Széltérkép

Felsőnyárád
8
km/h
6
km/h
6
km/h
5
km/h
0
km/h
9
km/h
10
km/h
9
km/h
4
km/h
4
km/h
7
km/h
6
km/h
9
km/h
7
km/h
7
km/h
9
km/h
4
km/h
3
km/h
3
km/h
8
km/h
9
km/h
0-23-56-89-10

Időjárás Felsőnyárád

21:19
Felsőnyárád időjárása, SüssFelNap!
Hétfő // December 9.
5kmh
Egy csapadékzóna érte el délnyugat felől az országot, mely az éjszaka folyamán...
Egy csapadékzóna érte el délnyugat felől az országot, mely az éjszaka folyamán keleti, északkeleti irányba terjed tovább. Az éjszaka második felére a csapadék súlypontja a középső, a reggeli órákra pedig a keleti országrészre helyeződik át. Jelentős mennyiségű csapadékra van kilátás eső formájában, hozzávetőlegesen a Nagykanizsa-Budapest tengely mentén helyenként akár 15-20 mm körüli csapadékösszeg is várható. Kedden napközben inkább a keleti megyékben lehet már csak esőre (jellemzően < 5mm) számítani. Kedd reggeltől az északiasra forduló szelet a Dunántúlon erős, viharos széllökések (60-70 km/h) is kísérhetik, ennél erősebb (70 km/h-t meghaladó) széllökésekre inkább a régió magasabban fekvő területein lehet számítani. Délutántól már északkeleten (elsősorban Bodrogközben) is előfordulhatnak viharos közeli (55-65 km/h) széllökések.
2019.12.09. 18:11 OMSz
07:16 napkelte
15:43 napnyugta
Napi min: 2°C
Napi max: 4°C
Kb. 3mm eső
Valósz.: 31%
Enyhén szeles
5km/h, DDK-i
Borult égbolt
erős köd várható
A mai napra nincs kiadva figyelmeztetés.
7 napos előrejelzés

Felsőnyárád időjárás előrejelzése

Dec 09.
H
4
 
2
3mm
31%
Dec 10.
K
5
 
-1
14mm
68%
Dec 11.
SZ
2
 
-3
Dec 12.
CS
2
 
0
4mm
60%
Dec 13.
P
3
 
0
9mm
60%
1cm
60%
Dec 14.
SZ
4
 
0
3mm
40%
Dec 15.
V
5
 
-1
Dec 16.
H
5
 
1
Dec 17.
K
6
 
0
Dec 18.
SZ
6
 
1

Memória

Tábla: 3x3   4x4   5x5   6x6

Széltérkép

Felsőnyárád településén lévő aktuális szélerősséget a fenti térképen és kiíráson láthatjuk, de ezen túl még rengeteg érdekes dolog van amit a szelekről tudhatunk.

A szél kialakulása és fajtái

  1. A szél fogalma: A talajjal párhuzamosan a felszín felett áramló levegőtömeg.
  2. A szél kialakulása: A Föld felszínének különböző pontjai eltérő mértékben melegszenek fel. Ahol melegebb a levegő ott kisebb a légnyomás, ahol hidegebb, ott pedig nagyobb. Ebben az esetben kiegyenlítődés indul meg, vagyis a nagyobb nyomású helyről a kisebb nyomású hely felé fog áramlani a levegő.
  3. Corioli-erő: Ha nem lenne a Föld forgása, akkor a levegő egyenesen mozogna a nagyobb nyomású helyről az alacsonyabb nyomású hely felé. A Föld forgása miatt azonban a meginduló légáramlás eltérül ettől az egyenestől.
    A Corioli-erő hatása: Az északi félgömbön az elvi iránytól a szél mindig jobb kéz felé, a déli félgömbön viszont bal kéz felé tér el.

    • Vagyis. É-i félgömb: É-i szélből Északkeleti, majd Keleti lesz.
    • D-i szélből Délnyugati majd Nyugati lesz
    • D-i félgömb: É-i szélből Északnyugati, majd Nyugati lesz.
    • D-i szélből Délkeleti, majd Keleti lesz
  4. Általános légkörzés: Ha nem lenne Corioli-erő, akkor a sarkvidéki levegő a felszín felett áramlana egyenesen az Egyenlítő felé, helyére a magasban egyenlítői meleg levegő érkezne a sarkvidékekre és akkor aztán bajban lennénk az időjárás előrejelzések elkészítésével. Ezt az egyszerű helyzetet alakítja át a Föld forgása, létrehozva az általános légkörzést.
    • Futóáramlások: Ezek a magasban alakulnak ki, a legmelegebb és a leghidegebb területek között. Ezek a Földön: – térítők
    • Sarkkörök
    • Irányuk nyugatias, sebességük 3-500 km/óra.
      Sarki szelek: A sarkvidékek felett összegyűlt hideg levegő magas légnyomást eredményez. Ez a levegő kiáramlik az egyenlítő irányába, de eltérülnek és keletiessé válnak. Irányuk az Északi-sarkvidéken Északkeleti, a Déli-sarkvidéken Dél-keleti.
    • Passzátszelek: A térítők környékén magas légnyomású öv, az Egyenlítőnél alacsony légnyomású öv húzódik. A levegő a térítők felől az egyenlítő felé áramlik, ez a kitérülés miatt az északi félgömbön északkeleti, a déli félgömbön délkeleti szeleket eredményez. Ezeket nevezzük passzátszeleknek. Az Egyenlítőnél az összeáramlás miatt feláramlás indul meg, ezt mi szélcsendként érzékeljük, viszont heves záporokat, zivatarokat eredményez.
    • Nyugati szelek övezete: A passzátszelek és a sarki szelek közötti területre jellemző. A szélirány ebben a zónában nyugatias. Ez a szél sodorja maga előtt az erre a zónára jellemző ciklonokat és anticiklonokat. Az eltérítő erő hatására a ciklonok a sarkkörök, az anticiklonok a térítők felé sodródnak és megszűnnek.
  5. A monszun szélrendszer: Monszun szél alatt az évszakosan ellentétes irányban fújó szeleket nevezzük. Kialakulásuk azonban jelentősen eltér egymástól.
    • Mérsékelt monszun: kialakulását a szárazföld és a tenger eltérő felmelegedésének köszönheti. Nyáron a tenger hidegebb marad mint a szárazföld, ezért csapadékban gazdag levegő áramlik a tenger felől a szárazföld felé. Télen fordított a helyzet, ezért ilyenkor a szárazföld felől fúj a szél a tenger felé, de csapadékot nem okoz. A mérsékelt monszun mindig a kontinensek keleti felén alakul ki.
    • Trópusi monszun: A passzát szél feláramlási zónája egyik félévben Északra, másik félévben Délre húzódik. Ez azt is jelenti, hogy a két pont között félévenként megfordul a szélirány, hiszen egyszer északkeleti, másszor délkeleti lesz. Az, hogy a megforduló szél mennyi csapadékot fog hozni attól függ, hogy tenger vagy szárazföld felől érkezik.
  6. Helyi szelek: Ezek a nagy földi légkörzéstől függetlenül alakulnak ki, helyi hőmérsékletkülönbségek hatására. Általában rövid időtartamúak és szeszélyes időközökben alakulnak ki, de vannak közöttük rendszeresen visszatérők is. Ez utóbbiak közül néhány:
    • Hegy-völgyi szél: Magashegységekben jön létre. Éjjel a hegycsúcsok hőmérséklete gyorsan csökken, ilyenkor a hideg levegő csúszik le a völgyekbe, nappal a völgyek gyorsan melegszenek, levegőjük pedig felfelé áramlik.
    • tengerparti szél: kialakulása a monszunhoz hasonló, csak nem évszakonként, hanem napszakonként fordul a szél.

A szelek iránya

A szél irányát mindig az az égtáj adja meg, ahonnan a szél fúj. A keleti szél tehát azt jelenti, hogy a szél kelet felől nyugat felé fúj, azaz kelet felé fordulva szembe fúj a szél. A szél irányát gyakran jellemzik fokkal is. A 0° jelenti az északi, 90° a keleti, 180° a déli, 270° a nyugati szélirányt. Ez tovább bontható. A meteorológiában, valamint a rövid és hosszútávú időjárás előrejelzésekben általában a 10°-os pontosság használatos.

A szelek irányának szabályosságát először Kolumbusz Kristóf figyelte meg 1492-ben. Utazása során először a keleti passzát szelet használta fel, majd észak felé hajózva egy nyugati széllel tért haza. Előtte a szeleket szeszélyes erőknek tartották, melyeket az istenek irányítanak. A szelek szabályos viselkedésére csak 1686-ban szolgált magyarázattal Edmond Halley angol tudós.
A szél komoly befolyásoló tényező a léginavigáció során. A repülőgépre ható szél és a tervezett útvonal kölcsönhatásáról bővebb információ az elemi navigációszócikkben olvasható.

A szélerősség, szélsebesség

A légkör állandó mozgásban van, ritka eset, amikor nincsenek vízszintes és függőleges légáramlások. A felszínen különböző áramlási és hőmérsékleti okokból kialakuló vízszintes irányú nyomáskülönbségek kiegyenlítődésre törekszenek, az így meginduló, kiegyenlítődésre törekvő légáramlás a szél. A szél a magas nyomás felől az alacsony nyomású terület felé fúj, azonban a Föld forgásából származó eltérítő erő miatt ettől az iránytól az északi féltekén jobbra tér el. A nyomáskülönbség és a szél erőssége egyenesen arányos, ez azt jelenti, hogy ha nagyobb a nyomáskülönbség, erősebb szél fúj.

A talajfelszínnel és a tereptárgyakkal való súrlódás, valamint a helyi hőmérsékleti különbségek miatt a légáramlás sosem egyenletes, hanem lökésszerű. A széllökés általában 20-40%-kal haladja meg a szél átlagsebességét. Éjjel a szél gyengébb és kevésbé “lökéses”, mint nappal.

A Beaufort-skála, teljes nevén Beaufort szélerősség-skála egy fokozatrendszer, melyet 1805-ben Francis Beaufort, a Britt flotta sorhajókapitánya (később admirális és a Bath-rend parancsnok-lovagja) dolgozott ki a tengeri szél erősségének a megfigyelésére és osztályozására. Beaufort 12 kategóriából álló tapasztalati skálát állított fel a szélsebesség meghatározására. A szél erősségét a szél által kiváltott természeti jelenségek alapján osztályozta.

Ma a hivatásos meteorológusok ritkán használják a Beaufort-skálát, azt ugyanis jórészt felváltották a szélsebesség mérésének objektív módszerei. Ennek ellenére a skála még ma is hasznos, – főleg vitorlázók és szörfösök körében – ha nagy terület felett akarjuk a szél jellegét megbecsülni. Ott is jól lehet használni, ahol nem állnak rendelkezésre szélsebességet mérő műszerek. A tapasztalati úton kidolgozott Beaufort-skála arra is alkalmas, hogy lemérjük, illetve leírjuk a különböző szélsebességek szárazföldi és tengeri tárgyakra kifejtett hatását. A meteorológiában a szélsebességet általában m/s-ban (méter/secundum), a köznapi életben inkább km/h-ban (kilóméter/óra) mérjük. Az angol nyelvterületeken mérföld/órában vagy csomóban (knot) mérik a szél sebességét. (1 m/s = 3,6 km/h = 2,237 mérföld/h)

A Beaufort skála:

Szélfajták

A szél nem csak nagy, hanem egészen kis területen is megjelenhet. Ezek az úgynevezett helyi szelek. Ezek különböző felszínek különböző mértékben való felmelegedése révén alakulnak ki, amelynek oka a felszínek különböző napsugárzás-elnyelő képességben rejlik. A helyi szelek természetesen csak akkor figyelhetők meg, ha egyébként nagyobb térségű légköri folyamat nem zavarja meg kialakulásukat.

A parti szél – a tó- és tengerpartokon tapasztalható – napszakosan váltakozó irányú szél. Napsütéses időben nappal a szárazföld gyorsan és intenzíven melegszik, így melegebb lesz, mint a tó vagy a tenger felszíne. Emiatt a levegő a felszín közelében a hidegebb, magasabb nyomású vízfelszín felől a melegebb, alacsony nyomású szárazföld felé áramlik. A magasban aztán záródik a kör, és a szárazföld felől áramlik a levegő a víz felé. Éjjel a helyzet fordított. A tenger, óceán nehezebben hűl le, ezért derült éjszakákon a vízfelszín lesz a melegebb, és a levegő a hidegebb szárazföld felől áramlik a melegebb tenger felé, és a magasban záródik a kör. Parti széllel találkozhatunk a Balatonnál is.

Főn- és bukószelek a magas hegyvidékeknél alakulnak ki. A hegység felé áramló levegőt a szél a magasba kényszeríti. A hegycsúcson, a főn a levegő irányt vált, és a völgy felé veszi az útját. Az emelkedés közben a levegőre egyre kisebb nyomás hat, ezért a hőmérséklet 100 méterenként közel 1°C-ot csökken. Ezt hívjuk adiabatikus lehűlésnek. A felemelkedett levegő azonban még tartalmaz vízpárát, amely a lehűléssel felhővé alakul és csapadék formájában lehull. A felszabaduló hő felmelegíti a levegőt, és közel 100 méterenként hozzávetőlegesen 0,5°C-kal csökkenti a lehűlést. A hegyvidéki szél napszaktól függő irányú helyi szél. Nappal a hegyoldalakon a domborzat hatása miatt a levegő jobban felmelegszik, mint a völgyekben. Emiatt a levegő a völgyekből áramlik a hegycsúcsok irányába (völgyi szél), éjjel viszont a hegycsúcsok hűvös levegője megindul a völgyek felé (hegyi szél). Léteznek olyan helyek, ahol bizonyos irányú szelek nagyobb gyakorisággal, bizonyos rendszerességgel fordulnak elő, és jellegzetes időjárási jellemzőkkel bírnak.

A légkör függőleges légáramlásai kialakulhatnak például valamilyen akadállyal való találkozás miatti kényszerpályán való áramlással, például egy hegység emelőhatásakor. Emelkedő áramlások alakulhatnak ki továbbá a felmelegedés következtében előálló hőmérséklet- és sűrűségkülönbség miatt is. Ilyenkor a levegő szabadon emelkedik a magasba. Ezeket termiknek hívjuk.

A troposzféra és a sztratoszféra határán hozzávetőlegesen 8-12 km közötti magasságokban, a 30-40. szélességi fokok környékén erőteljesen megnövekszik a szélsebesség . Ezt a jelenséget és légtömeget futóáramlásnak, angolul jet stream-nek nevezzük. A futóáramlás körbehálózza az egész Földet. Nyáron a 40. szélességi fok fölött található, télen az Egyenlítő felé a 32. szélességi fok felé húzódik.

A legismertebb helyi szelek az alábbiak

1. Biso (előfordulási hely: Svájc északnyugati része)

Napokon át tartó hideg, száraz szél. Főként télen jelentkezik.

2. Blizzard (előfordulási hely: Észak-Amerika)

Az elnevezése Észak-Amerikában született. A viharos erejű, hideg északnyugati szelet hívják így. A talajról is felkapja a friss havat, ami által heves hóviharokat képes előidézni. Csak télen jelentkezik, és igen alacsony hőmérsékletű levegőt zúdít az atlanti partvidékre.

3. Bóra (előfordulási hely: Dalmát tengerpart)

legtöbbször a téli évszakban fújó száraz hideg szél, időnként rendkívül erős rohamokkal. Erőssége és gyakorisága a hóval takart hegyvidék és az Adriai-tenger meleg medencéje közötti hőmérsékletkülönbség miatt jön létre. Amikor az Adria DK-i részén alacsony légnyomás van, vagy Közép-Európában a légnyomás erősen emelkedik, akkor az Adria keleti partján kialakul a bóra. Fiume, Zengg és Trieszt környéke a leginkább bórának kitett terület. Előjelei: a magas hegyek csúcsain kialakuló felhősapkák, valamint az északkeleti láthatáron a tenger felülete csipkéződik. A dalmát partoknál a legerősebb széllökések elérték a 216 km/h-s sebességet.

4. Burán (előfordulási hely: Belső-ázsiai sztyeppék)

a neve minden heves szélnek a belső ázsiai sztyeppéken, a Turáni-alföldön és a szibériai tundrákon. Vannak téli és nyári buránok. Évente átlagosan 10-12-re lehet számítani és többségükben csak néhány óráig tartanak. A nyáriak nagyon forróak és annyi port emelnek fel, hogy elsötétítik az eget. A por még a legjobban zárt lakásokba is behatol. A téli burán valójában igen heves hóvihar, melyben alig lehet látni, és a szabadban megmaradni. Különösen akkor veszedelmes amikor nagy hidegben, akár
-30 °C-ban indul el. Az állatok ilyenkor rémülten rohannak a szélviharral együtt akár 100 km-t is, míg kimerülten összerogynak és megfagynak.

5. Chinook (előfordulási hely: Észak-amerikai Sziklás-hegység keleti oldala)

Főn jellegű szél, télen gyors hóolvadást okoz.

6. Ghibli (előfordulási hely: Szaharáról a líbiai partok felé tart.)

Forró, száraz szél homokviharral.

7. Habub (előfordulási hely: Egyiptom és Arábia)

Heves, száraz szél, sűrű por- és homokviharral.

8. Harmattan (előfordulási hely: Szahara déli peremvidéke)

Északkeleti irányú szél, száraz, erős sivatagi vörös port szállít.

9. Kossava (előfordulási hely: Al-Duna és az Alföld déli része)

Románia déli területén és az Al-Duna mentén alakul ki. Igen heves, tartós és száraz szél. Az egész Temesközön közel ősszel érezhető. De tavasszal is erős és gyakori. Leghevesebb az Al-Duna-szoros felső területén.

10. Misztrál (előfordulási hely: Rhone-torkolat)

tipikus nyári adriai szél, északnyugati irányú és egyike azoknak a szeleknek, amelyek a szép és stabil időjárásra jellemzőek. A reggeli csend után szinte szabályszerűen dél körül kezdődik el az áramlása, amely kissé erősödve egészen naplementéig tart. Leggyakrabban a zadari és korculai öbölben fúj.

11. Nemere (előfordulási hely: Oroszország, Székelyföld)

Erős, hideg, nagyon száraz keleti szél. Székelyföld keleti részén, a Keleti-Kárpátokban, Gyergyói-medencében és a Csíki-medencében uralkodó száraz hegy-völgyi szél.
Nevét a Nemere-hegységről kapta, mivel a hegy felől fúj. Erős, viharos, jeges szél, amely akár hetekig is eltarthat.

12. Sirokkó (előfordulási hely: Dél-Olaszország, Adria)

A Földközi-tengerről induló kelet-délkeleti irányból fújó meleg páradús szél. Októbertől január végéig igen erős esőzést okozhat. Gyakran több napig is eltarthat. Megesik az is, hogy a szél Afrika irányából vöröses-barnás homokszemeket fúj.

13. Számum (előfordulási hely: Afrika, Arábiai sivatag)

Rövid ideig tartó szélroham. Főként a meleg félévben, porvihar kíséretében.

Forrás:

  • http://sulihalo.hu/diak/kidolgozott-erettsegi-tetelek-magyar-matekmatematika-angol-tortenelem-totri-informatika-nemet-biologia-foldrajz-irodalom-kemia-fizika-erettsegi-tetelek-emeltszintu-kozepszintu-szobeli-irasbeli-erettsegi-feladatsor-feladatok/kidolgozott-erettsegi-tetelek-foldrajz-erettsegi-tetel-foci-erettsegi-tetelek-emeltszintu-kozepszintu-szobeli-irasbeli-erettsegi-feladatsor-feladatok/4727-a-szel-kialakulasa-es-fajtai-erettsegi-tetelek
  • http://viharok.blog.hu/2011/02/07/helyi_szelek_fajtai
  • https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9l
  • http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/meteorologia/a-szel-szelerosseg-szelsebesseg-szelirany-szelnyomas/a-szelerosseg-szelsebesseg
  • http://hajozas.hu/magazin/vitorlazas/beaufort-szelerosseg-skala-vitorlazas-szelsebesseg-idojaras/
  • http://w-wind.com.au/golden-plains-wind-farm/
  • https://www.videoblocks.com/video/wind-direction-indicator-weathercock-on-a-blue-background-hlz1arqngj0wsp2ku