Ezt a cikket köszönjük a colore.hu női életmód magazinnak.
Szerves hulladékunkat millióféleképpen kezelhetjük, gyűjthetjük otthon beltéri komposztálóban, kerti edényben vagy városi komposztálópontokon. Bármelyiket is válasszuk, megnyugtathat minket a tudat, hogy általa hozzájárulunk a természet egészségesebb körforgásához.
Bár a vidéki településeken ez sosem “ment ki a divatból”, a városok lakói csak most kezdik újra felfedezni a komposztálást. Jó hír ezért, hogy a szerves hulladékok hatékony feldolgozásban új szintet hozhat az az uniós szabályozás, amely szerint 2024-től hazánkban is kötelező lesz a biohulladék elkülönített gyűjtése. De hozzá kell tenni, hogy a biohulladék hatékony kezelésére akkor nyílik lehetőség, ha támogatja a jogszabályi háttér, amelyet itthon – az EU-s elvárások nyomán – alaposan fel kell frissíteni, hiszen legutoljára 2003-ban rendelkeztek erről a témáról, az a környezetvédelmi határozat pedig igencsak idejétmúlt.
„Ezentúl nem választás kérdése, hogy komposztálunk-e vagy sem. A kérdés az, hogyan lehet ezt megoldani ott, ahol nincs lehetőség helyben komposztálásra” – hívja fel a figyelmet a Humusz Szövetség, amely jó példákkal kíván tanácsot adni a lakossági és az önkormányzati szereplőknek is.
A környezettudatosabb életnek számos aspektusa van, vagyis több különböző területen is tehetünk azért, hogy megvédjük élővilágunkat és megőrizzük a Földet unokáinknak, dédunokáinknak is. A csomagolásmentes boltok, a közösségi kertek és komposztálók elterjedése mind-mind azt jelzik, hogy egyre többen viselik a szívünkön bolygónk sorsát. Ha tudjuk, hogy egy adott dolog komposztálható vagy csak biológiailag lebomló, máris előrébb vagyunk egy lépéssel, ha pedig betartjuk az életbe lépő uniós szabályozást, még eggyel közelebb kerülünk a fenntartható élethez. A Humusz Szövetség a szakszerű komposztálásról idén februárban Kezeljük helyén a zöld javakat! címmel adott ki állásfoglalást.
Ha kertes házban laksz, pofonegyszerű művelet a gyakorlat beiktatása a mindennapjaidba, hiszen kihelyezel egy célnak megfelelő komposztáló edényt, és abba gyűjtöd a főzés, kertészkedés során keletkező szerves hulladékot.
Az önkormányzatok is segítenek
Sok helyi önkormányzat oktatással, gyűjtőedények biztosításával segíti a folyamatot. Ahol viszont nem áll rendelkezésre erre a célra szolgáló zöldterület, más megoldást kell keresni – ilyenek például a Budapest- és országszerte megtalálható közösségi kültéri komposztpontok, amelyek működéséről elérhető gyakorlatias útmutató, elhelyezkedésükről pedig nyilvános adatbázis áll rendelkezésre.
Forrás: Daisy-Daisy / Getty Images
A beltéri gyűjtés is egyre divatosabb: vannak, akik a gilisztakomposztálásra esküsznek, mások a Bokashi előkomposztálóra, amelyben oxigénmentes környezetben, starter kultúra segítségével bomlik le a szerves hulladék. Az agyagból készült Compot edényben oxigéndús környezetben különleges baktériumkultúra segíti a lebomlást: a végeredmény pazar minőségű virágföld.
A legkényelmesebb és felmérések szerint leghatékonyabb megoldás, ha házhoz jönnek a biohulladékunkért. Jó példa Milánó, ahol a lakosok egy komposztálható zsákkal kibélelt háztartási kukába gyűjthetik otthon a szerves anyagokat, amelyet végül a házak elé kihelyezett nagyobb edénybe lehet üríteni. Milánó közösségi tereiben, piacain, éttermeiben is így zajlik a gyűjtés, és ennek révén a város szerves hulladékának 86 százalékát ily módon hasznosítják újra.
Ezért fontos ez az újrahasznosítási gyakorlat
A gyakorlat visszajuttatja a tápanyagot a talajba, a biohulladék pedig többféleképpen hasznosítható. A komposzttelepeken aerob úton megy végbe a lebomlás, így kerülhetnek vissza a szerves anyagok az ökológiai körforgásba – kiváltva ezzel a műtrágyázást –, míg a biogázüzemekben fermentálási folyamat során (anaerob módszer) hő- és villamos energia állítanak elő, a fermentációs maradékot pedig szintén talajjavítónak használják.
További érdekes cikkekért látogasson el a colore.hu weboldalra.
