeknek nagyon javasolt elkerülni. Március elejétől május közepéig okozhat panaszokat.

Kőris

Az importált díszfenyők és citrusfélék is lehetnek okai allergiás megbetegedésnek. Ritka, de akad panasz az őshonos szilre, ostorfára és a kőrisre.

Fűzfa

A fűz tavaszi virágzású, pollenje ragacsos és nehéz, így a szél helyett a rovarok szállítják szaporítóanyagát. Veszélyt nem a szabadban, hanem a lakásokban jelent: a vázába tett barkák allergiát eredményezhetnek.

Platánfa

A ritka, szélbeporzású platán általában április-május hónapban virágzik. Pollenje nehéz, emiatt tüneteket a platánfákkal övezett utcákon, nagyobb parkokban, Budapesten elsősorban a Margitszigeten okoz.

Pázsitfűfélék

A pázsitfűfélék családja gazdasági szempontból is kiemelkedő fontosságú növénycsalád. Több mint 8000 fajával az egész Földet benépesíti. Egész biomok – pl. szavannák és mérsékelt övi füves puszták – uralkodó növényei. Idetartoznak legfontosabb lisztes magvú gazdasági növényeink (gabonáink) is. Többnyire egyévesek, de évelők is nagy számban akadnak közöttük. Csak a Bambusoideae alcsalád fajai nőnek fává. A család tagjainak megjelenése a nagy fajszám ellenére is igen jellegzetes. Feltűnő csomók által tagolt szalmaszáruk van, amely rendszerint üreges, ritkán tömött. A szár a tövén általában rövid szártagú és sűrűn álló tőleveleket visel. Ugyanitt bokrosodhat, valamint járulékos gyökereket is viselhet. A föld alatt gyakran tarackot vagy rizómát képez. Szálas leveleik két sorban állnak (kétsoros levélállás). A levélalap, levélhüvely formájában körülöleli a szalmaszárat.
Áprilisban beindul a pázsitfűfélék virágzása is, ezek nagyon erős allergénnek számítanak és ez a pollenallergiások közül sokakat érint.

Lórom

Május végén kezd virágozni. Allergén hatása mellett, a réti lórom levele hatásos égési sérülések, hólyagok és csaláncsípés esetében. A levélnyéllel együtt összezúzott levelei a bedörzsölés után enyhítik a tüneteket.

Útifű

A gyomnövény kifejezés számos – többségükben évelő, és évente többször termő – nemzetségbe és fajba tartozó növényet takar. Virágzáskor könnyen elterjednek a levegőben, allergizáló hatásuk rendkívül erős. Ilyen például az útifű és a csalán is melyek májustól szeptemberig virágoznak, a szélben keringő pollenjeik allergiát okozhatnak. Az útifű májustól egészen késő októberig virágozhat.

Libatop

A nyári gyomok, mint a disznóparéj, a libatop, az egyszikűek közül pedig a kakaslábfű és a muharfélék tömegesen kelnek ki a nyár közepétől és allergén hatásúak.

Üröm

Európa első számú gyomnövénye – a parlagfűhöz hasonlóan – nagyon sok, erősen allergizáló pollent enged szélnek augusztus elejétől késő októberig. Hazánkban főként a fekete üröm nehezíti az allergiások napjait, szinte mindenhol az országban. A parlagfű mellett ez a gyomnövény okozza a legtöbb megbetegedést. A többi gyomnövény allergizáló hatása korántsem ilyen erős, mint ennek a két gyomnak. Érdekesség egyébként, hogy erős allergén hatása mellett a fekete üröm teája gyógynövényként kiváló étvágyjavító, görcsoldó, idegerősítő hatású.

Parlagfű

Bár a parlagfüvet sokáig vadkendernek is hívták, nem tartozik a kenderek – mint például az igaz vadkender vagy indiai kender – családjába. Eredetileg Amerikából érkezett, gabonával keveredve, de agresszivitása és szívóssága révén egész Európában elterjedt, egyes skandináv országokat kivéve. A szélbeporzású, jelentéktelen színű, fészkesvirágú gyom az elvadult területek urlakodó lakója, évente több ezer tonnának megfelelő pollent képes termelni. A mélyebb rétegekbe leszántott magok a talajtakaró védelmében akár 30-40 évig is csíraképesek maradnak, amelyek talajmozgás következtében a felszínre kerülve újra növekedésnek indulnak. A néha embermagasságú gaz többnyire augusztus második hetétől október közepéig-végéig 7-8 milliárd virágporszemet enged a levegőbe. Az igen agresszív pollen szénanáthát, kötőhártya-gyulladást, de akár asztmás rohamot is előidézhet, emellett súlyos bőrgyulladást, kiütést és néha komoly betegségeket okoz. Mivel a parlagfű az 1900-as évek után telepedett meg hazánkban, örökítőanyagaink, így immunrendszerünk sem rendelkezik megfelelő védekezőképességgel, ezért irtása társadalmi érdek.

Augusztusban és szeptemberben Magyarországon minden ötödik ember a parlagfű allergiától szenved.A parlagfű Magyarországon mintegy ötmillió hektár területen fordul elő, ebből 700 ezer hektár erősen fertőzöttnek számít. A parlagfű allergia legfőbb tünetei a szem viszketése, könnyezése, a folyamatos tüsszögés, orrfújás, de az igen agresszív pollen a szénanáthán túl, kötőhártya-gyulladást, de akár asztmás rohamot, bőrgyulladást is okozhat. A parlagfű irtása társadalmi érdek, mára már törvénybe foglalták szabályozását.

Éves pollenjelentés

Végezetül pedig egy teljes pollen-táblázat, amin látható, hogy melyik allergén mikor virágzik, illetve milyen erős hatású:

Források:

  • https://wellnesscafe.hu/wellness/2010-04/allergiariado_egyre_tobb_a_pollen_az_eghajlatvaltozas_miatt/
  • https://www.allegra.hu/allergia-magyarorszagon/pollenszotar/pollenszotar-az-allegra-oldalan
  • http://www.mehesz.eu/hu/meh-termekek/a-pollen-vagy-viragpor/index.php
  • http://www.tisztajovo.hu/fogalomtar/pollen
  • http://allergiavizsgalatok.hu/az-allergia-tipusai/pollenallergia/
  • https://betegagyerek.hu/gyermek-allergologia/allergias-tunetek-pollen-erzekenyseg-eseten
  • http://hvg.hu/plazs/20060405allergia
  • http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/novenytan-novenytan/ch22s75.html
  • http://allergia.network.hu/blog/allergia-klub-blogja/filter/tag/pollen
  • https://imgur.com/gallery/zOdB2tK