A fagyosszentek Szent Mamertus (vagy egyes országokban Tarzusi Szent Bonifác ), St. Pancras és Szent Szervátiusz. Azért nevezték el őket, mert ünnepük május 11-re, május 12-re, illetve május 13-ra esik, amit osztrák , belga , horvát , cseh , holland , francia , német , magyar , észak -olasz nyelven kökénytélnek neveznek.
Az északi félteke egyes részein a május 12-től május 15-ig tartó időszakról gyakran gondolják, hogy sok éven át rövid ideig hidegebb időt hoz, beleértve a tavasz utolsó éjszakai fagyait.
Galilei tanítványai megerősítették ezt az időjárási mintát az 1655-70-es évekre vonatkozóan, és jelentős fagyokról számoltak be a fagyosszentek napjaiban. 1902-ben azonban William Dines, a Királyi Meteorológiai Társaság elnöke modern statisztikai technikákat használt annak bizonyítására, hogy a fagyosszentek egy mítosz, amelyet a szelektív jelentések hoztak létre. Másrészt a Kew Gardens 1941 és 1969 közötti adatainak áttekintése kimutatta, hogy május 13-a általában a hónap legmelegebb napja volt, és ezt a hőmérséklet meredek csökkenése követte.
A tavaszi fagyok különösen a talajszinten, nagyon veszélyesek a mezőgazdaságra. A fiatal hajtások és növények károsodása komoly bevételkiesést jelenthet a gazdálkodók számára, ezért a tavaszi fagyok által sújtott országokban a mezőgazdasági fagyfigyelmeztetés az időjárási szolgálatok szokásos feladatai közé tartozik.
Egy példa … Svájc:
Az fagyosszentek szingularitása összevethető a tavaszi fagyok gyakoriságával. Ehhez hozzá kell férni a közvetlenül a talajszint felett végzett hosszú sorozatú hőmérsékletmérésekhez. A leghosszabb adatsorok a föld feletti 5 cm-es hőmérsékletekre 1965-ből származnak, és a Genf-Cointrin, a Payerne és a Zürich-Kloten meteorológiai állomásokról származnak.
Az áprilisi és májusi adatsorok elemzése egyértelműen azt mutatja, hogy hosszú távú átlagban a közvetlenül a talaj feletti fagy (azaz talajmenti fagy) csak április közepéig fordul elő rendszeresen. Ezt követően a talajfagy előfordulási gyakorisága május végére fokozatosan majdnem nullára csökken.
Nincs bizonyíték arra, hogy a talajfagy gyakoribb lenne a májusi fagyosszentek időszakában. A rövidebb adatsorokkal rendelkező meteorológiai állomásokon sem utalnak a megfigyelések arra, hogy a fagyosszentek időszakában gyakrabban fordulna elő talajfagy. Arra a következtetésre juthatunk tehát, hogy Svájcban nincs bizonyíték arra, hogy a fagyosszentek olyan májusi időszakot jelentenek, amikor gyakoribb a talajfagy.
Idén nálunk is „elmarad” a fagyosszentek. A térségünket elérő ciklon miatt megnövekszik a felhőzet, amelynek köszönhetően enyhébb lesz a hajnal, így a fagyzugos helyeken sem csökken 0 fok alá a hőmérséklet.
Felhasznált forrás: wikipédia, MeteoSwiss
