Ezt a cikket köszönjük a colore.hu női életmód magazinnak.
Ugyan az átlagember nincs feltétlenül tisztában azzal, hogy éppen milyen növényt lát vagy szagol, vannak kivételek, amiket a legtöbben ismernek. A borostyán határozottan közéjük tartozik, ugyanis mindenki rögtön meg tudja állapítani, hogy éppen mivel van dolga. Itt fut, ott fut, amott fut, a kérdés csak az, hogy ártalmas-e.
A borostyán Európában a leggyakoribb, de Észak-Afrikában, illetve Közép- és Kelet-Ázsiában is megjelenik. Az egyik legismertebb örökzöld-fajta, aminek egyik köztudott tulajdonsága, hogy kúszik: falra, fára, betonra, amire csak tud. A kérdés az, hogy ezzel a tevékenységével tönkreteszi-e az alatta lévő élő vagy élettelen felületet.
Miért félünk a borostyántól?
Theophrastos von Eresos, időszámításunk előtt élő tudós parazitaként jellemezte a jól ismert növényt. Félelmei jogosak voltak, hiszen tud ártani – de nem mindennek!
A borostyánon látható léggyökerek nem alkalmasak arra, hogy kinyerjék a folyadékot vagy táplálékot az alattuk lévő növényből, így nem kell attól tartanunk, hogy ezekből hiányt szenvednének a növények, amikre felfut.
A nagyobb növényekre és fákra egyáltalán nem jelent veszélyt a borostyán / Kép forrása: Shutterstock / Puzzlepix
Az akár lakásban is nevelhető borostyán láthatóan rendkívüli módon képes befutni egy-egy fa törzsét, így blokkolva a napsugarakat. Ez részben valóban így van, ugyanis tényleg nem szerencsése, ha egy frissen ültetett, fiatal fát borít be pár hét alatt a növény. Ekkor még rendkívüli módon szüksége van az ültetett fának a napfényre, és mivel lassabban nő, mint a kúszónövény, idővel teljesen ellepheti, elszakítva a külvilágtól. A napfény hiányán túl kisebb fácskák a nagyra nőtt borostyán súlyát sem bírják, különösen ha télen, a hó súlya alatt bújik meg a fácska, így ha nem figyelünk oda, több veszély is leselkedhet rájuk.
Idősebb, vastagabb törzsű fák esetében azonban már olyan kifejlett, erős növényekről van szó, amik meg sem érzik a rajtuk futó borostyánt, hiszen leveleiken és ágaikon keresztül jutnak hozzá a szükséges táplálékhoz.
Ezért jó a borostyán
Azon túl, hogy örök, zöld színt kölcsönöz a kertünknek, a méhek is profitálnak belőle: mivel sok növényhez hasonlóan virágokat nevel, a méhek előszeretettel szüretelik a zöldessárga bimbók nektárjából.
Mivel akár 500 évig is élhet, hosszú távra tervezhetünk vele: ha csak annyi a cél, hogy kertünk zöld legyen, és viszonylag rendezett látványt nyújtson, bátran ültessünk borostyánt, de ezt sem hanyagolhatjuk el, mert rendkívüli módon burjánzik.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy sok fa jobban is nő a borostyán társaságában, mert a lehullott vagy elszáradt levelei komposztálódnak, így táplálékot adva a fák talajának.
A növény akár 500 évig is élhet / Kép forrása: Shutterstock / Puzzlepix
Mivel a borostyán leveleinek sűrűsége teljesen körbeveszi a fát, megnehezíti a rovaroknak, hogy megtámadják, továbbá az esetleges túlzott napfény is kevésbé fogja megégetni az alatta lévő felületet. Mivel a fény felé nő, és nem körbe-körbe, attól sem kell félni, hogy idővel megfojtaná a törzset.
Tény, hogy a növény rendkívüli módon fut, így kordában kell tartani, de a fiatal növényeken kívül semminek sem árt a kertben, így ha szeretjük, bátran ültessünk kertünkbe! Ennek ellenére ügyeljünk rá, hogy falra vagy kerítésre ne futtassuk fel, mert a léggyökerei valóban károsítják a felületet.
További érdekes cikkekért látogasson el a colore.hu weboldalra.
