Ezt a cikket köszönjük a colore.hu női életmód magazinnak.
Kiskoromban sokáig azt hittem, a skanzen szót csak arra a szabadtéri múzeumra használjuk, amit Szentendrén találunk – most ezt a csorbát kiküszöbölvén hoztam hét csodás helyet Magyarországról, amit vétek lenne kihagyni idén tavasszal.
Göcseji Falumúzeum, Zalaegerszeg
Forrás: Tuza Ráduly Marianna
Szentmihályi Imre néprajzkutató volt az 1968-ban megnyílt Göcseji Falumúzeum első igazgatója, aki a skanzen honlapján olvashatók szerint “kerékpárral, motorral járta Zala megye településeit. Nemcsak régi korok rekvizitumait gyűjtötte, hanem végig fényképezte egy elmúlásnak indult archaikus világ helyben található emlékeit.” Magyarország első szabadtéri néprajzi gyűjteménye a Zala folyó egyik holtágától nem messze, a megyeszékhely központja mellett terül el, és az odalátogató megismerkedhet a göcseji tájépítészeti stílussal, ami még a huszadik század elején is fellelhető volt a környező kis településeken. Csonkakontyos házak, haranglábak, egy kovácsműhely, a Hencz-vízimalom, pajták, kamrás disznóól is található a helyszínen, összesen több, mint negyven épület. Érdemes megnézni a Zöld Tanösvényt is, ami kicsiknek és nagyoknak egyaránt szórakozást nyújt, nemcsak a komposztálás és aszalás folyamatával ismerteti meg őket, hanem hal- és madármegfigyelésre is lehetőség van.
Vasi Skanzen – Szombathely
Forrás: Shutterstock/Puzzlepix
Maradjunk továbbra is a Dunától nyugatra, következzen az ország másodikként megnyitott szabadtéri bemutatótere, a Savaria Múzeumhoz tartozó Vasi Skanzen. Az ide áttelepített épületek – nem meglepő módon – egy falut formálnak, “találunk itt szegényparaszti, tehetős paraszti és nemesi otthont, borona-, sövény- és tömésfalú házakat is”. De nemcsak épületek vannak itt, hanem őshonos állatokat nevelnek, és a népi gyógyászatban használt növényeket, szőlőt és gyümölcsfákat is termesztenek a skanzen területén. Az éves programnaptárból nem hiányozhatnak a hagyományőrző- és kézműves programok, a Márton-napi és a Szent György-napi vásár sem.
Őrségi Népi Műemlékegyüttes -Szalafő-Pityerszer
Forrás: Shutterstock/Puzzlepix
Magyarország legfiatalabb nemzeti parkjában, Vas megye délnyugati csücskében fekszik ez a műemlékegyüttes, melyben az Őrségre jellemző települést, a szert ismerhetjük meg. A szerek dombtetőkre épült, néhány házból álló csoportosulások, ilyenből még ma is szép számmal találunk a környéken. Szalafő múzeumfaluja szinte egy fantasy forgatási helyszíne is lehetne – mit nekünk Új-Zéland és A Gyűrűk Ura?! – olyan varázslatosan festenek az épségben fennmaradt, nádtetős kástuk (gazdasági épületek), füstősházak, istállók és pajták az élénkzöld füvön. De nemcsak ezt a települést érdemes megnéznünk, ha már eljutottunk az Őrségbe, jó szívvel ajánlom a veleméri tájházat és az Árpád-kori templomot, bármelyik falucska fazekasportáját – kábé mindenhol van -, a haranglábakat, vagy az ispánki Ízrestaurátor – Kézműves Csokoládé Műhelyt.
Szennai Skanzen
Forrás: Tuza Ráduly Marianna
Somogy megye egyik legszebb látványossága Kaposvár közelében található, mely egyedülálló módon egy élő faluban jött létre a hetvenes években, és benne a megyére jellemző talpas-favázas népi építészetet szeretnék megőrizni az utókor számára. A szennai skanzenben találjuk a környék egyik ékkövét, a barokk stílusban épült festett, kazettás mennyezetű református templomot, továbbá “a múzeumban öt lakóház és gazdasági épületei, három szőlőhegyi pince, két szakrális kisemlék, valamint a mezőgazdasági gépeknek helyett adó gépszín látható.”
Sóstói Múzeumfalu – Nyíregyháza
Forrás: nyiregyhaza.info.hu
A nyíregyházi állatkerttől egy rövid sétára találjuk a Sóstói Múzeumfalut, mely zárvatartása után idén március 12-én újra kitárja kapuit a közönség előtt. A múzeum építéséről 1967-ben döntött a megyei tanács, és számos viszontagság után, 12 évvel később a XVIII. országos múzeumi és műemléki hónap keretében meg is nyitott hazánk legnagyobb ilyen múzeuma. Ha odalátogatunk, a 19. századi falusi környezetbe repítenek vissza minket az épületek és programok is, megismerhetjük az akkori élet népszokásait, hagyományait, valamint bepillanthatunk az egykori szlovák ajkú telepesek – a tirpákok – , illetve a honfoglaláskori magyarok életébe is. Felnőtteknek pedig szinte kötelező program közelebbről megismerkedni Szabolcs megye három eredetvédett gyümölcspárlatával, a szabolcsi alma, a szatmári szilva és az újfehértói fürtös meggy pálinkával a Pálinkaházban.
Falumúzeum Hollókő
Forrás: Tuza Ráduly Marianna
Ugyan melyikünk ne látott volna fotókat és videókat a hollókői húsvétról, ahol az ottlakók büszkén hordják népviseletüket és ápolják hagyományaikat? Az UNESCO világörökség listáján is szereplő település palóc stílusban épült ófaluja Közép-Európában egyedülálló módon őrizte meg a 17-18. századi, az agrárforradalom előtti, népi stílusú épületeket. Egy részük múzeumként üzemel és őrzi a régi kor használati tárgyait, mások egy kis modernizáláson estek át, és üdülőházként várják a pihenni vágyókat. Van itt Babamúzeum, Szövőház, tájház, na és persze a hollókői vár is megér egy kisebb kirándulást, ahonnan pazar kilátás nyílik a környező tájra.
Tihanyi Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Forrás: Shutterstock/Puzzlepix
A Balaton talán legismertebb települése Tihany, ahová nemcsak a visszhangért, az apátságért, a borokért és finom falatokért érdemes ellátogatni, hanem ha már ott járunk, a Pisky sétányról lefordulva térjünk be a skanzenbe is. A kis néprajzi gyűjtemény magába foglalja a Parasztgazda Házát, valamint a Halászcéh házat, amely a Balaton egyetlen olyan, máig fennmaradt épülete, mely a neves Disznósi Társaságé volt.
További érdekes cikkekért látogasson el a colore.hu weboldalra.
