Gyakran beszélünk az évszakokról – tavaszról, nyárról, őszről és télről – és az általuk hozott időjárásról, de mi okozza ezeket? Az évszakok a Föld forgástengelyének a Nap körüli pályájához viszonyított 23,5 fokos dőlésszögének eredménye. Ez a dőlés azt jelenti, hogy a Föld Nap körüli pályáján (a mi naptári évünkben) a földgömb bizonyos területei a Nap felé dőlnek, míg más részei a Naptól távol esnek. Ez különbséget hoz létre a Föld különböző részeit elérő napsugárzás (vagy napfény) mennyiségében, így létrejön az évszakoknak nevezett globális ingadozási ciklus.
Mikor van ősz?
Az ősz talán legszembetűnőbb jele a levelek változó színe. Az őszi hőmérséklet csökkenése következtében a levelekben lévő vegyszer (klorofill) elkezd lebomlani, míg más vegyszerek (beleértve a karotint is) megmaradnak, így a levelek sárga, piros és barna színt kapnak. Az őszi levelek legélénkebb megjelenése akkor nyilvánul meg, amikor a száraz nyarat száraz ősz követi, napos nappalokkal és hideg, de nem fagyos éjszakákkal. Az ősz a meteorológiai naptár szerint szeptemberben kezdődik és novemberben ér véget. A csillagászati naptárban az ősz kezdetét az őszi napéjegyenlőség jelzi, amely szeptember 22-e körül van. Az őszi napéjegyenlőség idején a Nap közvetlenül az Egyenlítőre süt, és a nappal és az éjszaka szinte egyforma hosszúságú az egész világon – a nappal és az éjszaka nagyjából 12 órás.
