A kutatók a közelmúltban egy iszapvulkánt fedeztek fel a norvég Bjørnøya vagy Medve-sziget közelében, a Barents-tenger sarkvidéki vizeiben, és azt mondták, hogy a felfedezés nyomokat adhat a Föld belsejéről és korai környezetéről.
A Borealis Mud Volcano névre keresztelt vulkán körülbelül 70 tengeri mérföldre (81 mérföldre) délre fekszik a Medve-szigettől, és több mint 1300 láb mélyen fekszik a víz alatt. A közel 1000 láb széles kráter belsejében található vulkán körülbelül 23 láb széles és 8 láb magas. A tudósok szerint a vulkán folyamatosan olyan folyadékot bocsát ki, amely gazdag metángázban. Úgy vélik, hogy a vulkán egy természetes kitörésből származik, amely hirtelen metánt bocsátott ki 18 000 évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak után. A Borealis iszapvulkán a második iszapvulkán a norvég vizeken. Az első a Håkon Mosby vulkán volt, amelyet 1995-ben fedeztek fel. A kutatók szerint az ilyen vulkánokat „egyedinek” és „szokatlannak” tekintik.
A lávát kibocsátó hagyományos vulkánokkal ellentétben az iszapvulkánok főleg vízzel és finom üledékekkel törnek ki több száz vagy több ezer láb mélységből a víz felszíne alól.
Mivel a Borealis iszapvulkán metángázt bocsát ki, a tudósok remélik, hogy felfedezése segít jobban megérteni a kibocsátás ökoszisztémákra gyakorolt hatását. A kutatók felhívták a figyelmet a felfedezés kritikus természetére, mivel az iszapvulkánok tanulmányozása nyomokat ad arra vonatkozóan, hogy milyen lehetett a Föld korai környezete. A Borealis iszapvulkán jelenlegi környezete hemzseg az élettől. A kutatók tengeri kökörcsinket, szivacsokat, tengeri csillagokat, korallokat, tengeri pókokat és rákféléket találtak, valamint bakteriális szőnyegeket és kefeföldet.
A cikk eredeti, angol nyelvű forrása: www.foxweather.com
