Frontális emelés jelentése

A különböző hőmérsékletű légtömegek között keskeny határfelület alakul ki. A hideg és meleg levegő között kialakuló határfelület nem merőleges a talajra, hanem kis szögben metszi azt: a hidegebb levegő ék alakban fekszik a melegebb alatt. A sűrűbb és ezzel nehezebb hideg levegő a meleg levegő szempontjából hasonlóan viselkedik, mint egy domborzati akadály, így a szabad légkörben a légtömeghatárokon felhőképződési folyamatok mennek végbe, hasonlóan, mint ahogy azt a hegyeknél megfigyelhetjük. A meleg levegő aktív felsiklásáról akkor beszélhetünk, ha a meleg levegő gyorsabban mozog, mint az előtte levő hideg. A hideg levegő akadályt képez, így a meleg levegő kis szögben történő felsiklásra van kényszerítve. Ennek következtében nagytérségű emelési folyamatok zajlanak le, nagy kiterjedésű rétegfelhők alakulnak ki, melyekből hosszú ideig tartó csapadékhullásra is számítani kell. Ha egy hideg, ék alakban fekvő légtömeg előtti meleg levegő gyorsabban mozog, mint a hideg, akkor aktív lesiklásról beszélünk. Az adiabatikus melegedés miatt a felhők feloszlanak. A meleg levegő passzív lesiklásáról akkor beszélünk, ha az elől lévő hideg levegő gyorsabban mozog, mint a meleg. Ekkor is felhőoszlató hatás érvényesül. Ha a hideg levegő áramlási sebessége nagyobb, mint az előtte fekvő melegé, a nehéz, hideg levegő a könnyebb meleg alá csúszik, és azt passzívan megemeli. Labilis légrétegződés esetén az emelés erőteljes gomolyfelhő-képződéssel, záporokkal, zivatarokkal társulhat. Ezt az esetet passzív felsiklásnak nevezik.