Vízhőmérséklet - Balaton (Siófok)

Balaton

A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, nagysága 594 km². A tóban kb. 1800 millió köbméter víz van. Hossza kb. 77 km, szélessége 1,3 km és 14 km között változik, átlagos mélysége 3,3 m. Partvonalának hossza - beleértve a kikötőket és a mólókat - kereken 235 km. A Balaton vize kb. két évente cserélődik, a víz minősége kiváló. A Balaton rendelkezik Európa egyik legtisztább víztükrével. A víz hőmérséklete sekély mélysége folytán gyorsan követi a levegő hőmérsékletét, ami július hónapban a legmagasabb. Nyaranta nem ritka a 23-25 oC vízhőmérséklet. A Balaton általában minden évben befagy, az átlagos jégvastagság 20-25 cm, de előfordult már 70 cm-es jégvastagság is (1928-29 telén).

7 napos előrejelzés

Budapest időjárás előrejelzése

Okt 06.
V
14
 
11
9mm
20%
Okt 07.
H
19
 
11
Okt 08.
K
23
 
13
21km/h
DK
Okt 09.
SZ
21
 
14
2mm
34%
Okt 10.
CS
24
 
13
6mm
32%
26km/h
Ny
Okt 11.
P
18
 
7
21km/h
ÉNy
Okt 12.
SZ
17
 
8
Okt 13.
V
17
 
8
Okt 14.
H
16
 
7
Okt 15.
K
15
 
7

Memória

lépések:
Idő:

Vízhőmérséklet

Magyarország főbb vízei

Magyarország Folyói

Duna

A Duna a második leghosszabb folyam Európában, a Volga után. Németországban, a Fekete-erdőben ered két kis patakocska, a Brigach és a Breg összefolyásával Donaueschingen-nél, és innen délkeleti irányban: 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. A Duna a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig halad, átszelve szinte egész Európát, így méltóan viseli az „Európa kék szalagja” nevet. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza: 417 km, ezért Magyarország fő folyama, az ország vízrajzának meghatározó alkotó eleme.

A Duna a világ „legnemzetközibb” folyója; 10 országon halad át, vízgyűjtő területe pedig 7 további országot érint. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük négy jelenlegi főváros: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád. A Duna napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es Transz-Európai vízi útnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér.

A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak. A mediterrán világban a Kr. e. 4. századtól egészen Augustus koráig tartotta magát a Duna bifurkációjának gondolata, azaz hogy a folyam két ágra oszlik és az egyik az Adriai-tengerbe, a másik a Fekete-tengerbe ömlik.

A Rómaiak i. e. 29 és 10 között foglalták el a Duna jobb partját. A későbbiekben a folyó (legfelső szakaszát leszámítva) részét képezte a Birodalom természetes határának, amely körül erődök és hadivárosok jöttek létre a barbár népek ellen való védekezés céljából. Ilyen jelentős erődvárosok voltak Castra Regina (Regensburg), Lauriacum (Linz), Vindobona (Bécs), Aquincum (Budapest), Singidunum (Belgrád) és Novae (Rusze). A Dunán az első hidakat is a rómaiak építették meg, a hídfők romjai a folyón több helyen is fellelhetők. 106-ban Szörényvárnál a Dunán átkelve Dacia provinciát is elfoglalták a rómaiak, ahol értékes arany bányákat találtak, ám mivel a terültet természetes határral nem rendelkezett, védelme nehézkes volt, így 271-ben a gótok foglalhatták el. A Duna a Római Birodalom kereskedelmében is fontos szerepet töltött be. A folyó környéki provinciák, elsősorban Pannónia, így komoly jelentőségre tettek szert, egyre nagyobb befolyást gyakoroltak a római politikára.

A Duna Nevének eredete
A Duna folyó neve az ős-indoeurópai nyelv – „Dānu” jelentése „folyó, folyam” szavából ered. A mai oszét nyelv Don – jelentése „víz, folyó” szava hasonlít hozzá. Az Ister a Duna alsó folyásának antik neve. Nevét az ógörögből is származtatják, de kelta eredetűnek is tartják egyes nyelvészek. A legszélesebb körben elfogadott elmélet szerint az Ister név az óeurópai víznevek között sok kapcsolattal rendelkezik, és a gyors, fürge jelentésű ős-indoeurópai *heisr- gyökre vezethető vissza. Rokona így ez a név a bajor Isar, a cseh Jizera, a francia Isère (folyó) és az olasz Isarco folyók nevének, sőt közvetettebb kapcsolata van a Bisztra, Beszterce típusú szláv folyónevekkel is. Ugyanakkor egyes nyelvtudósok az azonosság miatt a sumer Istár, a termékenység és a háború istennőjének a nevével hozzák összefüggésbe.

A Duna elnevezése más nyelveken: Bolgárul: Dunav, Horvátul: Dunav, Latinul: Danubius vagy Danuvius, Németül: Donau, Ógörögül: Istros, Románul: Dunărea, Szerbül: Dunav, Szlovákul: Dunaj, Ukránul: Dunáj.

Tisza

A Tiszához a magyarság erősebben kötődik, mint a többi folyóhoz; erre utal, hogy ez a népdalokban és versekben legtöbbször megénekelt folyónk. Gyakran illetik különböző jelzőkkel, például: szőke, vad, zavaros, kanyargós, és általában egy szeszélyes, de szeretett folyónak tekintik. 1920-ig a „legmagyarabb folyónak” is nevezték, mivel teljes hosszában a történelmi Magyarország területén folyt. A Tisza – Németül: Theiß, Románul: Tisa, Szlovákul: Tisa, Szerbül: Tisa, Ukránul: Tica.

A Tisza a Duna leghosszabb mellék folyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike. A Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza összefolyásából keletkezik, majd áthalad Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, valamint Szerbia területén. E folyó képez határvonalat Bácska és Bánát között, mielőtt a Vajdaság közepén, Titelnél a Dunába ömlik.

A Tisza vízgyűjtő területe mintegy: 157 000 km², vízállása erősen ingadozó. Átlagos vízhozama Szegednél: 820 m³/s, de mértek már itt 97 m³/s-os legkisebb és 4700 m³/s-os legnagyobb vizet is. A Tisza Ukrajnában az Északkeleti-Kárpátokban lévő Máramarosi havasokban az 1800 m feletti magasságokban eredő Fekete- és Fehér-Tisza összefolyásából keletkezik. 1214,5 fkm-nél, Szalánkeménynél torkollik a Dunába. A folyó teljes hossza: 962 km, hazai szakasza: 600 km.

A Tisza Nevének eredete
A Tisza folyó neve vaskorban (Kr. e. 7–6. század) a mai Szeged területén megtelepedett agathürszosz és szignünna népcsoportoktól származhat: a „Tijah” szó folyót jelenthetett. A szőke jelzőt a benne lévő iszapról kapta.

Lajta

A Duna jobb oldali mellékfolyója. A trianoni békeszerződés előtt némely szakaszán Magyarország nyugati határfolyója is volt. Ezért az Osztrák–Magyar Monarchia két felét Trans- és Cislajtania néven is emlegették. A folyót régen a magyarok Litahának, vagy Sárfolyónak is hívták. A folyó határszakasz jellege miatt közkeletű kifejezés volt a „Lajtán innen” és „Lajtán túl” is.
A Lajta határfolyó jellegéről 1043-ban Aba Sámuel és III. Henrik császár állapodott meg, melyet 1053-ban I. Endre és III. Henrik ismételten megerősített.

A Lajta teljes hossza 182 kilométer, eredetének és torkolatának távolsága légvonalban 102 kilométer. Teljes esése meghaladja az 1100 métert.[forrás?] Nincs jelentős mellékvize. Két folyónak, a Schwarzának és Pittennek Alsó-Ausztriában való egyesüléséből ered és Mosonmagyaróvárnál ömlik bele a Mosoni-Dunába. Mosonmagyaróvár belvárosában több ágra szakad, ez adja a víziváros jellegét. Torkolatnál az átlagos vízhozama 8–10 m3/s.

Rábca

A Répce és a Rábca (németül: Rabnitz) ugyanaz a folyó. A Répce a Hanság területén felveszi a Kis-Rábát, innentől Rábca a neve. A Kisalföld délnyugati részének hatalmas a vízrendszere. A Dunántúl területén súlyponti helyet foglal el. A teljes vízrendszer hazai része a Dunántúl területének 22%-a. A két vízrendszer egymástól teljesen nem határolható el, hisz a régi időben a Rábca Győrnél a Rábába ömlött, mellékfolyójának tekintették. Ma azonban már önálló torkolata van.

A Rába-Rábca és a Fertő tó magyarországi területének jellemzőit a terület geológiai és vízrajzi kialakulása határozza meg. A Fertő és a Hanság között árvízkor az őket elválasztó gerincen túlcsordultak a fölös vizek. Feltételezhető azonban, hogy a Fertő és a Hanság között már a középkorban ástak árkot (nem a vízlevezetése céljából, hanem malmok üzemelésére). Az első kísérlet a Hanság lecsapolására 1658-ban történt, mikor a Rábca medrét Bősárkány és Királytó között kiegyenesítették és kimélyítették a kedvezőbb vízlevezetés céljából. 1799-re kiásták a Hegedüs-csatornát Bősárkány és Királytó között. 1808-ban vezették be a Kardos-eret az Ikvába, majd 1811-ben kiásták az ún. „Főkanálist”, mely az Eszterháza körüli vizeket és az Ikvát a Hegedűs-csatornába vezette.

1810-30-as években több mederrendezési és szabályozási munkát elvégeztek, emellett jelentős mennyiségű csatornát ástak. 1830-35-ben Bobics Károly mérnök vezetésével Fertő-csatornát építettek, mely Győr határától, a pomogyi úttól 2 kilométerrel tovább épült, de a Fertőt nem érte el.

A szabályozás előtt a Rábcán 4 vízimalom volt: Bősárkánynál, Kapinál, Rétinél és Börcsnél. 1870-ben 20,6 km hosszban szabályozták az Ikvát, rendezték a Répcemedrét és kiépült a „Vármegyei árok”. Mindezek azonban a bajokat nem szüntette meg, mivel a Rába völgyében lévő árvizek elöntötték a térséget.

A Rábca szabályozás földmunkáit a Rábával egyidejűleg végezték. A kanyargós Rábca teljesen új, nagyméretű medret kapott. Majdnem egyenes vonalban új 18-20 méter fenékszélességű csatornát ástak Győrtől a Kis-Rába és a Répce egyesüléséig 47,8 km hosszúságban 1886-1891 között. Az árvédelmi töltések a mederrel párhuzamosan, egymástól 160 m távolságban épültek. Emellett a Mosoni-Duna jobb partján is épült töltés, hogy megakadályozza a Duna árvizeinek a Hanságba történő átömlését.

Rába

A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3. leghosszabb folyója, a Duna legjelentősebb magyarországi mellékfolyója. Ausztriában, Stájerországban, a Fischbachi-Alpokban, a Hochlantsch délkeleti lejtőjén ered 1200 m magasságban. Ausztriában 95 km-t tesz meg, majd Alsószölnöknél, 288 m tengerszint feletti magasságban eléri a magyar határt és Szentgotthárdnál végleg belép Magyarország területére. Innen keleti-északkeleti irányban folyik tovább, és 188 km megtétele után Győrnél a Mosoni-Dunába ömlik. A viszonylag nagy esésű, szélsőséges vízjárású folyó teljes hossza 283 km,[1] vízgyűjtő területe 10 113 km², közepes vízhozama Győrnél 27 m³/s.

Nem hajózható, de a római korban jelentős szállítási útvonal volt. Ma elsősorban vízienergia- és ivóvízforrásként, valamint mezőgazdasági és turisztikai szempontból jelentős. 1896-ban Ikervárnál a Rábán épült fel Magyarország első, ma is működő vízi erőműve, 2009-ben pedig már az ötödik rábai erőmű, a nicki duzzasztógát mellett épült kenyeri kezdte meg a termelést. A folyó menti települések a Rába-parti kutakból nyerik ivóvizüket és az öntözéses növénytermesztéshez is felhasználják a Rába vizét. Minden nyáron sok fürdőzőt és csónakázni, kajakozni, kenuzni vágyó turistát vonz a folyó annak ellenére, hogy zsilipkamra nélküli duzzasztógátjai a csónakázók dolgát kissé megnehezítik.

Sió-csatorna

A Sió vagy Sió csatorna jelentős folyó a Dunántúlon. Hossza 120,8 km. Eredetileg természetes vízfolyás, ma a Balatonvízszintjének szabályozására és a Dunával való összekötésére szolgál. Somogy, Fejér és Tolna megyék területét érinti. Sióagárdnál torkollik a Sárvíz folyóba. A Sió csatorna Siófoknál, a 33 dpkm-nél ágazik ki a Balatonból, majd 120,8 km hosszan folyik tovább, míg el nem éri a Dunát a gemenci erdő mellett, az 1497,1-es folyamkilométernél. A meder esése átlagosan 14,5 cm kilométerenként, szélessége 20 és 30 méter, mélysége 0 és 8,8 méter között váltakozik. A víz sebessége, függően a siófoki vízeresztéstől és a Duna visszaduzzasztó hatásától, 0,5-4 km/óra lehet.

A csatorna vízállása nem egyenletes. Felső folyásában jelentősebb vízmennyiség csak akkor lehetséges, ha Siófoknál a zsilip is nyitva van és a Balatonból vízleeresztés történik. Alsó folyása főként a Kapos folyó vízhozamától függ.
A siófoki zsilip kezelője a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltsége.

Dráva

A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal. Magyarország és Horvátország határfolyója. Dél-Tirolban, Dobbiaco (németül Tobblach) és San Candido (németül Innichen) között ered 1228[2] méteres magasságban. Ausztriát, Szlovéniát, Horvátországot és Magyarországot érintve ömlik a Dunába, Almás közelében.

A Duna és a Dráva által közrezárt terület neve Drávaszög. A két folyó találkozásánál van a híres Kopácsi rét, számos védett madár költő-, pihenő- és telelőhelye.

A folyó teljes hossza 749 km, ám ebből mindössze 90 km hajózható. Az 1930-as évektől a folyón 16 vízierőmű épült – ebből 11 Ausztriában, 8 Szlovéniában és 3 Horvátországban. A vízierőművek kiépültével nagy mértékben csökkent az áradásveszély a folyó mentén. Egyúttal azonban a hordalékát sem képes tovább hordani, ezáltal a meder mélyül, a folyó alatti vízkészlet szűrő rendszer veszélyeztetve van.

Ipoly

Az Ipoly (szlovákul: Ipeľ) egy folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyója Magyarországon. Északról a Szlovák Köztársaság területéről a Korponai hegység, Délről a Cserhát, Nyugatról a Börzsöny határolja. Az Ipoly folyó magyarországi szakaszának hossza 143 km, mely Kalonda – Ipolytarnóc magasságában lép be hazánk területére. Ipolyságig (Sahy) közös határt képez a Szlovák Köztársasággal, majd Ipolyságtól Ipolyszakállosig (Ipelsky Sokolec) 31 km hosszan Szlovákia területén folyik. Tésa község magasságától Szobig ismét közös határszakaszt képez a Szlovák Köztársasággal. Az Ipoly folyó a Dunába Szobnál, az 1708,2 folyamkilométernél torkollik be.

Az Ipoly a szlovákiai Vepor hegységben ered. Vízgyűjtő területe 5108 km2, ebből 1518 km2 esik hazánk területére. Esése (23, 5,5, 1,5 m/km) fokozatosan csökken, a Dunába torkollásnál már csak 0,35 m/km. Teljes hossza 247,5 km, ebből 143 km képez határt. A viszonylag kicsiny és csapadékban szegény vízgyűjtő területe miatt vízhozama csekély, így közepes vízállásnál Letkésnél 25,4 m3/sec, míg kisvíznél ugyanott csak 1,5 m3/s.

Élővilág
Magyarországon egyedülálló állat- és növényfajok találhatóak a környéken. Ennek köszönhetően mára a térséget nemzeti parkká nyilvánították (→Duna-Ipoly Nemzeti Park), az 1997-ben létrehozott nemzeti park több mint 2000 ha érintetlen területet mentett meg. A két partmenti ország környezetvédőinek kezdeményezésére megalakult 1992-ben Ipolyságon az Ipoly Unió.
Az 1970-es években a szlovákiai területen folyószabályozási láz indult el, ez az Ipoly magyarországi területein is érezhető még ma is. A mára fennmaradt érintetlen területeket a nemzeti park védi. A folyó Magyarország egyik legszeszélyesebb folyója: volt rá példa, hogy szinte teljesen kiszáradt, volt amikor az idegen szemlélő hajózható folyónak látta.

Mellékvizei

  • Selmec-patak
  • Lókos-patak
  • Korpona-patak
  • Fekete-víz
  • Dobroda-patak
  • Kemence-patak (bal)
  • Börzsöny-patak (bal)
  • Krivány patak
  • Masková patak
  • Tiszovníki patak
  • Sztrácinyi patak
  • Kürtösi patak
  • Nagypataka – IpolyKeszi
Bodrog

A Bodrog (szlovákul: Bodrog) a Tisza jobb oldali mellékfolyója. Szlovákiában ered az Ondava, Latorca (Latorica), Laborc(Laborec), Ung és Tapoly folyók találkozásából; pontosan a Latorca és az Ondava egyesülésétől nevezik Bodrognak. Felsőberecki községnél, Sátoraljaújhely közelében lépi át a magyar határt. Partjára épült Sárospatak városa, a Bodrog-parti Athén. Tokajnál ömlik a Tiszába.

Teljes hossza: 65 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 51,1 km. Vízgyűjtő területe 13 579 km², ebből Magyarországon 972 km² van. Magyarországi mellékvizei a Zempléni-hegység keleti oldalán lefutó bővizű patakok: a Tolcsva, a Bózsva és a Ronyva. A folyómeder 0,5 cm/km esése és a tiszalöki duzzasztás hatására Sárospataktól a víz sebessége 1,1-0,7 km/óra. A folyó felső szakaszán a meder szélessége 50 m-re szűkülhet, Sárospataktól 60–180 m között változik. A víz mélysége 1,5–3,5 m, minősége I. osztályú, nehézségi foka ZWA-ZWB. A folyó halban igen gazdag.

A holtágakban gazdag élővilág található. Védett területek a folyó mellett Magyarországon a Long-erdő és a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet.

Sajó

Szlovákiai szakaszának hossza 98 km. Teljes hossza a szabályozások óta valamivel kevesebb mint 223 km; ebből magyarországi szakaszának hossza 124 km. Szélessége a magyar szakaszon általában 20 és 80 méter közé esik. Átlagmélysége sebes folyása miatt a felsőbb magyarországi szakaszon 0,8–1,2 méter körüli, ám ez a torkolat előtt néhol elérheti a 3,6 métert is. Vízgyűjtő területe 12 708 km² (néhány helyen a Hernádé nélkül számolják, miközben azt ettől függetlenül ott is a Sajó mellékvizének tekintik). Átlagos vízhozama 60 m³/mp. Hordaléka jelentős mennyiségű kavics valamint iszap. A Sajó középszakasz jellegű, a kanyarulat-fejlettségi viszonyokat tekintve a magyarországi szakasza közepes fejlettségű meanderező (S=1,78) típusba sorolható, esése a Hernád torkolatig viszonylag nagy (50-70 cm/km)[1], onnan a torkolatig fokozatosan csökken. A hazai Sajó szakasz hossza, azzal együtt pedig a kanyarulatok fejlettsége fokozatosan növekszik, miközben a meanderezés egyre keskenyebb sávra korlátozódik. Egyre több új kanyarulat alakul ki, ezek azonban a fejlettség kezdeti stádiumában vannak, míg az érett kanyarulatok száma fokozatosan növekszik

Hernád

Szlovákiában, Hernádfő (Vikartovce) községnél, a Király-hegy (Kráľ’ova hol’a) északi oldalán ered, Abaújnádasd (Trstené pri Hornáde) községnél hagyja el Szlovákiát és Abaújvár mellett lép be Magyarországra. Mintegy 10 km hosszban határfolyó. A partjára épült legnagyobb város Kassa. A Hernád a Köröm, Muhi, Ónod és Sajóhídvég községek szegélyezte területen folyik a Sajóba.

A Hernád a Sajó mellékfolyója, a Sajó pedig a Tiszába ömlik. A Hernád teljes hossza 286 km, magyarországi szakasza 118 km. Nagyobb mellékfolyója Magyarországon a Garadna.A Hernád mélysége 1-3 m közötti változik, a legmélyebb pontját nem sikerült kideríteni, aki tudja, ossza meg velünk. A meder szélessége 15-70 méter között változik. Vízjárása szélsőséges

Zagyva

A Zagyva a Tisza jobb parti mellékfolyója, a Nyugat-Mátra és a Cserhát legjelentősebb vízgyűjtője. A Zagyva útját a nógrádi megyeszékhely közelében kezdi, majd három megye 22 községét és kilenc városát érintve torkollik Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelyénél a Tiszába. Legnagyobb mellékfolyója a Tarna, amin túl számos kisebb patak torkollik bele. Magyarország tizenharmadik legnagyobb folyója, amely nagyobb a Balatont tápláló Zalánál. Partjai mentén több tájvédelmi körzet és természetvédelmi terület található. Közel egy tucatnyi halfaj él a folyóban, ezért kedvelt horgászhely. A hossza a forrásától a torkolatáig: 179 km. Vízgyűjtő területe: 5677 km². Kisvízi hozama: 0,95 m³/s, középvize: 9,5 m³/s, nagyvize: 254 m³/s (Zagyvarékasnál). Közepes vízhozama a 2000-es évben Jászteleknél 9,6 m³/s volt, míg július és december közt 2 m³/s volt a folyó vízhozama.

Túr

A Túr folyó a Tisza egyik baloldali mellékfolyója, Romániában, az Észak-Kárpátok déli oldalán, található Avas-hegység-ben, Avasfelsőfalu határában ered, ahonnan nyugat felé folyva keresztülfolyik Túrvékonya településen, s több kisebb ágat (Turc és Tálna patakok, stb.) magába gyűjtve, Túrterebesnél egy északról jövő ággal egyesülve éri el a Szatmári síkságot, és Garbolcnál, a román-ukrán-magyar hármashatárnál lépi át a határt.

Magyar területre érve a folyó még elég nagy eséssel érkezik, erősen kavicsos hordaléka csak Kishódos, és Tiszaberek községeknél változik át homokossá. Neve a feltevések szerint szláv eredetű, az ősszláv őstulok főnévből kialakult (“őstulok patakja”) szóból származtatják.
A folyó a szabályozása előtt sűrűn kanyargó volt, és Olcsvaapátinál érte el a Tiszát. Egy ág elszakadva Nagyarnál közvetlenül folyt a Tiszába. Itt írta Petőfi Sándor a Tisza című versét. A szabályozás előtti áradások idején hatalmas területek kerültek víz alá. Települések csak a magasabban fekvő területeken alakultak ki, csak a magasabban fekvő részek voltak alkalmasak mezőgazdasági megművelésre is. A legelők azonban állattartásra kiválóak voltak. A szabályozás után a levágott folyókanyarokból holtágak alakultak ki, de ezek nagy része napjainkra kiszáradt, mivel nem jutott elegendő vízmennyiséghez. A még vízzel borított holtágak gazdag növény és állatvilággal rendelkeznek.

A folyó – szabályozása óta – egy mesterségesen kialakított mederben éri el a Tiszát. Az eredeti mederbe Sonkád község térségében, a Kis Bukónál egy zsilipen átfolyik a víz. Innen azonban már nem, mint folyó, hanem mint belvíz elvezető főcsatorna szerepel. Kölcse előtt két ágra szakad, az Új-Túr Szatmárcsekénél folyik a Tiszába. A másik ág Nagyar előtt ismét két ágra szakad, a Régi-Túr Tivadarnál, míg az Öreg-Túr Sonkádtól 65km-t kanyarogva Vásárosnaménynál éri el a Tiszát.

A Túr medrének hossza az eredettől a Tiszába való beömlésig 146,5 km volt A sonkádi “Kisbukó” (osztómű) és a korábbi tiszai torkolat közötti 62km-es meder ma már belvíz-főcsatorna. a Túr folyó heves folyású, áradásai sebesen követik egymást.

Szamos

A „Szamos” ősi folyónév. A római korban a latin Samum (tárgyeset) alakban bukkan fel. Töve talán a francia Sommefolyónévvel van kapcsolatban. Ennek tövében talán a kelta samo (nyugalom) szó rejlik. Kevésbé meggyőző az a feltevés, hogy forrása egy indoeurópai s(w)om-isyo (harcsában gazdag). A magyarba szláv közvetítéssel kerülhetett át

A Szamos hossza 411 km, ebből Magyarország területére az alsó folyószakasz esik, mely 52 km.
A Nagy-Szamos Romániában, a Keleti-Kárpátok nyugati szélén, a Radnai-hágó nyugati oldalán ered, és Nagy-Szamos néven dél, dél-nyugati irányba folyik tovább, magábagyűjtve több kisebb-nagyobb folyót, patakot is. A forrástól haladva jobb oldali nagyobb mellékfolyói: a Radnai-havasokban eredő Rebra és Szalva. Bal oldali nagyobb mellékfolyói: az Ilva, mely a Borgói-hegységben ered és a Les vizét magábagyűjtve ömlik a Nagy-Szamosba, valamint a Sajó, mely a Beszterce vizét is összegyűjti. Dés városánál találkozik össze a délről északi irányba folyó Kis-Szamos-sal.

A Kis-Szamos forrásvidéke a Bihar-hegységben található. Itt a Gyalui-havasok északi völgyeiben ered a Kis-Szamos két forrása, melyek Hideg-Szamos és Meleg-Szamos néven folynak észak, észak-keleti irányba, majd a Gyalui-havasok aljánál Kis-Szamos néven egyesülnek, és a folyó bal oldalán, az Almási-hegység keleti völgyeiben eredő folyókat: Kapust, Nádast, Borsa.

Kraszna

Neve a szláv krasna melléknévből való, és szép vizet jelent.
A folyó Romániában, az Erdélyi-középhegységben, a Meszes-hegység nyugati szélén, 565 méter magasságban ered Kraszna mezőváros közelében és Magyarországon a Szamos torkolatának közelében ömlik a Tiszába (annak bal partján) Vásárosnamény és Kisvarsány között. Hossza 193 km (147 km Romániában, 46 km Magyarországon), vízgyűjtő területe 3142 km2 (2255 Romániában, 887 Magyarországon). Románia területén a Krasznába ömlő patakok a Meszes- és a Bükk-hegységben eredő Balkány, Homoród, Tálna és Terep patak.
Legnagyobb mellékvize a jobbról érkező Homoród, amelynek egyik ága magyar területen az egykori lápot megkerülő Keleti övcsatornában folytatódik. Magyarországon több kisebb csatorna mellett az Ecsedi-láp vizét fogadja magába a Lápi főcsatornán keresztül. A Kraszna az 1890-es évekig a Szamosba torkollott. Alsó szakaszát ekkor helyezték át oly módon, hogy napjainkban a Szamos torkolat alatt mintegy 3,5 km-nyire közvetlenül a Tiszába ömlik.

Berettyó

A Berettyó a Tiszántúl egyik kisfolyója. Romániában, a Szilágy megyei Réz-hegységben ered, 379 méteres magasságban, több patak egyesüléseként.

Útja során számos kisebb vízfolyást vesz fel, melyek közül a jelentősebbek: Toplic, Jázi, Bisztra-patak, Faneata Mare-patak, Gyepes-patak, Almás-patak, Nyulas-patak, illetve legjelentősebb mellékvizeként az Ér, mely Pocsajnál ömlik bele. A Berettyó forrása nagyon közel van a Király-hágót áttörő Sebes-Köröshöz, közöttük a Réz-hegység a vízválasztó, míg a Krasznától a Meszes-hegység választja el.
A Berettyó vize a szabályozási munkálatok előtt a nagy-sárréti medencébe ömlött, és hatalmas mocsárrengeteget alkotott. Kiváltképp a tiszai árvizek idején, amikor egybefüggő víztömeget alkotott a Hortobágyon levonuló árhullámmal. A Berettyó szabályozása Bodoky Károly tervei alapján történt 1858-tól, melynek legfőbb mozzanat az volt, hogy a Berettyót elzárják a Sárréttől. Új medret ástak a folyónak a Bakonszeg-Szeghalom vonalon, és így a Berettyó vize már nem a Nagy-Sárrétet táplálta, hanem a Sebes-Körösbe ömlött. Ez a változás okozta a Sárrét lassú, de biztos kiszáradását. A folyó szabályozás előtti hossza 364 km volt, jelenleg 198 km, ebből a magyarországi szakasz 78 km. Közepes vízhozama 3,5 m³/s, de a vízjárás szeszélyessége folytán 0,5-15 m³/s közötti ingadozás is előfordul. Vízgyűjtő területe 5771 km².

A Berettyó szélessége a torkolat felé haladva nő, és a felsőbb szakaszra jellemző 5-10 méterről 20-30 méteresre nő. A mélysége igen változatos képet mutat. A folyón sok helyen gyalogszerrel is átkelhetünk a 0,5-1 méteres vízben, de ez csak kiváló helyismeret birtokában lehetséges, mert a mederben előfordulnak 2-4 méter mély gödrök is. A folyó völgye mélyebben van, mint a Körösöké, és esése is jóval kisebb. Margitta és Szalárd között 80 cm/km, a Szalárd-Pocsaj közötti szakaszon 50 cm, Pocsajtól Berettyóújfaluig 20 cm, a torkolat előtt pedig mindössze 7 cm. Hordaléka Biharfélegyházáig kavicsos jellegű, majd innen Berettyóújfaluig már csak homokot szállít a folyó, míg a legalsó szakaszra a finom iszapos hordalék jellemző.
Élővilága a romániai szennyezett mellékvizek miatt kissé szegényes. Jellemző halfajok a Berettyóban: ponty, harcsa, csuka, kárász, keszeg, balin, busa, törpeharcsa, tokfélék, domolykó, naphal.

Körösök

Az összefoglalóan Körösök (románul: Criș) néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélybenerednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába vezetik vizüket.

A Körösök vízgyűjtő-területe mintegy 27 , 007537 km², ennek 53%-a Romániában, Erdélyben van. A Magyarországon lévő 47% a Tiszántúl nagy részét magában foglalja. Ezt a vidéket a 18-19. századi folyószabályozások előtt a kanyargós, lassú, egymásba sok helyen átkötő, mocsárvilágba vesző, majd onnan újra előbukkanó folyóágak szövevénye jellemezte. A térségben nagy volt az árvízi veszélyeztetettség, a mezőgazdasági termelés bizonytalansága, kicsi volt a termőterület, nehezek voltak a közlekedési viszonyok.

A Körösök névvel illetett folyók:

  • Kettős-Körös teljes hossza: 37,3 km.
    • Fehér-Körös teljes hossza: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 9,8 km.
    • Fekete-Körös teljes hossza: 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20,5 km.
  • Sebes-Körös teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km.
  • Hármas-Körös teljes hossza: 91,3 km.
Maros

Maros (románul Mure?): folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében. A Keleti-Kárpátokban, a Gyergyói-havasokban, Marosfő közelében ered és Szegednél a Tiszába torkollik. Hossza körülbelül 725 km, ebből a magyar szakasz 48 km. Folyása útvonalába esik Romániában többek között Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Déva és Arad, Magyarországon pedig Makó és Szeged városa. A folyó neve az ókorban Marisus volt. A középkorban jelentős vízi szállítási útvonal volt, nagy mennyiségű só érkezett rajta Erdélyből Szegedre. A Maros alsó szakaszán egy darabig (18 km) határfolyó Magyarország és Románia között. Ezen a részen sok szigetet épít (pl. a Magyarcsanád szomszédságában lévő ún. „Senki szigete”), és még a medrét is kismértékben változtatja napjainkban. Egy román geodéta szerint az utóbbi tíz évben a Maros mederváltozása miatt Románia területe körülbelül 5000 négyzetméterrel növekedett Magyarország rovására. Természetesen az is elképzelhető a jövőben, hogy a folyó déli irányban változtatja meg medrét. A folyó szennyezése jelentős, főként Romániában.

A vízjárása igen ingadozó, a makói vízmércén eddig mért legalacsonyabb (-100 centiméter, 1983) és legmagasabb vízállás (625 centiméter, 1975) között csapong. Ez különösen akkor okoz gondot, ha áradása a Tiszáéval egybeesik. Vízhozama is jelentősen változó, pl. 1970-ben mutatott 30 m3/s és 2500 m3/s közötti értéket is. Torkolatától délre, a Tisza folyó vizében egy darabig látványosan keveredik a két folyó vize (mivel színük, az általuk szállított hordalék mennyisége eltér egymástól)

Vadregényes, többnyire természetes állapotban fennmaradt ártéri erdeinek értékes a növény- és állatvilága. A Maros magyar szakaszának ártéri erdői a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartoznak, ugyanitt, a folyó román oldalának ártéri erdői is védettek.

Hossza: 683 km, forrás szintje: 1 350 m, átlagos vízhozama: 155 (átlagos, Makónál) m3/s, vízgyűjtő területe: 27 049 km2, forrása: Fekete-rez (Gyergyói-havasok, Hargita megye, Erdély), torkolat: Tisza (Csongrád megye), országok melyeken áthalad: Románia, Magyarország.

Zala

A Zala teljes terjedelmében Magyarország területén fekvő folyó. Fő tápláló vízfolyása a Balatonnak, vízgyűjtő területe a tó teljes vízgyűjtő területének 45%-a.[1] Magyarország tizenkettedik legbővebb vizű felszíni vízfolyása

Nyugat-Magyarországon, Vas megyében, az Őrségben, Szalafő határában ered (tulajdonképp a Fekete-tóból). A 126 km hosszúságú, 6–15 m³/s átlagos vízhozamú folyó első szakasza keleti irányú. Zalaegerszegnél északkelet felé fordul, majd Türje környékén ismét irányt változtat délnek. A folyó, ezen déli irányba tartó szakasza a középső pleisztocénbanalakult ki egy kaptúra révén, megváltoztatva a korábbi, Kisalföld felé tartó folyószakaszát. A pleisztocén végén a süllyedő balatoni medence szintén a Zala folyómedrének módosulását eredményezte, megszüntetve a Drávába torkolló szakaszát, s létrehozta a Zalavár környékén északkelet felé forduló, s egy terjedelmes mocsarason keresztül a Balatonbatorkolló szakaszt, melyet a Kis-Balatonon keresztül a Keszthelyi-öbölnél ér el.

Harkály-patak ( Salomvár) Háshágyi-patak (Zalacsébnél), Sárvíz-patak, Páli-patak, Szévíz, Felső-Válicka, Pózvai-patak, Principális-csatorna, Csörgeti-patak, Nádas-patak, Kallósdi-patak, Bárándi-patak, Széplaki-patak, Köszvényes-patak, Bókaházi-patak, Szentkirályi-patak, Szentgyörgyvári-patak (e patak után a folyón van a Szentgyörgyvári-tüsgát), Kis Balaton.

Magyarország nagyobb tavai

Balaton

A Balaton, becenevén a „magyar tenger”; latinul: „Lacus Pelso”, németül: „Plattensee”.. Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Típusa a Fertő-tóhoz és a Velencei-tóhoz hasonlóan szikes tó, ezek Eurázsia legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavai. A Balaton: 77 km hosszú, szélessége: 1,5–14 km között ingadozik, átlagosan: 7,8 km, felülete: 590 km². Keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó többi részétől.
A Déli partjánál medre sekélyebb. Északi oldalán található a Badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanú hegyeivel. A tó egyes részein halászat folyik. A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területe. Környékén gyógyfürdők, termálforrások találhatók. A tavon minden évben megrendezik a Kékszalag Nemzetközi Vitorlás versenyt.

A Balaton Nevének eredete

Magyar elnevezése a szláv „Blato”= mocsár, láp, sár szóból ered. Latin neve, a „Lacus Pelso” magyarul sekély tavat jelent. Olasz neve „Lago Balaton” Balaton tó. A szlovén, szerb, horvát nyelven „Blatno jezero”, szlovákul „Blatenské jazero”, azaz szintén mindegyik Balaton tó.
Német elnevezése, a Plattensee, kicsit hasonlóképpen „lapos”, azaz sekély tavat jelent, egyben hangzásában közel áll a szláv névhez, ezért lehetséges, hogy kialakulásában a népi etimológia is szerepet játszott, azaz a német anyanyelvűek értelmet adtak a számukra idegen hangzású névnek, Blatno – Platten.

Tisza-tó

A Tisza-tó Magyarország keleti régiójában a Tisza 404 fkm-e (Kisköre) és 440,5 fkm-e (Tiszabábolna) között, a Tisza hullámterében kialakított mesterséges víztározó. Kiterjedését tekintve a Kárpát-medence második legnagyobb állóvize, bár ez az állóvíz meghatározás nem teljesen helytálló, hiszen a Tisza hatására jelentős vízmozgások tapasztalhatók benne. Területe 127 km2, legnagyobb hossza 27 km, legnagyobb szélessége 6 km. Nagysága egyötöde a Balatonnak, de közel ötszöröse a Velencei-tónak. Duzzasztását a kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé, mely a Tisza magyarországi szakaszán a második vízlépcső.
A terület az 1960-as évekig igen változatos képet mutatott. Puhafás ligeterdők, galériaerdők váltakoztak üde, fás legelőkkel és kaszálókkal, holtágakkal, morotvákkal, illetve nagy kiterjedésű gyümölcsösökkel, szántókkal. A duzzasztást a kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé, majd 1980-ban a második ütemet is megvalósították. A tározó ma is ezen a szinten üzemel. A harmadik duzzasztási szintet azonban nem hajtották végre (ez még mintegy 150 cm-es vízszintemelkedést jelentene), aminek több oka is van. Ezek közül az egyik, hogy a mai gátak nem biztos, hogy elbírnák ezt a szintet huzamosabb ideig. Az eredeti elképzelés szerint az egész tározó területe nyílt vízterület lett volna, de mivel a harmadik szintet nem emelték meg, sok szárazulat megmaradt.

A tározóban található szárazulatok összterülete megközelítőleg 43 km2, közepes vízmélysége 1,3 m, maximális mélysége 17 m (az élő Tisza folyómedrében mérve). A folyó hossza a tározóban 33,5 km. A tározót télen leürítik, így a nyári vízfelület nagyságának harmadára is lecsökkenhet.

A Tisza-tó belsejében – kb. 23 km2 nagyságban – szigetek alakultak ki, ahol a sekély vízmélységből kifolyólag sajátos vízi világ alakult ki. Élővilágára a mozaikosság jellemző, mivel több fajta élettér is megtalálható a tavon egymás szomszédságában: található a területen mocsár, sekély-tó, kopolya, dévér-szinttájú nagy-, közepes és kis vízfolyás.
A kialakult gazdag növény- és állatvilág következtében kormányhatározat megalkotására volt szükség, amelyben úgy rendelkeztek, hogy a Tisza-tó szintjét a 89.25 mAf értéken kell megtartani.

A vízterület hasznosítását pedig nagy vonalakban így határozták meg:

  • a tározó felső területét a természetvédelem, a tározó középső területét az ökoturimus,
  • az alsó, abádszalóki vízteret a vízisportok, szórakozás és üdülés kell, hogy jellemeze.

Abádszalók és Kisköre közötti 14 km2 nyílt vízfelület alkalmas helyet biztosít a vízi sportokat, a horgászatot, a fürdőzési és szórakozási élményt kedvelőknek. S Európa egyetlen édes-vízi tava, ahol engedélyezett motoros vízi sporteszközök használata.

Fertő-tó

A Fertő tó vagy röviden – főleg a helybéliek által használt alakjában – Fertő, németül – Neusiedler See, horvátul – Nežidersko jezero, Magyarország északnyugati határa mentén fekszik, Sopron közelében található tó.

A Fertő tó Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Területén Ausztria és Magyarország osztozik úgy, hogy nagyobbik része osztrák terület. Partvidéke a magyarországi Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz és az ausztriai Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Parkhoz tartozik. A Fertő-táj és ennek részeként Fertő tó a világörökség része.

A Fertő tó Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, mintegy 20 ezer éves. A Balaton után Közép-Európa második legkönnyebben felmelegedő tava. A tó vize nyáron gyorsan melegszik, a tó vízének hőmérséklete nyaranta nem ritkán eléri a 28-30 °C-ot.

A Fertő Tó Nevének eredete

A Fertő Tó nevét adó „fertő” szó már feledésbe merült jelentése mocsaras, agyagos, sáros hely volt. Ez részben ma is igaz, mert a magyar rész vízfelületének 4/5-ét, az osztrákénak felét nád fedi.

Velencei-tó

A Velencei tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava a Balaton és a Fertő tó után. A Velencei tó Fejér megyében, Budapest és Székesfehérvár között, a Velencei-hegység lábánál található. Budapesttől: 40–50 km, Székesfehérvártól: 15–20 km, autóval, busszal és vonattal egyaránt jól megközelíthető.

A Velencei tó kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb nyári üdülő helyeinek egyike. A Velencei tó területe: 25 km², a felület harmada nádassal borított.

A Velencei tó a napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan: 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 28-30 °C-ot is.

A Velencei-tó ásványi anyagokban, nátriumban és magnéziumban gazdag, kiváló vize a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja. A fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas.

A Velencei Tó Története

A Velencei tó földtörténeti szempontból fiatal tó, csupán: 12-15 ezer éve, két párhuzamos törésvonal között alakulhatott ki. A Velencei-tó nagysága ekkor szinte háromszorosa volt jelenlegi önmagának, de az évek múlásával a mélyebb részek fokozatosan lesüllyedtek, víz alá kerültek.

Míg az így létrejött árkos mélyedést a zivataros szelek egyre jobban alámosták, addig a hordalékok, a felszíni vizek és esőzések, továbbá a környéken élő birtokosok újra és újra feltöltötték, tehát a tó hol kiáradt, hol kiszáradt. Csapadékosabb időkben a tó megfékezhetetlennek tűnt és több hektárnyi területet elöntött, azonban az 1960-as években kiszáradt. Ennek a problémának csak egyetlen megoldása volt és az a tószabályozás, ami az 1960-as évek második felében kezdődött meg.

A tó partján olyan kiváló intézmények is megtalálhatóak mint a Velencei-tavi Vízi Sportiskola mely egy több mint 40 éves múltra visszatekintő sport és rekreációs intézmény.

Megyer-hegyi tengerszem

Sárospatak közelében, a 324 méter magas Megyer-hegyen található kis tavacska szintén népszerű gyalogos túracélpont, annak ellenére, hogy sem fürdeni, sem csónakázni nem lehet benne. Viszont a gyönyörű kék víztükör, és a körülötte magasodó, 70 m magas sziklafalak lenyűgöző látványt nyújtanak, amiért érdemes felmászni odáig. A tengerszemet Károlyfalváról és Sárospatakról is megközelíthetjük, jó minőségű, védőkorlátokkal és információs táblákkal ellátott ösvényeken. A tó mellett túrázni lehet, de a tóban a fürdés, a vizi sportok, a csónakázás és a horgászat nem megengedett.

Lak-völgyi tó

A Lak-völgyi tó Bélapátfalván igazi szabadidő-paradicsom. A tó körüli rétek kiválóan alkalmasak sportolásra, játékra, vannak kijelölt tűzrakó helyek szallonasütéshez vagy bográcsozáshoz, elsétálhatunk tiszta vízért a Lóczi forráshoz, kempingezhetünk, horgászhatunk, hegyikerékpározhatunk, vagy csak leheveredhetünk a fűbe, élvezhetjük a tó által sugárzott nyugalmat és gyönyörködhetünk a környező fákban és a föléjük magasodó Bél-kő szikláiban. Érdemes tenni egy félnapos kirándulást a Szalajka-völgybe. A tó mellett túrázni és a tóban fürdeni lehet, csónakázni és horgászni azonban nem.

Vadása-tó

Hegyhátszentjakab mellett, az Őrség dombjai által övezett területen találjuk a Vadása-tavat. Ha szeretnénk jobban felfedezni a környéket, a tó körüli kempingben és vendégházakban akár hosszabb időt is eltölthetünk. A tóban lehet fürdeni és horgászni is, környéke pedig változatos túraútvonalakkal csábít erdei sétákra. A fürdés, csónakázás, horgászat engedettek, a vízi sportok nem.

Sóstói tófürdő

A Nyíregyháza melletti Sóstógyógyfürdőnek komoly hírneve van. A fürdőtelepülés sok különféle élményt kínál az ide utazóknak. Meglátogathatjuk a nyíregyházi állatkertet, a sóstói múzeumfalut, van itt gyógy- és élményfürdő is, valamint csónakázótó, ahol horgászni is lehet, valamint egy tófürdő. A tó víze már Mátyás király korában is gyógyhatásáról volt híres. Azóta szépen kiépítették, nyaralókkal, éttermekkel és parkokkal vették körbe. Az aktív időtöltést éppúgy megtaláljuk itt, mint a nyugodt pihenést. A fürdés, csónakázás, horgászat engedettek, a vízi sportok nem.

Palatinus-tó

A Budapesttől 40 km-re, Esztergom kertvárosában fekvő Palatinus-tó az ország egyik legtisztább vízű tava. Az egykori bányató partjain több strand is kiépült, köztük van, amelyiknek homokos partja is van és van, ahol vízi csúszdázni is lehet. A tóban, engedéllyel rendelkezőknek búvárkodni is lehet, és újra látogatható Közép-Európa egyetlen Búvármúzeuma. Több helyen találunk csónak és vízibicikli kölcsönzőt is. A strandolást érdemes összekötni egy Dobogókői kirándulással vagy egy Esztergomi városnézéssel. A fürdés, csónakázás, horgászat engedettek, a vízi sportok nem.

Orfűi-tavak

Pécstől 15 km-re, akár kiépített kerékpárúton is megközelíthető a Mecsek ölelésében fekvő, öt tóból álló, festői tórendszer. A Pécsi-tó körüli sétány a futók és biciklisek kedvence, de az óriáscsúszdás aquapark, a Kis-tó homokos strandja, a vízi sporteszköz (sárkányhajó, kajak, szörf) kölcsönző mutatja meg igazán a tavak legjavát. A környéken nem érdemes kihagyni még a vízparti, lelátós lovas pályát, a környék lovardáit, távlovas útvonalait, a szabadtéri fitnesz „termet”, a nyáron nyíló csupa-fa-csoda ökoturisztikai látogatóközpontot, az Mecsek Házát (az extrém barlangtúrák bázisát) és a működő vízi malmot. A környék bővelkedik zenei és gasztronómiai fesztiválokban, tematikus hétvégékben is, ezért aztán érthető miért olyan felkapott és kedvelt úti cél. Mind a fürdés, mind a vízi sportok, a csónakázás és a horgászat is megengedett.

Deseda-tó

Kaposvártól északra, 8 km hosszan nyúlik a Deseda-tó. Egyik oldalán a város, másikon a természet. Körülötte a várossal is összeköttetést jelentő, 17 km hosszú kerékpárút, egy gyönyörű arborétummal, melynek félszigetét 100 méteres fahídon át közelíthetjük meg. A vitorláshajó formájú víziturisztikai központ kölcsönözhető sporteszközei, programjai, a tóparti strandok, a túrautak közelsége egy igazán idilli, békés családi üdülőhely élményét ígérik. Mind a fürdés, mind a vízi sportok, a csónakázás és a horgászat is megengedett.

Sástó

Mátrafüredtől északra találjuk az ország legmagasabban fekvő tavát, ami köré nagyszerű szabadidőpark épült. Mindezt idén újították fel, így az egyik legkedveltebb erdei úti cél lett itthon. A tó mellett tűzrakó helyek, kemping, wellness, étterem, tanösvény és egy 53 m magas kilátó várja a látogatókat. A közelben érdemes beugrani az Oxygen Adrenalin Parkba egy kis izgalomért.Csónakázásra és horgászatra itt van lehetőség, fürdésre és vízi sportok űzésére viszont nincs.

Öreg-tó

Tata város tava a legrégebbi halastó Magyarországon. Mára szépen kiépített üdülőhellyé fejlődött. A tó körül rengeteg élmény várja a látogatókat: a Tatai vár, az Esterházy-kastély, az Angol park, az Év Fája, a Kálvária domb, több kiépített és vad strand, szállodák, vendégházak, vízparti éttermek, kávézók. A tavon pedig evezni, csónakázni, szörfözni, vitorlázni is lehet. A tó körül 7,5 km hosszú, részben murvás, részben aszfaltos úton, biciklizhetünk. Az Öreg-tó partján hamarosan új kajak, kerékpár, nordic walking bot kölcsönző nyílik. Mind fürdésre, mind a vízi sportok űzésére, a csónakázása és a horgászatra is van lehetőség.

Szajki-tavak

A 11 tóból álló üdülőhely Vas megye egyik legnépszerűbb célpontja, a pihenésre, túrázásra vágyóknak. Vannak kifejezetten horgászásra kijelölt vizek, illetve külön van fürdőzésre, strandolásra, csónakázásra kijelölt tó. A tavak környékén gyönyörű kerékpáros és gyalogos túraútvonalakat találunk, valamint kempinget, vendégházakat, éttermet is. Ha több napra érkezünk érdemes ellátogatni a Jeli arborétumba, Sárvárra és Vasvárra. Vízi sportokra nem, de fürdésre, csónakázásra és horgászatra van lehetőség.

Felsőtárkányi tó

A Szikla-forrás Felsőtárkány északi végénél, a kő-közi szurdok bejáratát keretező mészkősziklafal tövében bukkan a felszínre, a forrás vizét már a XVIII. században tóvá duzzasztották. A tó környéke szépen parkosított, kedvelt kirándulóhely, remek játszótérrel és kellemes „rétesezővel”. Három tanösvény csomópontja található itt, és itt van a Bükki Nemzeti Park Nyugati kapu látogató központja. A tó közeléből indul a felsőtárkányi erdei kisvasút is. Hegyi kerékpárosok és terepfutók kedvelt indulópontja és minden hónap második vasárnapján nyüzsgő, hangulatos kis bolhapiac is van a tó partján. Fürdésre és vízi sportokra nincs lehetőség, de csónakázásra és horgászatra igen.

Fehér-tó

A Kiskunsági Nemzeti Park délkeleti csücskében található Szegedi Fehér-tó. A halastó-rendszer vezetővel és egyénileg is bejárható, gyalogosan vagy kerékpárral, a kiépített tanösvényen. Egész évben látogatható, de a legizgalmasabb időszakok, az egyes madárfajok vonulásai. A terület fontos állomás az európai madárvonulásban: darvak, récefélék és vadludak tömegeivel találkozhatunk, ha a megfelelő időben érkezünk. Az elmúlt években olyan szenzációnak számító ritkaságokat is megfigyeltek itt, mint például a borzas gödény vagy a nagy halfarkas. A strandolók és vízi sportolók teljes hiánya miatt a Fehér-tó valódi természetközeli élményt nyújt – a béke és a nyugalom madárdalos fellegvára. A leginkább gyönyörködni lehet benne és túrázni körülötte, mert se a fürdés, se a vízi sportok, se a csónakázás, sem pedig a horgászat nem megengedett.

Szelidi-tó

Dunapataj nagyközség közelében Bács-Kiskun megye egyik legjelentősebb turisztikai célpontja, 5 km hosszú, 150-200 m széles, 3-4 m mély, vízfelülete megközelítőleg 80 hektár, ezzel hazánk ötödik legnagyobb természetes tava. A tó déli partján homokos területen kellemes strandok kerültek kialakításra. A Szelidi-tónál található 12 állomásból álló tanösvény bemutatja a tó keletkezését, a víz jellegzetességeit és a benne élő élőlényeket, valamint a környező területek élővilágát.

Bánki-tó

Egy apró tó a Nógrád megyei Bánkon. A 7 hektáron elterülő, átlagosan 4 méter mély tó a fürdőzők és a horgászok körében is közkedvelt. A környéken található kisebb települések -mint például Kisecset- kiváló pihenési lehetőséget biztosítanak a hétközbeni rohanásban megfáradt budapesti értelmiségi családoknak is.

 

Források:

  • https://delikronika.webnode.hu/news/magyarorszag-vizei-folyok-es-tavak-biro-csaba/
  • http://www.e-kompetencia.si/egradiva/MAD3_srednja_sola/18_Magyarorszag/index5.html
  • http://itthon.hu/uti-tippek/-/article/12-legszebb-magyar-tavacska
  • https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B3
  • http://gyereatiszatora.blog.hu/2015/01/20/a_tisza-_to_tortenete
  • https://hu.wikipedia.org/wiki/
  • http://www.siocsatorna.hu/adatok/tortenet
  • http://www.pecatavak.hu/Ipoly
  • http://www.hernad-vizitura.eoldal.hu/cikkek/tudnivalok-a-hernadrol-es-a-hernad-viziturarol/
  • https://irsajani.wordpress.com/2009/02/26/a-tur-folyo/
  • http://dunaihorgaszat.uw.hu/maros.html
  • https://femina.hu/terasz/duna-atuszas/
  • http://www.szon.hu/igy-csak-kevesen-lathatjak-tiszakanyar-hataraban-a-tiszai-hid-osszel-madartavlatbol/2116745
  • https://24.hu/belfold/2015/06/06/atrajzoljak-a-szlovak-magyar-hatart/
  • http://www.ng.hu/Termeszet/2015/09/14/A-Sio-csatorna
  • http://mapio.net/pic/p-803601/
  • http://www.khesz.hu/node/347
  • https://www.balatontipp.hu/balatoni_hirek/balaton-torveny-a-balatoni-szovetseg-szerint-eredmenyesek-a-nem-nyilvanos-targyalasok/
  • http://burzsuj.blog.hu/2012/05/06/az_orszag_jo_helyei_tisza_to
  • https://www.haldorado.hu/vizek/gyor-moson-sopron-c7/viz/ferto-to-fertorakosi-obol-e174
  • http://vvsi.hu/sporthotel
  • http://www.vadasa.hu/
  • https://www.orszagjaro.net/oreg-to/https://777blog.hu/2017/06/19/lelegzetelallito-piarista-felvetel-a-balatonrol/