Orvosmeteorológia

Orvosmeteorlógia FőorvosSüsi
7 napos előrejelzés

Budapest időjárás előrejelzése

Feb 23.
SZ
3
 
-4
Feb 24.
V
5
 
-5
Feb 25.
H
11
 
0
Feb 26.
K
13
 
0
23km/h
ÉNy
Feb 27.
SZ
13
 
1
Feb 28.
CS
16
 
4
24km/h
NyÉNy
Márc 01.
P
14
 
2
26km/h
NyÉNy
Márc 02.
SZ
13
 
1
Márc 03.
V
14
 
3
Márc 04.
H
16
 
4

Kirakós játék

lépések:
Idő:

Orvosmeteorológia ismerettár

Az orvosmeteorológia napi jelentései segítenek megismerni, hogy mikor milyen fronthatásra számíthatunk, milyen front érkezik. Segítségével a frontérzékenyek felkészülhetnek az időjárási frontok legjellemzőbb hatásaira, melyek természetesen személyenként változó módon jelenhetnek meg.

A front fogalmát Vilhelm Bjerknes norvég meteorológus alkotta meg az 1920-as években. Megfigyelte, hogy az időjárás változásai nagy kiterjedésű, eltérő fizikai tulajdonságú légtömegek kicserélődése okozza. A frontmentes, más néven anticiklonnak nevezett magasabb légnyomású időszakot rendszeresen alacsonyabb légnyomású, jól körülhatárolt frontokkal kísért légörvények, a ciklonok követik.

Az ember, mint minden élőlény, része a természetnek, így folyamatos kölcsönhatásban áll vele. Érthető tehát, ha környezetünk változásai szervezetünket (leginkább idegi és hormonális) alkalmazkodási mechanizmusok beindítására kényszerítik (vegetatív reakciók). Sok ember esetében ezek komoly tüneteket okozhatnak az egyéni adottságok és érzékenységek függvényében. Különösen a túlhajszolt életmódot folytató, továbbá az idős vagy a krónikus betegségekben szenvedő (pl.: reumatológiai, idegrendszeri, szív- és érrendszeri, immun- vagy hormonális krónikus betegségekben szenvedő) emberek az érintettek. Az időjárási hatások egy része a frontokhoz kötődik, érdemes megismerkedni a főbb típusokkal és néhány jellegzetes hatásukkal.

Melegfront

A melegfront területén a csapadéksáv 300–400 km szélességben, néhány ezer kilométer hosszúságban is elhúzódhat végig a frontvonal mentén. A melegfront felhőzete összetett, egyaránt megtalálható benne a cirrus, a cirrostratus, a cirrocumulus, az altostratus, a nimbostratus, illetve esetenként a cumulonimbus felhő is. A felhőzet jelentős hányadát több ezer méter vastag rétegfelhő (nimbostratus) alkotja, melyből váltakozó intenzitással, de általában folyamatosan hullik az eső vagy a hó a hőmérséklet függvényében. A téli félévben, az ónos eső kialakulásának kedvező feltételek általában a melegfronthoz kapcsolódnak, s ez a veszélyes és nagyon sok kárt okozó jelenség általában a melegfront átvonulása előtt jelentkezik. Ilyenkor a melegfront felhőzetéből hulló esőcsepp a front alatti hideg levegőben túlhűl, s a talajra érkezve azonnal megfagy. A melegfront leggyakrabban keleti, északkeleti irányba halad, mozgása lassú, s nagyobb térséget lefedő enyhe, tartósabb csapadék kíséri.

A melegfront haladási sebessége kisebb, mint a hidegfronté, mely azzal magyarázható, hogy a kisebb sűrűségű (melegebb) levegőnek nehezebb mozgásra kényszeríteni a nagyobb sűrűségű (hidegebb) levegőt. A frontfelület kisebb hajlásszöge kisebb sebességű felemelkedésre kényszeríti a légtömeget, s ennek hatására stabilabb környezet alakul ki, mely nem a gomolyos, hanem inkább a réteges szerkezetű felhők kialakulásának kedvez. A frontokat kísérő jellegzetes felhőképződési folyamatok, s a már kialakult felhőképletek miatt gyakran csupán az eget kémlelve is előrejelezhetjük a melegfront közeledését.

Melegfront esetén a tünetek már néhány órával a front átvonulása előtt jelentkezhetnek. Ilyenkor emelkedik a hőmérséklet, nő a páratartalom és csökken a légnyomás; mindezek vérnyomás csökkenéshez, pulzusszám emelkedéshez, esetleg a depressziós tünetek, zöldhályogos rohamok, illetve migrénes panaszok gyakoribb előfordulásához vezethetnek.

Hidegfront

A hidegfront esetén, mint láttuk, a meleg levegő felsiklik a hideg levegőre. A hideg levegő egy olyan térséget áraszt el, ahol korábban meleg levegő volt. A front haladási sebessége lényegesen gyorsabb, mint a melegfronté, átlagosan 35–55 km/óra. Csapadéka általában intenzívebb a melegfronténál, de jóval keskenyebb sávra korlátozódik. A felhőrendszer azonban ez esetben is elhúzódik akár több ezer kilométer hosszan a front mentén. Tipikus hidegfronti helyzet az erős széllel érkező zivatarfelhőkből hulló záporszerű csapadék. Az erős szél egyben az idő tisztulását, s ezzel a látási viszonyok javulását is okozza. A szakaszosan kifejlődő felhőrendszer itt is jellemzi a frontot: cirrus, cirrostratus felhők, altocumulusok (néha), s a jellegzetes cumulonimbusok.

A hidegfrontoknak két típusa különböztethető meg, ezek a lassú mozgású (elsőfajú) hidegfront és a gyorsabb mozgású (másodfajú) hidegfront. A csapadékzóna – a hidegfront típusától függően – mind a front áthaladása előtt, mind a front áthaladása után is megjelenhet, mely típusok felhőrendszerei közötti különbséget a 9.8. ábra mutatja be. Amikor ún. squall line vihar láncolat alakul ki a front mentén, ezek mindig megelőzik a hidegfrontok áthaladását. A hidegfrontok általában a mérsékeltövi ciklonok középpontjától délre, délnyugatra helyezkednek el, illetve ebbe az irányba terjeszkednek. Ezeknek a frontoknak a hajlásszöge meredekebb, a légtömeg felemelkedési sebessége nagyobb a frontfelület mentés, s a frontvonalra merőleges felszíni sebességük is nagyobb a melegfrontokénál. Mindezek gyakran heves csapadékhullást eredményeznek, sőt amennyiben elég nagy az instabilitás, úgy hevesebb viharok, záporok is kialakulhatnak. A hidegfronthoz kapcsolódó csapadékhullás időtartama lényegesen rövidebb, mint a melegfront esetén.

Hidegfront esetén a tünetek inkább a front átvonulása után jelentkeznek. A csökkenő hőmérséklet és páratartalom mellett nő a légnyomás. Ezt ízületi fájdalmakkal, reumás panaszokkal, asztmás rohamokkal, gyomor-, epe- és vesegörcsökkel, illetve mellkasi panaszokkal, sőt a koraszülések számának emelkedésével, illetve a szívinfarktusok gyakoribb előfordulásával hozták összefüggésbe a rendelkezésre álló megfigyelések alapján. Bizonyos általános idegrendszeri tünetek mindkét fronthatás esetében jelentkeznek, mint például levertség, ingerlékenység, nyugtalanság, alvászavar, a reflexek lassulása, a koncentrálóképesség csökkenése és a fejfájás.

Okklúziós (kettős) front

Az okklúziós front, mint jeleztük, akkor keletkezik, amikor a hidegfront utoléri a melegfrontot. E front tulajdonságait az határozza meg, hogy milyen a melegfront előtti, illetve a hidegfront mögötti – egyébként mindkét esetben hideg – légtömegek egymáshoz viszonyított hőmérséklete. Ha a hidegfront mögött érkező levegő a hidegebb, akkor beékelődve a melegfront előtti kevésbé hideg légtömeg alá, elsősorban hidegfronti, fordított esetben pedig melegfronti hatások érvényesülnek. Ezen jellegek alapján nevezzük hideg, illetve meleg okklúziós frontnak, melyek jellegzetességeit a 9.9. ábra foglalja össze. Az okklúziós frontban a hideg- és a melegfront felhőrendszere egyesül, s egy nagyobb kiterjedésű csapadékzónát alkot. A szinoptikus térképeken e fronttípust a frontvonalra helyezett lila háromszögek és félkörök sora jelöli, melyek a hideg- és a melegfronthoz hasonlóan a front haladási irányába mutatnak. Hazánkra jellemző a kettős fronthatás, amikor hideg- és melegfronti hatások egyidejűleg vannak jelen, mely igen változatos tünetcsoportok megjelenését idézheti elő.

Általánosságban elmondhatjuk az időjárási frontokról, hogy két légtömeg között helyezkednek el, mintegy azok elválasztó felületeként. A front mentén általában nagyon jelentős a hőmérsékletkülönbség, s ugyancsak szignifikáns eltérés mutatkozik a légnedvesség, a szélsebesség értékekben, illetve a szélirányban. Mivel a frontfelület eltérő oldalain elhelyezkedő légtömegeknek a hőmérséklete és a légnedvesség tartalma eltér egymástól, így a sűrűségük is különbözik. A könnyebb légtömeg felsiklik a sűrűbb légtömegre, mely a frontálzóna környezetében felszálló mozgást eredményez. Ez magyarázza, hogy a frontok összekapcsolódnak a felhő- és csapadékképződési folyamatokkal. A frontfelületeknek természetesen van vertikális kiterjedése, és sohasem merőlegesek a felszínre. A felszíni meteorológiai térképeken a frontfelületeket értelemszerűen a felszínnel való metszésvonalukkal ábrázoljuk. Ne feledjük azonban, hogy a frontok mindenkor szorosan összefüggnek a mérsékeltövi ciklonokkal, melyek a polárfrontról leszakadt, önálló, alacsonynyomású, örvénylő mozgást végző képződmények, s jelentős energiát szállítanak.

A hullámzó polárfront megtörése révén alakul ki a meleg- és hidegfront, melyek szétválasztják a mérsékeltövi ciklonban a hűvösebb és a melegebb légtömegeket. A szinoptikus térképeken a melegfrontot a piros frontvonalra helyezett piros félkörökkel, míg a hidegfrontot a kék frontvonalra helyezett kék háromszöggel jelöljük, mindkét esetben a jelek (félkörök, háromszögek) a frontok haladásának irányába mutatnak. A frontfelületek földfelszínnel bezárt szöge nagyon kicsi, ezért a szemléltető ábrákon mindig eltorzítva, a valóságoshoz képest sokkal nagyobbnak ábrázolva jelenítik meg. Ezen túlmenően a melegfront, s a hidegfront felszínnel bezárt szöge sem egyenlő: a melegfront hajlásszöge sokkal kisebb, mint a hidegfronté, befogóik aránya rendre 1:200, illetve 1:100.

Általánosságban elmondhatjuk a frontokról, hogy minél gyorsabban mozog a front, annál hevesebb lesz a front átvonulásával járó időjárás-változás, illetve szélsőséges esetben az áthaladó vihar által okozott kár. Ez magyarázza azt is, hogy a gyorsabban haladó hidegfront gyakrabban okoz viharkárokat, mint a lassabban haladó melegfront. Ugyancsak megállapíthatjuk, hogy minél nagyobb a kontraszt a front két oldalán elhelyezkedő légtömegek hőmérséklete között, annál hevesebb lesz az időjárás megváltozása a front áthaladásakor. Ritkán ún. „száraz frontokkal” is találkozhatunk, azaz előfordulhat, hogy a front környezetében nagyon száraz a levegő, s így a megszokott felhőképletek nem alakulnak ki. Ilyenkor a frontfelület mentén megtörténik a légtömegek egymásra siklásra, azaz a felemelkedés, de annyira száraz a levegő, hogy a kondenzáció, a felhőképződés, a csapadékhullás nem jön létre.

Meteorológiai elemek változása időjárási frontok mentén

  • Talajszél
    • Melegfront
      • a front közeledtével megélénkül, a fronttal párhuzamos irányba fordul,
      • sebességmaximum a front átvonulása előtt,
      • a front átvonulásakor jobbra fordul, és átmenetileg gyengül
    • Hidegfront
      • a front előtt visszafordul, kb. a fronttal párhuzamos irányba és megélénkül,
      • frontátvonulásnál általában markáns szélfordulás jobbra,
      • lökéses szél, gyakran viharos széllökések az átvonulásnál,
      • lassú mozgású front után a szél lecsillapodik, gyors mozgásúnál gyakran erős marad
  • Nyomástendencia
    • Melegfront
      • front előtt kiterjedt nyomássüllyedés,
      • legerősebb süllyedés a front közelében,
      • átvonuláskor nem változó tendencia
    • Hidegfront
      • a front előtt legtöbbször nyomássüllyedés,
      • front mögött különböző mértékű emelkedés,
      • ciklon középpontjához közel további gyengébb nyomásesés
  • Hőmérséklet
    • Melegfront
      • front előtt lassan emelkedik,
      • frontátvonuláskor felmelegedés, majd közel állandó érték
    • Hidegfront
      • elsőfajú front előtt különböző a napszak és évszak szerint, utána markáns hőmérséklet-csökkenés,
      • másodfajú hidegfront esetén front előtt lehet hőmérséklet-csökkenés a csapadék révén,
      • utána általában csekély változás, sőt a hideg évszakban lehet melegedés is, majd a fronttól távolabb kezdődik a lehűlés
  • Harmatpont
    • Melegfront
      • front előtt lassan növekszik,
      • csapadékos területen ugrásszerű növekedés,
    • Hidegfront
      • a front átvonulása után nem változik
      • elsőfajú front esetén különböző a hőmérséklethez hasonlóan, mögötte a csapadék miatt csak lassan csökken,
      • másodfajú front mögött gyakran kifejezett csökkenés
  • Látási viszonyok
    • Melegfront
      • a Cirrostratus, Altostratus alatt még jó,
      • a csapadékos területen romlik, köd is képződhet
    • Hidegfront
      • elsőfajú front mögött többnyire határozott látásromlás a csapadék miatt, ott köd is képződhet,
      • másodfajú front mögött nő a látástávolság

Fronthatások

Melegfrontra érzékenység esetén az alábbiak gyakoribbak:

  • nehéz koncentráció
  • ingerlékenység
  • fáradság
  • megnövekvő érnyomás és pulzusszám
  • gyulladási hajlam felerősödése
  • szívinfarktus
  • angina pektorisz (koszorúér-betegség)
  • trombózis és embólia
  • reumás fájdalmak
  • asztmás rohamok
  • keringési elégtelenség
  • vérzések
  • rossz hangulat/depresszió
  • migrén

Hidegfronti hatások:

  • ingerültség, robbanékonyság
  • növekvő reflexidő
  • koraszülés/korábban születés a vártnál
  • epe-, vese-, gyomorpanaszok
  • görcsök (érintheti a koszorúeret)
  • reumatikus fájdalmak
  • vérnyomás csökkenés
  • epilepszia esetén gyakori rohamok
  • megnő az agyvérzés veszélye

Nagyon fontos szem előtt tartani, hogy az egyes frontok eleve sokfélék, emellett a tapasztalható hatásuk is más és más módon jelentkezik az egyéni érzékenységünk szerint, gyakran akár ellentétesen is reagálunk. Laikus megfigyelésekkel nem sok esélyünk van arra, hogy a frontok szervezetünkre gyakorolt tényleges hatását megfejthessük. És ami még fontosabb: az időjárás-érzékenység egy sokkal tágabb fogalom, azt ne azonosítsuk pusztán a frontérzékenységgel. A humánmeteorológiai® egy lényegesen szélesebb körű tudomány. Erről továbbiakat itt olvashat.

„Otthoni gyógymódok”, amivel sokan próbálkoznak:

  • levendula (teaként, 1-1 csepp bedörzsölése a halántékra, vagy csuklókra, vagy levendulavirággal töltött kispárna)
  • borsmenta (szagolgatása, 1-1 csepp bedörzsölése a halántékra, vagy csuklókra)
  • citromfű (teaként langyosan fogyasztva, mézzel ízesítve, stressz oldó masszázsolajként 3 csepp citromfű illóolaj+1 evőkanál olívaolaj (használjuk lefekvés előtt mellkas bőrébe dörzsölve))
  • cickafarkfű (teaként: 2,5dl vízzel 1 púpozott teáskanál cickafarkfüvet leforrázva (rövid ideig hagyjuk állni))
  • meditáció
  • jóga
  • relaxáció
  • szauna
  • hideg-meleg váltózuhany
  • masszázs
  • rendszeres szabadban végzett mozgás
  • dohányzás csökkentése, elhagyása
  • alkohol fogyasztás csökkentése, elhagyása
  • egészséges ételek rendszeres fogyasztása (pl: banán, paradicsom burgonya, hal, alma, tofu, olajos magvak, búzacsíra, zabpehely, tojás, zöld növények, hüvelyesek, hidegen sajtolt olajak)
  • Valamint kerüljük az alkoholfogyasztást és a dohányzást!

A fent említett gyógymódok csupán tájékoztató jellegűek, különösen ha még az sem tisztázott, hogy esetünkben milyen időjárási folyamatok okozzák a kellemetlen, nem egyszer súlyos vagy veszélyes következményekkel járó panaszainkat. Ilyen esetben javasoljuk, hogy forduljanak meteogyógyászhoz. Valódi megoldást csak egy meteogyógyászati® kivizsgálás adhat, ami alapján ma már hatékony terápiák is rendelkezésre állnak, melyekről itt tájékozódhat.

Források: