Holdnaptár

Első negyed
Nov 15.
CS
 
Nov 16.
P
 
Nov 17.
SZ
 
Nov 18.
V
 
Nov 19.
H
 
Nov 20.
K
 
Nov 21.
SZ
 
Nov 22.
CS
Telihold
Nov 23.
P
 
Nov 24.
SZ
 
Nov 25.
V
 
Nov 26.
H
 
Nov 27.
K
 
Nov 28.
SZ
 
Nov 29.
CS
Utolsó negyed
Nov 30.
P
 
Dec 1.
SZ
 
Dec 2.
V
 
Dec 3.
H
 
Dec 4.
K
 
Dec 5.
SZ
 
Dec 6.
CS
Újhold
Dec 7.
P
 
Dec 8.
SZ
 
Dec 9.
V
 
Dec 10.
H
 
Dec 11.
K
 
Dec 12.
SZ
 
Dec 13.
CS
 
Dec 14.
P
Első negyed
Dec 15.
SZ
 
Dec 16.
V
 
Dec 17.
H
 
Dec 18.
K
 
Dec 19.
SZ
 
Dec 20.
CS
 
Dec 21.
P
Telihold
Dec 22.
SZ
 
Dec 23.
V
 
Dec 24.
H
 
Dec 25.
K
 
Dec 26.
SZ
 
Dec 27.
CS
 
Dec 28.
P
Utolsó negyed
Dec 29.
SZ
 
Dec 30.
V
 
Dec 31.
H
 
Jan 1.
K
 
Jan 2.
SZ
 
Jan 3.
CS
 
Jan 4.
P
 
Jan 5.
SZ
Újhold
Jan 6.
V
 
Jan 7.
H
 
Jan 8.
K
 
Jan 9.
SZ
 
Jan 10.
CS
 
Jan 11.
P
 
Jan 12.
SZ
 
Jan 13.
V
 
Jan 14.
H

Éves holdnaptár - 2018

Holdnapárak: 2018, 2019, 2020, 2021

2018. Január

Január 01.
Január 02. Telihold
Január 03.
Január 04.
Január 05.
Január 06.
Január 07.
Január 08. Utolsó negyed
Január 09.
Január 10.
Január 11.
Január 12.
Január 13.
Január 14.
Január 15.
Január 16.
Január 17. Újhold
Január 18.
Január 19.
Január 20.
Január 21.
Január 22.
Január 23.
Január 24. Első negyed
Január 25.
Január 26.
Január 27.
Január 28.
Január 29.
Január 30.
Január 31. Telihold

2018. Február

Február 01.
Február 02.
Február 03.
Február 04.
Február 05.
Február 06.
Február 07. Utolsó negyed
Február 08.
Február 09.
Február 10.
Február 11.
Február 12.
Február 13.
Február 14.
Február 15. Újhold
Február 16.
Február 17.
Február 18.
Február 19.
Február 20.
Február 21.
Február 22.
Február 23. Első negyed
Február 24.
Február 25.
Február 26.
Február 27.
Február 28.

2018. Március

Március 01.
Március 02. Telihold
Március 03.
Március 04.
Március 05.
Március 06.
Március 07.
Március 08.
Március 09. Utolsó negyed
Március 10.
Március 11.
Március 12.
Március 13.
Március 14.
Március 15.
Március 16.
Március 17. Újhold
Március 18.
Március 19.
Március 20.
Március 21.
Március 22.
Március 23.
Március 24. Első negyed
Március 25.
Március 26.
Március 27.
Március 28.
Március 29.
Március 30.
Március 31. Telihold

2018. Április

Április 01.
Április 02.
Április 03.
Április 04.
Április 05.
Április 06.
Április 07.
Április 08. Utolsó negyed
Április 09.
Április 10.
Április 11.
Április 12.
Április 13.
Április 14.
Április 15.
Április 16. Újhold
Április 17.
Április 18.
Április 19.
Április 20.
Április 21.
Április 22. Első negyed
Április 23.
Április 24.
Április 25.
Április 26.
Április 27.
Április 28.
Április 29.
Április 30. Telihold

2018. Május

Május 01.
Május 02.
Május 03.
Május 04.
Május 05.
Május 06.
Május 07.
Május 08. Utolsó negyed
Május 09.
Május 10.
Május 11.
Május 12.
Május 13.
Május 14.
Május 15. Újhold
Május 16.
Május 17.
Május 18.
Május 19.
Május 20.
Május 21.
Május 22. Első negyed
Május 23.
Május 24.
Május 25.
Május 26.
Május 27.
Május 28.
Május 29. Telihold
Május 30.
Május 31.

2018. Június

Június 01.
Június 02.
Június 03.
Június 04.
Június 05.
Június 06. Utolsó negyed
Június 07.
Június 08.
Június 09.
Június 10.
Június 11.
Június 12.
Június 13. Újhold
Június 14.
Június 15.
Június 16.
Június 17.
Június 18.
Június 19.
Június 20. Első negyed
Június 21.
Június 22.
Június 23.
Június 24.
Június 25.
Június 26.
Június 27.
Június 28. Telihold
Június 29.
Június 30.

2018. Július

Július 01.
Július 02.
Július 03.
Július 04.
Július 05.
Július 06. Utolsó negyed
Július 07.
Július 08.
Július 09.
Július 10.
Július 11.
Július 12.
Július 13. Újhold
Július 14.
Július 15.
Július 16.
Július 17.
Július 18.
Július 19. Első negyed
Július 20.
Július 21.
Július 22.
Július 23.
Július 24.
Július 25.
Július 26.
Július 27. Telihold
Július 28.
Július 29.
Július 30.
Július 31.

2018. Augusztus

Augusztus 01.
Augusztus 02.
Augusztus 03.
Augusztus 04. Utolsó negyed
Augusztus 05.
Augusztus 06.
Augusztus 07.
Augusztus 08.
Augusztus 09.
Augusztus 10.
Augusztus 11. Újhold
Augusztus 12.
Augusztus 13.
Augusztus 14.
Augusztus 15.
Augusztus 16.
Augusztus 17.
Augusztus 18. Első negyed
Augusztus 19.
Augusztus 20.
Augusztus 21.
Augusztus 22.
Augusztus 23.
Augusztus 24.
Augusztus 25.
Augusztus 26. Telihold
Augusztus 27.
Augusztus 28.
Augusztus 29.
Augusztus 30.
Augusztus 31.

2018. Szeptember

Szeptember 01.
Szeptember 02.
Szeptember 03. Utolsó negyed
Szeptember 04.
Szeptember 05.
Szeptember 06.
Szeptember 07.
Szeptember 08.
Szeptember 09. Újhold
Szeptember 10.
Szeptember 11.
Szeptember 12.
Szeptember 13.
Szeptember 14.
Szeptember 15.
Szeptember 16. Első negyed
Szeptember 17.
Szeptember 18.
Szeptember 19.
Szeptember 20.
Szeptember 21.
Szeptember 22.
Szeptember 23.
Szeptember 24.
Szeptember 25. Telihold
Szeptember 26.
Szeptember 27.
Szeptember 28.
Szeptember 29.
Szeptember 30.

2018. Október

Október 01.
Október 02. Utolsó negyed
Október 03.
Október 04.
Október 05.
Október 06.
Október 07.
Október 08.
Október 09. Újhold
Október 10.
Október 11.
Október 12.
Október 13.
Október 14.
Október 15.
Október 16. Első negyed
Október 17.
Október 18.
Október 19.
Október 20.
Október 21.
Október 22.
Október 23.
Október 24. Telihold
Október 25.
Október 26.
Október 27.
Október 28.
Október 29.
Október 30.
Október 31. Utolsó negyed

2018. November

November 01.
November 02.
November 03.
November 04.
November 05.
November 06.
November 07. Újhold
November 08.
November 09.
November 10.
November 11.
November 12.
November 13.
November 14.
November 15. Első negyed
November 16.
November 17.
November 18.
November 19.
November 20.
November 21.
November 22.
November 23. Telihold
November 24.
November 25.
November 26.
November 27.
November 28.
November 29.
November 30. Utolsó negyed

2018. December

December 01.
December 02.
December 03.
December 04.
December 05.
December 06.
December 07. Újhold
December 08.
December 09.
December 10.
December 11.
December 12.
December 13.
December 14.
December 15. Első negyed
December 16.
December 17.
December 18.
December 19.
December 20.
December 21.
December 22. Telihold
December 23.
December 24.
December 25.
December 26.
December 27.
December 28.
December 29. Utolsó negyed
December 30.
7 napos előrejelzés

10 napos időjárás előrejelzés - Budapest

Dec 15.
SZ
0
 
-1
9cm
60%
Dec 16.
V
0
 
-4
1mm
24%
Dec 17.
H
0
 
-4
1cm
10%
Dec 18.
K
2
 
-5
Dec 19.
SZ
-1
 
-3
Dec 20.
CS
0
 
-3
1cm
10%
Dec 21.
P
1
 
-3
Dec 22.
SZ
1
 
-3
Dec 23.
V
2
 
-2
1cm
10%

Akasztófa

Magyar   Angol   Német
_______
Ezek a betűk már voltak:
A kérdezett betű:
Új feladványt kérek!

Holdfazis

A Hold a föld egyetlen holdjának a neve. A Földtől mért átlagos távolsága 384 402 kilométer, ami nagyjából a Föld átmérőjének 30-szorosa 1,3 fénymásodperc (a Nap visszaverődő fénye 1,3 másodperc alatt jut el róla a földi megfigyelőhöz). Átmérője 3476 kilométer, ami hozzávetőleg negyede a Földének. Ezzel a Hold a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja a Jupiter három holdja, a Ganümédész, a Kallisztó és az Ió, valamint a Szaturnusz Titán holdja után. A teljes holdciklus időtartamát újholdtól újholdig szinodikus ciklusnak hívjuk. Ennek tartama 29.53 nap. A sziderikus holdi ciklus – melyet ahhoz képest mérnek, hogy a hold mikor jelenik meg ugyanott az égen – csupán 27.1 napos. Ezért 28 nap az átlagos holdi ciklus időtartama.

A felszíni nehézségi gyorsulás (és így a testek súlya) körülbelül hatoda a földinek, így a rajta járó űrhajósok a 80–90 kg-os űrruhában is könnyedén mozogtak, ugráltak. A légkör hiánya miatt égboltja nappal is teljesen fekete. Kötött keringése miatt mindig ugyanaz az oldala fordul a Föld felé, és az innenső oldalán álló holdi megfigyelő (például az Apollo űrhajósai) számára a Föld mindig ugyanott látszik állni az égen (persze bolygónk ugyanúgy fázisokat mutatva elfogy és megtelik, mint a földi égen is a Hold). A Holdról azonban a Földnek nem mindig ugyanaz az oldala látszik.

A Hold keringő mozgása. A legegyszerűbb modell szerint eljárva, a Holdat és a Földet egyaránt gömbszimmetrikus testnek tekinthetjük, amelyek ellipszispályájukon keringenek a közös tömegközéppont körül (ez természetesen a Föld belsejében van). Ha külső hatás sem lenne, szabályos Kepler-féle mozgást végeznének; az utolsó három adat lenne a megfelelő három pályaelem. A valóságban azonban közelsége miatt a Hold jobban “érzi” a Föld belsejében meglévő tömegeloszlás-egyenetlenségeket is. Ez esetben tehát bolygónkat nem tekinthetjük gömbszimmetrikusnak, ami a számolást pedig jócskán megkönnyítené, hiszen ekkor a Földet egyszerűen tömegponttal helyettesíthetnénk. Nem hanyagolhatjuk el a többi égitest zavaró hatását sem. A legfontosabb a Nap, amely különösen nagy perturbációkat okoz. A bolygók közvetlenül is hatnak a Holdra, de a Földre is, s ezáltal közvetlen és közvetett perturbációkat egyaránt keltenek. A Hold összesen többszáz féle mozgást végez. Ráadásul, mivel igen közel van, a mozgása nagy pontossággal megfigyelhető, s hasonló pontossággal kellene azt matematikailag is visszaadni. Ilyen bonyolult mozgásnál pedig ez nagyon nehéz feladat.

Holdfázisok

A Holdnak nincs saját fénye, csak a Nap fényét veri vissza. A Föld körüli keringése során a megvilágítottsága állandóan változik a Nap–Föld–Hold rendszer pozícióinak változása miatt. A köznyelv szerint a Hold megtelik, majd elfogy. Alapvetően 4 holdfázist különböztetünk meg:

  1. Újhold. A holdfázisok újholddal kezdődnek, ekkor a Hold a Nap és a Föld között helyezkedik el és pontosan a túloldalát világítja meg a Nap. Az „új” holdat nem látjuk, mert szorosan a Nap közelében van, és a napfényes ég lehetetlenné teszi az észlelését.
  2. Első negyed. Nagyjából egy hét alatt egyre növekedve éri el az első negyedet, amikor a Föld–Hold–Nap rendszer pontosan derékszöget zár be egymással (ilyenkor a Hold felénk eső oldalának felét látjuk, a keleti félgömb – a holdkorong jobb oldala – fényes, a bal oldala árnyékban van). Mivel minden nap kb. 50 perccel később kel és nyugszik, egyre többet látható a már sötét égbolton.
  3. Telihold. Újabb egy hét elteltével következik a telihold. Teliholdkor a Föld kerül körülbelül a Nap és a Hold közé és a felénk eső oldalt éri a napsugár, a holdkorong teljessé válik (Ha a Föld pontosan a Nap és a Hold közé esik, akkor holdfogyatkozásról beszélünk).
  4. Utolsó negyed. Ezután a Hold elkezd fogyni, egy hét múlva következik be az utolsó negyed, újra derékszöget zárnak be egymással az égitestek, csak az első negyedhez képest a Hold keringési pályájának túloldalán. A megvilágítás éppen ellenkező az első negyedhez képest, a „félhold” a nyugati oldalon – a bal oldalon – fényes és a jobb oldalin árnyékos. Egyre később kel, egyre közelebb a hajnalhoz, végül a negyedik hét végén teljesen elfogy a Hold, és eljut az újhold állapotba, ahol a ciklus újra kezdődik. Ez a ciklus átlagosan 29 nap 12 óra 44 perc alatt megy végbe, ez a szinodikus holdhónap hossza amit a holdnaptárak pontosan tartalmaznak.

A hold látszólagos égi mozgása

Ha a Hold korongja nem teljes, nem mindenki tudja rögtön megállapítani, hogy fogyóban van-e a Hold vagy növekvőben. Az újhold vékony sarlója és a fogyó Holdé csak abban különbözik, hogy domborodásuk ellenkező irányba mutat. Az északi féltekén az első negyed mindig jobbra mutat a domború oldalával, az utolsó negyed ellenben balra (a déli féltekén éppen fordítva). Hogyan jegyezzük ezt meg, hogyan állapíthatjuk meg hiba nélkül, melyik Hold merre néz?
Segítségünkre szeretett magyar nyelvünk siet, ha éppen nincsen nálunk egy holdnaptár, ugyanis D betűt látunk formálódni akkor a hold éppen Dagad, Duzzad, ha pedig C betűt látunk kirajzolódni akkor Csökken.

 

A Hold fénye

A Hold fényét nemcsak a Napnak, de kisebb részben a Földnek is köszönheti. Ez az ún. hamuszürke fény, amely a Földről verődik vissza, s kissé megvilágítja a Hold sötétbe borult területeit is. Ezt elsősorban újholdkor figyelhetjük meg.

Egy teljes periódus időtartama, a szinodikus keringésidő, kb. 29 és fél nap. Azért hosszabb az ún. sziderikus keringésidőnél, melyet az állócsillagokhoz képest mérünk, mert a Hold keringése közben a Föld 28o-kal továbbhalad Nap körüli pályáján. Így a Nap ugyanennyivel kerül arrébb az ekliptikán, s a Holdnak, hogy ismét a Nap-Föld egyenesre kerüljön (újhold legyen), még két nap továbbkeringésre van szüksége (Herrmann, 1992).

A Hold télen magasabban, míg nyáron alacsonyabban látható a Föld egén. Ennek oka az, hogy a Hold pályasíkja csaknem az ekliptika (a Nap látszólagos évi pályája) síkjában van. Telihold idején a 3 égitest jó közelítéssel egy egyenesbe esik, ha tehát a Nap magasan áll, vagyis nyár van, akkor a túloldali Holdnak alacsonyan kell lennie és fordítva. ( Könnyen ellenőrizhető, hogy a Föld mindkét féltekéjén ez a helyzet.)

A földi szemlélő a Holdat égi mozgása közben enyhén “billegni” látja. Ezeket az ingadozásokat gyűjtőnéven librációknak nevezzük. Nélkülük a holdfelszínnek csak pontosan a felét láthatnánk, így viszont a perem mentén a túlsó oldal egy kis részét is megfigyelhetjük. A librációknak két alaptípusa ismert, az optikai és fizikai libráció.

Fogyatkozások

Napfogyatkozás újholdkor lehetséges, mikor a Hold a Föld és a Nap közé kerül, és bolygónkról nézve eltakarja a csillagot. Három fajtája van.

  1. Részleges. Ilyenkor a holdkorong csak részben fedi el a Napot, a földi megfigyelő a Hold félárnyékában tartózkodik.
  2. Teljes, ha az egész Nap eltűnik egy időre, vagyis a teljes árnyékba kerülünk. Ekkor rendszerint elég sötét lesz ahhoz, hogy a csillagok nagy része láthatóvá váljék. A Hold a földfelszínnek csupán kis, legfeljebb 200 km átmérőjű részét árnyékolhatja be teljesen, mivel a teljesárnyék-kúpja ebben a távolságban már igen keskeny. A két bolygó együttes mozgása ezt a kis, kör alakú árnyékfoltot nagy sebességgel, az egyenlítőhöz viszonyítva 336 km/h-val mozgatja végig a Föld felületén. Azt a K-Ny-i irányú sávot, amin végighalad, totalitási zónának nevezzük, a teljes fogyatkozás csak innen látható. Egy adott helyen a teljes takarás legfeljebb 8 percig tart.
  3. Gyűrűs napfogyatkozás akkor fordul elő, ha a Hold éppen apogeumában tartózkodik. Ilyenkor már olyan kicsinek látszik a Földről, hogy nem tudja teljesen eltakarni a napkorongot, így annak külső gyűrűje még látszani fog. Ez a legritkább a három közül.

Holdfogyatkozás ellenkezőleg, teliholdkor van. Ekkor a Föld kerül a Hold elé, s nálánál jóval nagyobb átmérőjű árnyékkúpjával részben vagy teljesen eltakarja. A napfogyatkozással ellentétben ezt a Föld nagy területéről lehet látni; az éjszakai félgömbön mindenhonnan, ahol a Hold látszik az égen. Mivel a teljes holdfogyatkozás időtartama elég hosszú (maximum 3,5 óra lehet), s ennyi idő alatt a Föld jelentősebben elfordul, a teljes területének több, mint feléről látható a jelenség. A Hold azonban rendszerint nem tűnik el teljesen a Föld árnyékában. Általában sötétvöröses színbe burkolózik, mivel a közvetlenül az árnyékkúp mellett elhaladó fénysugarakat a Föld légkörének fénytörése befelé, a sötétbe téríti, s közülük a leghosszabb hullámú vörös nyelődik el a legkevésbé. Mindez azonban a fény szóródás miatt függ a légkör állapotától, sőt, a portartalomtól is.

Tudjuk, hogy a Hold felszálló csomója mintegy 18,6 éves periódusidővel, a keringéssel ellentétes irányban forog. Ennek következtében a fogyatkozások időpontjai is minden évben kissé korábban következnek, de egy-egy fordulat végén ez a ciklus is előlről kezdődik. Ez az ún. Szárosz-féle ciklus, ami azonban mai számítások szerint néhány ezer év múlva megszűnik

Fogyatkozás azonban nincs minden új- és telihold idején. A Hold keringési síkja ugyanis több, mint öt fokos szöget zár be a Föld Nap körüli keringési síkjával (vagyis az ekliptikával), s mivel a megvilágítás a Nap felől érkezik, a két bolygó árnyékkúpja többnyire elkerüli a másikuk felszínét. A holdpálya két pontban metszi az ekliptikát (ezek az ún. csomópontok), s fogyatkozás akkor lehetséges, mikor a Hold egyikük közelében tartózkodik és a megfelelő fázisban (új- vagy teliholdban) van. Ez a két követelmény pedig ritkán teljesül egyszerre, kb. félévenként, de akkor több is előfordulhat (évente átlagosan 1,5 hold- és 2,3 napfogyatkozás figyelhető meg).

  1. A teljes holdfogyatkozás során a Hold teljesen a Föld árnyékába kerül. Ilyenkor azonban mégsem sötétedik el teljesen a holdkorong, hanem fénye narancsvörösre változik amiatt, hogy a földi légkörön szóródó fény halvány derengést teremt a teljes sötétség helyett.
  2. Részleges holdfogyatkozásról beszélünk, ha a Hold csak részben lép be a Föld árnyékának belső részébe, az umbrába (lásd jobboldalt a képen). Ilyenkor a Föld szürke árnyékot vet a Hold felszínének egy részére.
  3. A külső árnyék (vagy penumbra) az a térrész, ahol a Föld a Nap fényének csak egy részét takarja ki.
    • A teljes penumbrális fogyatkozás esetén a Hold a penumbrán úgy halad át, hogy a teljes felülete bekerül ebbe a félárnyékos részbe, de nem lép be az umbrába.
    • A részleges penumbrális fogyatkozás az, amikor a Hold csak az árnyék külső részébe lép be, ám a felszínét ekkor sem takarja el teljesen a penumbra. Ez a jelenség nem túl látványos, hisz alig változik a Hold fénye, néhány esetben a visszavert fény kissé sárgás színt kap a megfigyelések szerint.

Az árapály-jelenség

A bolygónkon megfigyelhető ciklikus jelenségek közül csak egy az árapály, pontosabban a tengerjárás (az apály és a dagály váltakozása), ám fontossága nagy, hiszen a hajózástól az energiatermelésig életünk számtalan területére, így az időjárás előrejelzésre is hatással van.

Az óceánokon, tengereken kialakuló árapály jelensége döntően kozmikus kísérőnknek, a Holdnak köszönhető, de kialakulásában kisebb szerepet a Nap is játszik. Bolygónkon egyszerre két-két helyen figyelhető meg dagály és apály. Az egyik dagályhullám mindig Földünk Hold felőli oldalán van, a másik ezzel ellentétesen. A Hold felé eső területeken a dagályhullámot a Hold tömegvonzása hozza létre. A két égitest közös tömegközéppontja nem esik egybe a Föld tömegközéppontjával, hanem a Hold felé található – természetesen még jóval a felszín alatt. Ettől a ponttól legtávolabb a Föld átellenes oldala lesz, így a másik dagályhullámot a Föld folyamatos forgása következtében fellépő centrifugális erő hozza létre.

Ezekre a régiókra “merőlegesen” helyezkednek azok a területek, ahol apály van, azaz ahol a víz éppen visszahúzódik. Egy dagályhullám 24 óra alatt kerüli meg a Földet, de a víz emelkedése és süllyedése 6 óránként (valójában ez kissé több, mint 6 óra) következik be.

A dagálymagasság – azaz hogy hány métert emelkedik a víz – a Föld egyes régióiban eltérő. Az óceánokban, peremtengerekben nagy, hiszen jelentős kiterjedésű területek víztömegét lehet mozgásba hozni, továbbá nagyobb terület felett hosszabb ideig “tartózkodik” a Hold. Az óceánoktól általában elzárt beltengerekben a dagálymagasság viszont jóval alacsonyabb. A legnagyobb magasságok a befelé tölcsérszerűen elkeskenyedő öblökben mérhetők, pl. az Atlanti-óceán észak-amerikai partjai mentén található Fundy-öbölben, ahol a vízszint emelkedése elérheti a 16-18 métert is. Ezzel szemben a Fekete-tengeren a dagálymagasság mindössze 20-30 cm.

Vajon miért van az, hogy a dagálymagasság nem állandó? Ennek oka a holdciklusokban keresendő. Első és utolsó negyed idején ugyanis a Nap és a Hold a Földhöz képest 90 fokos szögben helyezkedik el, így csökkentik egymás hatását, ezért az átlagosnál kisebb dagály, ún. vakár jön létre. Újhold idején viszont a három égitest egy vonalban van, ekkor a Nap és Hold hatása összeadódik, ezért az átlagosnál magasabb dagály figyelhető meg, amit szökőárnak nevezünk. (Ez nem tévesztendő össze tengerrengések miatt kialakuló szökőárral, a cunamival!)

Különleges holdállások

A szuperhold elnevezést arra használjuk amikor a telihold fázisa az ellipszis alakú holdpálya Földhöz legközelebbi pontján következik be, ilyenkor lesz a Hold Földről látható látszólagos mérete a legnagyobb. A kifejezést egy Richard Nolle nevű asztrológus találta ki 1979-ben. A csillagászatban nem használják, mert nincs csillagászati jelentősége a holdtölte és a földközelség egybeesésének. A fogalomnak több meghatározása is létezik. Egy definíció szerint szuperholdról akkor lehet szó, ha a Hold tömegközéppontja közelebb van a Föld tömegközéppontjához 360 000 km-nél.

A Kék Hold jelenségnek a nevével ellentétben nincs köze a kék színhez. Tekintve, hogy a holdfázis 29,53 nap ezért ritkán, de előfordul, hogy egy hónapon belül két teliholdat is láthatunk. Ezt a jelenséget nevezzük Kék Hold-nak. Van olyan egyépbként, hogy a Hold valóban kéknek látszódik: például nagy vulkánkitörések után, a légkörbe kerülő korom- és hamuszemcsék miatt. Kéknek látták állítólag 1883-ban, az indonéziai Krakatau vulkán kitörésekor, és 1983-ban, a mexikói El Chichon erupciója után is.

A vérhold, a holdfogyatkozás egy fajtája, csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. Akkor jön létre, ha a Föld a Nap és a Hold között van, és a Föld árnyéka vagy félárnyéka a Holdra vetődik. Emiatt vöröses-narancssárga színe van a Holdnak, ezért hívják vérholdnak.

A hold mozgása a holdpálya változásának adatai

Rotációs periódus = 27,321 661 4 nap
Sziderikus keringésidő (a csillagokhoz képest) = 27,321 661 4 nap
Szinodikus keringésidő (két azonos fázis közti időtartam) = 29,530 588 7 nap

Átlagos pályamenti sebesség = 1,025 km/s
Az egyenlítői sík hajlásszöge a pályasíkhoz = 6,°68
Legkisebb földtávolság (perigeum) = 356 000 km
Legnagyobb földtávolság (apogeum) = 407 000 km
Közepes földtávolság 60,268 Föld-sugár = 384 400 km
A holdpálya közepes excentricitása = 0,054 9
A pályasík hajlásszöge az ekliptikához (inklináció) = 5,°145

Források

  • https://apod.nasa.gov/apod/ap990419.html
  • https://www.quora.com/I-have-seen-a-full-moon-three-nights-in-a-row-Does-this-mean-anything
  • http://www.mek.oszk.hu
  • http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/az-arapaly-jelenseg
  • https://hu.wikipedia.org/wiki/Hold
  • http://galaktikusportal.hu/Kozmologia/az-id-termeszetes-ciklusai.html
  • http://www.ujnemzedek.hu/tudomany/kek-hold-szuperhold-es-verhold-de-mi-a-kulonbseg
  • http://www.urbanlegends.hu/2012/08/6-dolog-amit-a-kek-holdrol-tudni-kell/
  • https://hu.wikipedia.org/wiki/Holdfogyatkoz%C3%A1s