Lehetséges lesz táplálni a bolygót egy melegebb világban? merül fel a kérdés sokunkban.
A kulcsfontosságú termények, például a gabonafélék termelését súlyosan érintheti a hőhullám és a szárazság. A Climate Now jelen kiadása azzal foglalkozik, hogy a tudósok feltárják-e a legellenállóbb növények titkait annak érdekében, hogy élelmiszereinket „klímaállóvá” tegyék.
Valóban sokat tanulhatunk a természettől, ha betekintünk a különböző környezetekbe, és megnézzük, hogy a növények természetes környezetükben hogyan birkóznak meg az őket ért stresszekkel. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy globálisan a rekord harmadik legmelegebb júniusát éltük meg, a hőmérséklet 0,3 fokkal haladja meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Európában júniusban rendkívüli hőhullám volt, Európa számos részén egyéni hőmérsékleti rekordok születtek, többek között az észak-norvégiai Banaknál 32,5 fok – ez csaknem 20 fokkal meghaladja a júniusi átlagot. A múlt hónapban Észak-Olaszországban, Franciaországban és Horvátországban is súlyosabbá vált a szárazság.
Találhatunk-e olyan gabonaféléket, amelyek ellenállnak a klímaváltozás hatásainak?
Ahogy felmelegedő bolygónk népessége növekszik, szükségünk lesz olyan búza- és árpafajtákra, amelyek jobban megbirkóznak a hőhullámokkal és a szárazsággal. Az ilyen gabonafélék jelentik élelmiszerrendszerünk alapját, mivel alapvető táplálékot biztosítanak az emberek és az állatok számára. A probléma az, hogy a klímaváltozás hatásai már most is csökkentik ezeknek a növényeknek az élelmiszertermelő képességét. „A terméskiesést például az indiai szélsőséges hőség vagy az Európában tapasztalt aszály okozza. Az éghajlatváltozásról jelenlegi ismereteink alapján ezek az események gyakrabban fordulnak elő a jövőben” – mondja Wilma biológus. van Esse, a Wageningeni Egyetem növényfejlődésbiológiájának adjunktusa.
Nincs vesztegetni való idő, mert évtizedekig is eltarthat a magas stresszhatás mellett elfogadható termést produkáló új növényfajták azonosítása. Ez azt jelenti, hogy az árpa különböző változatait a világ minden tájáról különböző szintű hőhullámoknak és szárazságnak teszik ki ellenőrzött környezetben. A növények életkoruktól függően eltérően reagálnak.
„Tehát, ha például a szárazság a fejlődés korai szakaszában következik be, egy növény kevesebb oldalhajtást fejleszt ki. De ha a fejlődés későbbi szakaszában – szárazság vagy hőség – jelentkezik, akkor a végén kevesebb magunk lesz” – mondja van Esse.
A hozam magas szinten tartásához egészséges gyökerekre is szükség van, és az árpa sok változata nem tud jól fejlődni, és nem tudja biztosítani a szükséges magas termőképességet, ha száraz talajban nő. Viola Willemsen, a Wageningeni Egyetem növényfejlesztési biológiájának docense a legrezisztensebb gyökérrendszerek genetikai tulajdonságainak azonosítására törekszik. „Ezeket a változatokat szerte a világon gyűjtik, különböző magasságokban, különböző éghajlatokon és különböző hőmérsékleteken. Mi pedig azt tesszük, hogy megnézzük ezeket a gyökérrendszereket különböző körülmények között – tehát vízzel és víz nélkül -, és megnézzük, melyik viselkedik a legjobban. „
Vajon találunk-e valaha olyan termékeny gabonaféléket, mint a mostaniak, miközben képesek leszünk megbirkózni az éghajlatváltozással is? „Klímaálló növények – mik ezek? Ez egy jó kérdés, mert ha ellenállnak a szárazságnak, az árvíznek vagy ellenállnak a hőnek… ez gyakran nem így van. Tehát olyan fajtát találni, amely mindent túlél, valószínűleg nem lehetséges.” mondja Willemsen.
A cikk eredeti, angol nyelvű forrása itt olvasható: https://www.euronews.com; By Jeremy Wilks
