Az elhullott sertések, szarvasmarhák és csirkék zsírjából zöldebb üzemanyagot állítanak elő, de egy új tanulmány arra figyelmeztet, hogy ez még rosszabb lesz a bolygó számára. Az állati zsírok hulladéknak minősülnek, így az anyagból készült repülőgép-üzemanyag jóval kisebb szénlábnyommal rendelkezik. Az állati melléktermékekből előállított üzemanyag iránti kereslet várhatóan megháromszorozódik 2030-ra. A szakértők azonban attól tartanak, hogy a szűkösség miatt más iparágak több pálmaolaj felhasználására kényszerülnek, ami hatalmas szén-dioxid-kibocsátó. A légitársaságokra nyomás nehezedik, hogy visszafogják hatalmas szén-dioxid-kibocsátásukat, amely főleg a fosszilis alapú kerozin repülőgép-hajtóművekben való elégetéséből származik.
„Nincs soha véget nem érő állatkészlet vagy állati zsír” – mondta Matt Finch, a Transport & Environment munkatársa.
„Tehát ha a légi közlekedésből bárhonnan hatalmas extra keresleti forrást biztosít, ebben az esetben azoknak az iparágaknak, ahol jelenleg zsírt használnak fel, alternatívákat kell keresniük. Ez az alternatíva a pálmaolaj. Tehát közvetve a légi közlekedés lesz a felelős az európai rendszereken keresztül szállított pálmaolaj mennyiségének növeléséért.” A pálmaolaj fokozott felhasználása a növekvő kibocsátáshoz kapcsolódik, mivel a hatalmas mennyiségű szenet raktározó idősebb erdőkből új ültetvényeket irtanak ki.
Az a tény, hogy állati zsírokat használnak üzemanyagként, sokak számára meglepetés lesz. Az új kutatás szerint Európa-szerte negyvenszeresére nőtt az elhullott állatokból előállított üzemanyag 2006 óta. Ennek az anyagnak a nagy részét autókban és teherautókban biodízelként használják, amely fenntartható üzemanyagnak minősül, és mint ilyen, a szabályok szerint sokkal kisebb szénlábnyoma van.
Hány döglött disznóra van szükség egy repülőgép üzemanyagához?
A Transport & Environment szerint
egy Párizsból New Yorkba tartó járathoz 8800 elhullott sertés zsírjára lenne szükség,
ha az összes üzemanyag állati forrásból származna.
Mivel az Egyesült Királyság valószínűleg korlátozni fogja az állati eredetű termékek és a használt étolajok használatát, a Nagy-Britannián át tankoló járatok motorjaiban valószínűleg csak kis mennyiségű állati eredetű anyag lesz. Az EU-ban a légitársaságok 2030-ra 6%-os fenntartható repülőgép-üzemanyag-célt fognak kitűzni, amelynek 1,2%-ának e-kerozinból kell származnia. Feltételezve, hogy a fennmaradó 4,8% teljes egészében állati zsírból származik, ehhez körülbelül 400 sertésre lenne szükség transzatlanti repülésenként.
A cikk eredeti, angol nyelvű forrása: BBC/Matt McGrath