Felhőképződés jelentése

A felhő a magasban kondenzálódott vízcseppek, jégkristályok halmaza. A felhőzet kialakulása akkor kezdődik, amikor a levegő annyira lehűl, hogy telítetté válik. A levegő felhőzetképződést eredményező lehűlését a levegő felemelkedése során végbemenő adiabatikus hőmérséklet-csökkenés váltja ki, ezért a felhők létrejöttét, alakját és kiterjedését döntően a levegőben kialakuló feláramlási viszonyok határozzák meg. A felemelkedő levegő adiabatikusan lehűl, elegendő nedvességtartalom esetén a kondenzációs szintet elérve kicsapódik és megkezdődik a felhőképződés. A kondenzációs szint magassága - egyebek mellett - függ a levegő nedvességtartalmától: nedvesebb levegőben a felhőképződés alacsonyabb szinten megy végbe. Ha a levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed, telítetté válik és megkezdődik a vízpára kicsapódása. A kicsapódás a levegőben lebegő szabad szemmel láthatatlan kis szilárd részecskéken (kondenzációs magokon) történik. Az így létrejövő vízcseppekből vagy jégkristályokból álló felhőelemekből alakulnak ki a felhők.