Hő. Erdőtüzek. Szakadó eső. Tájfunok és hurrikánok. Az északi félteke nagy részét szélsőséges időjárás sújtotta ezen a nyáron. Nem mindegyik esemény köthető azonnal az éghajlatváltozáshoz. Eltarthat egy ideig, amíg a tudósok felderítik, mi is történik pontosan – ráadásul a bolygó természetes időjárási és éghajlati rendszerei erősek, és az időjárást is befolyásolják.
Ám az elmúlt hetekben jelentős meteorológiai rekordok dőltek meg gyors egymásutánban, a klímaváltozással foglalkozó szakértők aggodalmára. A nyár végéhez közeledve tekintsük vissza, mi történt a földön – és hogyan kapcsolódik ez a klímaváltozáshoz.
Az Egyesült Királyságban a nyár eleji langyos napok távoli emléknek tűnhetnek a hetekig tartó bizonytalan időjárás után – de idén az Egyesült Királyságban az eddigi legmelegebb június volt. Az átlaghőmérséklet a nappalokat és a hűvösebb éjszakákat is számolva 15,8 C volt. Ez 0,9 Celsius-fokkal megdöntötte a korábbi rekordot, és jelentős ugrás volt az éghajlati viszonylatban. Az Egyesült Királyság 97 területéből 72-ben rekord hőmérsékletet értek el.
Július első hetében volt a bolygó minden idők legmelegebb napja, amikor a globális átlaghőmérséklet elérte a 17,23 fokot. Ezzel megdöntötte a korábbi 2016-os rekordot, 16,92 fokos hőmérsékletet.
A Földközi-tengeren emberek milliói látták testközelből, hogyan néz ki az extrém hőség. Két hosszú hőhullám, az ókori görög mitológia baljós alakjai után elnevezett Cerberus és a Caronte sújtotta a régió országait.
Olaszországban minden várost piros riasztás alá helyeztek – Rómában 40 fok felett alakultak a csúcshőmérséklet értékei. Athénban az Akropolisz – Görögország legnépszerűbb turisztikai látványossága – kénytelen volt bezárni, hogy megvédje a látogatókat a potenciálisan végzetes hőségtől.
Algériában és Tunéziában pedig 48 fokra emelkedett a hőmérséklet.
A hőség száraz körülményeket teremtett a Földközi-tengeren végigsöprő erdőtüzekhez. Július 1. és 25. között Görögországban a hatalmas tüzek egymillió tonna szén-dioxidot bocsátottak ki. A hónap végére a World Weather Attribution csoport tudósai – amely az éghajlatváltozás bizonyos szélsőséges időjárási eseményekben betöltött szerepét vizsgálja – elemezték az adatokat, és arra a következtetésre jutottak, hogy a hőhullámok „gyakorlatilag lehetetlenek lettek volna” az ember által előidézett klíma nélkül.
A júniusban kezdődött El Niño hozzájárulhat ahhoz, hogy 2023 a valaha volt legmelegebb év legyen – vélik a tudósok.
A kínai fővárosban, Pekingben 140 éves rekordot döntött meg a lehullott eső. Az árvizek utakat és hidakat rongáltak meg, autókat süllyesztettek el és építkezéseket tettek tönkre.
A szélsőséges időjárás hatása a különböző országokban arra emlékeztet, hogy az emberek reakciója létfontosságú. Idén nyáron az ENSZ és a vezető klímatudósok ismét felszólították a kormányokat, hogy tartsák be az éghajlatváltozás sürgős leküzdésére vonatkozó ígéreteiket.
A tudósok szerint az idei nyár az éghajlatváltozás súlyosbodásával várható események jele.
A cikk angol nyelvű forrása: BBC
