Aktuális időjárás 23:23

Felsőnyárád időjárása, SüssFelNap!
Napi min: 16°C
Napi max: 28°C
Kb. 1mm eső
Valósz.: 34%
Szélcsend
0km/h
Borult, viharos
égbolt várható
A mai napra nincs kiadva figyelmeztetés.

Széltérkép

Felsőnyárád
5
km/h
5
km/h
5
km/h
5
km/h
5
km/h
5
km/h
5
km/h
3
km/h
8
km/h
6
km/h
6
km/h
8
km/h
5
km/h
3
km/h
5
km/h
0
km/h
3
km/h
0
km/h
5
km/h
0-12-34-56-8
7 napos előrejelzés

10 napos időjárás előrejelzés (Felsőnyárád)

Máj 27.
V
28
 
16
1mm
34%
Máj 28.
H
28
 
14
Máj 29.
K
28
 
14
Máj 30.
SZ
29
 
16
Máj 31.
CS
29
 
16
2mm
40%
Jún 01.
P
27
 
13
1mm
40%
Jún 02.
SZ
25
 
13
Jún 03.
V
25
 
14
Jún 04.
H
28
 
16
Jún 05.
K
29
 
16

Akasztófa

Magyar   Angol   Német
______
Ezek a betűk már voltak:
A kérdezett betű:
Új feladványt kérek!

Széltérkép

A szél kialakulása és fajtái

  1. A szél fogalma: A talajjal párhuzamosan a felszín felett áramló levegőtömeg.
  2. A szél kialakulása: A Föld felszínének különböző pontjai eltérő mértékben melegszenek fel. Ahol melegebb a levegő ott kisebb a légnyomás, ahol hidegebb, ott pedig nagyobb. Ebben az esetben kiegyenlítődés indul meg, vagyis a nagyobb nyomású helyről a kisebb nyomású hely felé fog áramlani a levegő.
  3. Corioli-erő: Ha nem lenne a Föld forgása, akkor a levegő egyenesen mozogna a nagyobb nyomású helyről az alacsonyabb nyomású hely felé. A Föld forgása miatt azonban a meginduló légáramlás eltérül ettől az egyenestől.
    A Corioli-erő hatása: Az északi félgömbön az elvi iránytól a szél mindig jobb kéz felé, a déli félgömbön viszont bal kéz felé tér el.

    • Vagyis. É-i félgömb: É-i szélből Északkeleti, majd Keleti lesz.
    • D-i szélből Délnyugati majd Nyugati lesz
    • D-i félgömb: É-i szélből Északnyugati, majd Nyugati lesz.
    • D-i szélből Délkeleti, majd Keleti lesz
  4. Általános légkörzés: Ha nem lenne Corioli-erő, akkor a sarkvidéki levegő a felszín felett áramlana egyenesen az Egyenlítő felé, helyére a magasban egyenlítői meleg levegő érkezne a sarkvidékekre és akkor aztán bajban lennénk az időjárás előrejelzések elkészítésével. Ezt az egyszerű helyzetet alakítja át a Föld forgása, létrehozva az általános légkörzést.
    • Futóáramlások: Ezek a magasban alakulnak ki, a legmelegebb és a leghidegebb területek között. Ezek a Földön: – térítők
    • Sarkkörök
    • Irányuk nyugatias, sebességük 3-500 km/óra.
      Sarki szelek: A sarkvidékek felett összegyűlt hideg levegő magas légnyomást eredményez. Ez a levegő kiáramlik az egyenlítő irányába, de eltérülnek és keletiessé válnak. Irányuk az Északi-sarkvidéken Északkeleti, a Déli-sarkvidéken Dél-keleti.
    • Passzátszelek: A térítők környékén magas légnyomású öv, az Egyenlítőnél alacsony légnyomású öv húzódik. A levegő a térítők felől az egyenlítő felé áramlik, ez a kitérülés miatt az északi félgömbön északkeleti, a déli félgömbön délkeleti szeleket eredményez. Ezeket nevezzük passzátszeleknek. Az Egyenlítőnél az összeáramlás miatt feláramlás indul meg, ezt mi szélcsendként érzékeljük, viszont heves záporokat, zivatarokat eredményez.
    • Nyugati szelek övezete: A passzátszelek és a sarki szelek közötti területre jellemző. A szélirány ebben a zónában nyugatias. Ez a szél sodorja maga előtt az erre a zónára jellemző ciklonokat és anticiklonokat. Az eltérítő erő hatására a ciklonok a sarkkörök, az anticiklonok a térítők felé sodródnak és megszűnnek.
  5. A monszun szélrendszer: Monszun szél alatt az évszakosan ellentétes irányban fújó szeleket nevezzük. Kialakulásuk azonban jelentősen eltér egymástól.
    • Mérsékelt monszun: kialakulását a szárazföld és a tenger eltérő felmelegedésének köszönheti. Nyáron a tenger hidegebb marad mint a szárazföld, ezért csapadékban gazdag levegő áramlik a tenger felől a szárazföld felé. Télen fordított a helyzet, ezért ilyenkor a szárazföld felől fúj a szél a tenger felé, de csapadékot nem okoz. A mérsékelt monszun mindig a kontinensek keleti felén alakul ki.
    • Trópusi monszun: A passzát szél feláramlási zónája egyik félévben Északra, másik félévben Délre húzódik. Ez azt is jelenti, hogy a két pont között félévenként megfordul a szélirány, hiszen egyszer északkeleti, másszor délkeleti lesz. Az, hogy a megforduló szél mennyi csapadékot fog hozni attól függ, hogy tenger vagy szárazföld felől érkezik.
  6. Helyi szelek: Ezek a nagy földi légkörzéstől függetlenül alakulnak ki, helyi hőmérsékletkülönbségek hatására. Általában rövid időtartamúak és szeszélyes időközökben alakulnak ki, de vannak közöttük rendszeresen visszatérők is. Ez utóbbiak közül néhány:
    • Hegy-völgyi szél: Magashegységekben jön létre. Éjjel a hegycsúcsok hőmérséklete gyorsan csökken, ilyenkor a hideg levegő csúszik le a völgyekbe, nappal a völgyek gyorsan melegszenek, levegőjük pedig felfelé áramlik.
    • tengerparti szél: kialakulása a monszunhoz hasonló, csak nem évszakonként, hanem napszakonként fordul a szél.

A szelek iránya

A szél irányát mindig az az égtáj adja meg, ahonnan a szél fúj. A keleti szél tehát azt jelenti, hogy a szél kelet felől nyugat felé fúj, azaz kelet felé fordulva szembe fúj a szél. A szél irányát gyakran jellemzik fokkal is. A 0° jelenti az északi, 90° a keleti, 180° a déli, 270° a nyugati szélirányt. Ez tovább bontható. A meteorológiában, valamint a rövid és hosszútávú időjárás előrejelzésekben általában a 10°-os pontosság használatos.

A szelek irányának szabályosságát először Kolumbusz Kristóf figyelte meg 1492-ben. Utazása során először a keleti passzát szelet használta fel, majd észak felé hajózva egy nyugati széllel tért haza. Előtte a szeleket szeszélyes erőknek tartották, melyeket az istenek irányítanak. A szelek szabályos viselkedésére csak 1686-ban szolgált magyarázattal Edmond Halley angol tudós.
A szél komoly befolyásoló tényező a léginavigáció során. A repülőgépre ható szél és a tervezett útvonal kölcsönhatásáról bővebb információ az elemi navigációszócikkben olvasható.

A szélerősség, szélsebesség

A légkör állandó mozgásban van, ritka eset, amikor nincsenek vízszintes és függőleges légáramlások. A felszínen különböző áramlási és hőmérsékleti okokból kialakuló vízszintes irányú nyomáskülönbségek kiegyenlítődésre törekszenek, az így meginduló, kiegyenlítődésre törekvő légáramlás a szél. A szél a magas nyomás felől az alacsony nyomású terület felé fúj, azonban a Föld forgásából származó eltérítő erő miatt ettől az iránytól az északi féltekén jobbra tér el. A nyomáskülönbség és a szél erőssége egyenesen arányos, ez azt jelenti, hogy ha nagyobb a nyomáskülönbség, erősebb szél fúj.

A talajfelszínnel és a tereptárgyakkal való súrlódás, valamint a helyi hőmérsékleti különbségek miatt a légáramlás sosem egyenletes, hanem lökésszerű. A széllökés általában 20-40%-kal haladja meg a szél átlagsebességét. Éjjel a szél gyengébb és kevésbé “lökéses”, mint nappal.

A Beaufort-skála, teljes nevén Beaufort szélerősség-skála egy fokozatrendszer, melyet 1805-ben Francis Beaufort, a Britt flotta sorhajókapitánya (később admirális és a Bath-rend parancsnok-lovagja) dolgozott ki a tengeri szél erősségének a megfigyelésére és osztályozására. Beaufort 12 kategóriából álló tapasztalati skálát állított fel a szélsebesség meghatározására. A szél erősségét a szél által kiváltott természeti jelenségek alapján osztályozta.

Ma a hivatásos meteorológusok ritkán használják a Beaufort-skálát, azt ugyanis jórészt felváltották a szélsebesség mérésének objektív módszerei. Ennek ellenére a skála még ma is hasznos, – főleg vitorlázók és szörfösök körében – ha nagy terület felett akarjuk a szél jellegét megbecsülni. Ott is jól lehet használni, ahol nem állnak rendelkezésre szélsebességet mérő műszerek. A tapasztalati úton kidolgozott Beaufort-skála arra is alkalmas, hogy lemérjük, illetve leírjuk a különböző szélsebességek szárazföldi és tengeri tárgyakra kifejtett hatását. A meteorológiában a szélsebességet általában m/s-ban (méter/secundum), a köznapi életben inkább km/h-ban (kilóméter/óra) mérjük. Az angol nyelvterületeken mérföld/órában vagy csomóban (knot) mérik a szél sebességét. (1 m/s = 3,6 km/h = 2,237 mérföld/h)

A Beaufort skála:

Szélfajták

A szél nem csak nagy, hanem egészen kis területen is megjelenhet. Ezek az úgynevezett helyi szelek. Ezek különböző felszínek különböző mértékben való felmelegedése révén alakulnak ki, amelynek oka a felszínek különböző napsugárzás-elnyelő képességben rejlik. A helyi szelek természetesen csak akkor figyelhetők meg, ha egyébként nagyobb térségű légköri folyamat nem zavarja meg kialakulásukat.

A parti szél – a tó- és tengerpartokon tapasztalható – napszakosan váltakozó irányú szél. Napsütéses időben nappal a szárazföld gyorsan és intenzíven melegszik, így melegebb lesz, mint a tó vagy a tenger felszíne. Emiatt a levegő a felszín közelében a hidegebb, magasabb nyomású vízfelszín felől a melegebb, alacsony nyomású szárazföld felé áramlik. A magasban aztán záródik a kör, és a szárazföld felől áramlik a levegő a víz felé. Éjjel a helyzet fordított. A tenger, óceán nehezebben hűl le, ezért derült éjszakákon a vízfelszín lesz a melegebb, és a levegő a hidegebb szárazföld felől áramlik a melegebb tenger felé, és a magasban záródik a kör. Parti széllel találkozhatunk a Balatonnál is.

Főn- és bukószelek a magas hegyvidékeknél alakulnak ki. A hegység felé áramló levegőt a szél a magasba kényszeríti. A hegycsúcson, a főn a levegő irányt vált, és a völgy felé veszi az útját. Az emelkedés közben a levegőre egyre kisebb nyomás hat, ezért a hőmérséklet 100 méterenként közel 1°C-ot csökken. Ezt hívjuk adiabatikus lehűlésnek. A felemelkedett levegő azonban még tartalmaz vízpárát, amely a lehűléssel felhővé alakul és csapadék formájában lehull. A felszabaduló hő felmelegíti a levegőt, és közel 100 méterenként hozzávetőlegesen 0,5°C-kal csökkenti a lehűlést. A hegyvidéki szél napszaktól függő irányú helyi szél. Nappal a hegyoldalakon a domborzat hatása miatt a levegő jobban felmelegszik, mint a völgyekben. Emiatt a levegő a völgyekből áramlik a hegycsúcsok irányába (völgyi szél), éjjel viszont a hegycsúcsok hűvös levegője megindul a völgyek felé (hegyi szél). Léteznek olyan helyek, ahol bizonyos irányú szelek nagyobb gyakorisággal, bizonyos rendszerességgel fordulnak elő, és jellegzetes időjárási jellemzőkkel bírnak.

A légkör függőleges légáramlásai kialakulhatnak például valamilyen akadállyal való találkozás miatti kényszerpályán való áramlással, például egy hegység emelőhatásakor. Emelkedő áramlások alakulhatnak ki továbbá a felmelegedés következtében előálló hőmérséklet- és sűrűségkülönbség miatt is. Ilyenkor a levegő szabadon emelkedik a magasba. Ezeket termiknek hívjuk.

A troposzféra és a sztratoszféra határán hozzávetőlegesen 8-12 km közötti magasságokban, a 30-40. szélességi fokok környékén erőteljesen megnövekszik a szélsebesség . Ezt a jelenséget és légtömeget futóáramlásnak, angolul jet stream-nek nevezzük. A futóáramlás körbehálózza az egész Földet. Nyáron a 40. szélességi fok fölött található, télen az Egyenlítő felé a 32. szélességi fok felé húzódik.

A legismertebb helyi szelek az alábbiak

1. Biso (előfordulási hely: Svájc északnyugati része)

Napokon át tartó hideg, száraz szél. Főként télen jelentkezik.

2. Blizzard (előfordulási hely: Észak-Amerika)

Az elnevezése Észak-Amerikában született. A viharos erejű, hideg északnyugati szelet hívják így. A talajról is felkapja a friss havat, ami által heves hóviharokat képes előidézni. Csak télen jelentkezik, és igen alacsony hőmérsékletű levegőt zúdít az atlanti partvidékre.

3. Bóra (előfordulási hely: Dalmát tengerpart)

legtöbbször a téli évszakban fújó száraz hideg szél, időnként rendkívül erős rohamokkal. Erőssége és gyakorisága a hóval takart hegyvidék és az Adriai-tenger meleg medencéje közötti hőmérsékletkülönbség miatt jön létre. Amikor az Adria DK-i részén alacsony légnyomás van, vagy Közép-Európában a légnyomás erősen emelkedik, akkor az Adria keleti partján kialakul a bóra. Fiume, Zengg és Trieszt környéke a leginkább bórának kitett terület. Előjelei: a magas hegyek csúcsain kialakuló felhősapkák, valamint az északkeleti láthatáron a tenger felülete csipkéződik. A dalmát partoknál a legerősebb széllökések elérték a 216 km/h-s sebességet.

4. Burán (előfordulási hely: Belső-ázsiai sztyeppék)

a neve minden heves szélnek a belső ázsiai sztyeppéken, a Turáni-alföldön és a szibériai tundrákon. Vannak téli és nyári buránok. Évente átlagosan 10-12-re lehet számítani és többségükben csak néhány óráig tartanak. A nyáriak nagyon forróak és annyi port emelnek fel, hogy elsötétítik az eget. A por még a legjobban zárt lakásokba is behatol. A téli burán valójában igen heves hóvihar, melyben alig lehet látni, és a szabadban megmaradni. Különösen akkor veszedelmes amikor nagy hidegben, akár
-30 °C-ban indul el. Az állatok ilyenkor rémülten rohannak a szélviharral együtt akár 100 km-t is, míg kimerülten összerogynak és megfagynak.

5. Chinook (előfordulási hely: Észak-amerikai Sziklás-hegység keleti oldala)

Főn jellegű szél, télen gyors hóolvadást okoz.

6. Ghibli (előfordulási hely: Szaharáról a líbiai partok felé tart.)

Forró, száraz szél homokviharral.

7. Habub (előfordulási hely: Egyiptom és Arábia)

Heves, száraz szél, sűrű por- és homokviharral.

8. Harmattan (előfordulási hely: Szahara déli peremvidéke)

Északkeleti irányú szél, száraz, erős sivatagi vörös port szállít.

9. Kossava (előfordulási hely: Al-Duna és az Alföld déli része)

Románia déli területén és az Al-Duna mentén alakul ki. Igen heves, tartós és száraz szél. Az egész Temesközön közel ősszel érezhető. De tavasszal is erős és gyakori. Leghevesebb az Al-Duna-szoros felső területén.

10. Misztrál (előfordulási hely: Rhone-torkolat)

tipikus nyári adriai szél, északnyugati irányú és egyike azoknak a szeleknek, amelyek a szép és stabil időjárásra jellemzőek. A reggeli csend után szinte szabályszerűen dél körül kezdődik el az áramlása, amely kissé erősödve egészen naplementéig tart. Leggyakrabban a zadari és korculai öbölben fúj.

11. Nemere (előfordulási hely: Oroszország, Székelyföld)

Erős, hideg, nagyon száraz keleti szél. Székelyföld keleti részén, a Keleti-Kárpátokban, Gyergyói-medencében és a Csíki-medencében uralkodó száraz hegy-völgyi szél.
Nevét a Nemere-hegységről kapta, mivel a hegy felől fúj. Erős, viharos, jeges szél, amely akár hetekig is eltarthat.

12. Sirokkó (előfordulási hely: Dél-Olaszország, Adria)

A Földközi-tengerről induló kelet-délkeleti irányból fújó meleg páradús szél. Októbertől január végéig igen erős esőzést okozhat. Gyakran több napig is eltarthat. Megesik az is, hogy a szél Afrika irányából vöröses-barnás homokszemeket fúj.

13. Számum (előfordulási hely: Afrika, Arábiai sivatag)

Rövid ideig tartó szélroham. Főként a meleg félévben, porvihar kíséretében.

Forrás:

  • http://sulihalo.hu/diak/kidolgozott-erettsegi-tetelek-magyar-matekmatematika-angol-tortenelem-totri-informatika-nemet-biologia-foldrajz-irodalom-kemia-fizika-erettsegi-tetelek-emeltszintu-kozepszintu-szobeli-irasbeli-erettsegi-feladatsor-feladatok/kidolgozott-erettsegi-tetelek-foldrajz-erettsegi-tetel-foci-erettsegi-tetelek-emeltszintu-kozepszintu-szobeli-irasbeli-erettsegi-feladatsor-feladatok/4727-a-szel-kialakulasa-es-fajtai-erettsegi-tetelek
  • http://viharok.blog.hu/2011/02/07/helyi_szelek_fajtai
  • https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9l
  • http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/meteorologia/a-szel-szelerosseg-szelsebesseg-szelirany-szelnyomas/a-szelerosseg-szelsebesseg
  • http://hajozas.hu/magazin/vitorlazas/beaufort-szelerosseg-skala-vitorlazas-szelsebesseg-idojaras/
  • http://w-wind.com.au/golden-plains-wind-farm/
  • https://www.videoblocks.com/video/wind-direction-indicator-weathercock-on-a-blue-background-hlz1arqngj0wsp2ku