A kormányok, a fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó cégek és a légitársaságok egyre gyakrabban szembesülnek klímaperekkel. Isabella Kaminski elemzi, milyen különbséget jelent ez a jogi lépés, és mennyiben segíti az éghajlatváltozás elleni küzdelmet.
2015-ben a holland kormányzati ügyvédek asztalán olyan per ült, amilyenre eddig nem volt példa. Az államot beperelték, mert nem tesz eleget állampolgárainak a klímaváltozástól való megvédése érdekében. A holland környezetvédelmi érdekképviseleti non-profit Urgenda által benyújtott kereset egyike volt az első hullámzásnak az elmúlt évek éghajlat-változási perek cunamijává váló eseményében. Amióta az Urgenda megnyerte az ügyét a holland jogrendszer egymást követő lépcsőin, a perek megugrása világszerte széles területet fed le; a nem megfelelő állami szén-dioxid-csökkentési céloktól és stratégiáktól a vállalati tétlenségig és félretájékoztatásig , valamint az éghajlattal kapcsolatos kártérítési igényekig.
2024 áprilisában újabb mérföldkőnek számító ítélet érkezett, amikor az Emberi Jogok Európai Bírósága döntött egy svájci nők egy csoportja által indított ügyben. A Bíróság megállapította, hogy Svájc nem lépett fel kellőképpen az éghajlatváltozás ellen, és ezzel megsértette a nők emberi jogait.
Jelenleg több mint 2500 pert tartanak nyilván világszerte a Columbia University Sabin Center for Climate Change Law adatbázisai szerint. A klímaperjelenség pedig semmi jelét nem mutatja annak, hogy hamarosan megállna. Ezek a perek segítenek átírni az éghajlatváltozásról szóló nyilvános narratívát, és bizonyos esetekben valódi változást eredményeznek a kormány és a vállalati politikában – akár nyernek, akár veszítenek. Az éghajlati perek valóban globális mozgalommá váltak – mondja Joana Setzer, a London School of Economics and Political Science (LSE) Klímaváltozási és Környezetvédelmi Kutatóintézetének adjunktusa. Setzer biztos abban, hogy a peres eljárásoknak pozitív hatásai vannak.
Forrás: BBC
