Hamarosan kezdődik a hóemberek és a síelés szezonja! Ma koncentráljunk egy megfelelő témára: a hóra. A hóesést nézni, mindig kellemes időtöltés.
Elgondolkodott már azon, hogy miért esik a hó, és hogyan alakulnak ki hópelyhek, amelyek gyönyörűen fehérbe öltöztetik tájainkat?
A hóeséshez nedvességnek kell jelen lennie a légkörben. A hóviharok is nagymértékben függnek a hőmérséklettől, de nem feltétlenül attól, amit a talajon érzünk. Hó akkor képződik, ha a légköri hőmérséklet fagypont alatt van (0°C vagy 32°F). Ha a talaj hőmérséklete fagypont alatt van, a hó eléri a talajt. A hó azonban akkor is elérheti a talajt, ha a talaj hőmérséklete fagypont felett van, ha a körülmények megfelelőek. Ebben az esetben a hópelyhek olvadni kezdenek, amint elérik ezt a magasabb hőmérsékletű réteget; az olvadás párolgásos hűtést hoz létre, amely közvetlenül a hópehely körül lehűti a levegőt. Ez a lehűlés lelassítja az olvadást. Általános szabály, hogy ha a talaj hőmérséklete legalább 5°C (41°F), nem képződik hó.
Bár lehet túl meleg a hóhoz, nem lehet túl hideg a havazáshoz. Hó még hihetetlenül alacsony hőmérsékleten is előfordulhat, mindaddig, amíg van némi nedvességforrás és valamilyen mód a levegő felemelésére vagy hűtésére. Igaz azonban, hogy a legtöbb heves havazás akkor következik be, amikor viszonylag meleg levegő van a talaj közelében – jellemzően -9 °C (15 °F) vagy melegebb –, mivel a melegebb levegő több vízgőzt képes visszatartani.
Mivel a hóképződés nedvességet igényel, a nagyon hideg, de nagyon száraz területeken ritkán esik hó. Az Antarktisz száraz völgyei például a kontinens legnagyobb jégmentes részét alkotják. A Dry Valleys meglehetősen hideg, de nagyon alacsony a páratartalom, és az erős szél segít elvezetni a levegőből a maradék nedvességet. Ennek eredményeként ebben a rendkívül hideg régióban kevés hó esik.
Milyen színe van a hónak?
Általában a hó és a jég egységesen fehér megjelenést kölcsönöz nekünk. Ez azért van, mert a látható fény fehér. A hó- vagy jégfelületre jutó látható fény nagy része visszaverődik anélkül, hogy egyetlen színt sem preferálna. A legtöbb természetes anyag elnyeli a napfény egy részét, ami színét adja. A tiszta hó azonban visszaveri a látható napfény nagy részét, és fehér megjelenést kölcsönöz. Azt, hogy a hótakaró mennyi napfényt ver vissza a légkörbe, a hó albedójaként jellemzik.
A cikk angol nyelvű forrása: https://nsidc.org/
