Magyarország vidéki régióinak álláslehetőségei meglehetősen egyenlőtlen képet mutatnak, hiszen míg például a Dunántúl hagyományosan is sok jó opciót kínál, addig a Dunától keletre eső térségekben nem ritka a munkahelyek hiánya. Az összkép ugyanakkor egyre pozitívabb.
Egyenlőtlen lehetőségek
Hazánk területét és különböző régióit sok különböző szempont alapján differenciálhatjuk, ám ezek egyike mindenképpen a munkaerőpiac. Ebben a tekintetben ugyanis egy lényegében három osztatú képet kapunk, aminek valós és képzeletbeli központjában is a főváros található, másik két felén pedig a nyugati és keleti országrész. A gazdasági és a munkalehetőségek tekintetében egyértelműen Budapesté a főszerep, hiszen itt összpontosul a legtöbb cég, gazdasági tevékenység és ebből fakadóan az álláshelyek jelentős része is.
Ezért is szokás Magyarországot fejnehéznek titulálni, hiszen Budapest hangsúlya talán kissé túlzó a többi térséghez képest. A Dunántúl ugyanakkor ezzel együtt is igencsak erős gazdasággal és remek lehetőségekkel rendelkezik, így az itt tapasztalható általános életszínvonal is egyértelműen magasabb, mint keletebbre. Ez részben a nyugati határ közelségének is köszönhető, hiszen sok munkavállaló választja a külföldi munkavégzés lehetőségét, ezzel jóval magasabb bérszínvonalat elérve.
A mérleg másik nyelvében pedig ott található a keleti országrész, ami már jó ideje sokkal inkább a munkahelyek hiányától és a munkaerő elvándorlásától hangos. Ez a tendencia egyértelműen megoldásért kiáltott, aminek eredménye a ma is tapasztalható felzárkózás, ami a keleti országrészben történik. Ennek egyik fontos része Nyíregyháza és környéke, ahol a mezőgazdaság és az ipar hangsúlyának váltása hozta el a fejlődést. Így ma egy állás Nyíregyháza városában más képet mutat, mint pár évvel ezelőtt.
A hangsúlyok áthelyezése
Az itthon is egyértelműen megfigyelhető, hogy leginkább azok a térségek voltak képesek hosszabb távon is egységes gazdasági színvonalat fenntartani, amelyek valamilyen módon le tudták követni az idők változásait és az ezeket kísérő tendenciákat. Ehhez persze sokszor egy nagy adag szerencse sem ártott de tény, hogy a lassabb átállást produkáló régiók jellemzően lemaradásban voltak. Így például a keleti országrész, ahol az Alföld területén egyértelműen a mezőgazdaság számított az elsőszámú szektornak, az egyre inkább iparosodó gazdaság mellett kezdte súlyát veszteni.
De ennek az ellenkezőjére is látunk példát, hiszen sok magyar iparváros, ahol a 20. században virágzó ipari tevékenység zajlott, mára egészen más képet mutat, így például egy állás Salgótarján városában sem ugyanaz, mint pár évtizeddel ezelőtt. Visszakanyarodva a keleti országrészbe és Nyíregyháza környékére, itt is az volt tapasztalható, hogy a korábban virágzó mezőgazdaság felaprózódása miatt egyre nehezebb helyzetbe került a gazdaság és a munkaerőpiac. Eljött tehát az idő a váltásra.
Ebben kulcsszerepet játszottak az itt megjelenő nemzetközi nagyvállalatok, amelyek üzemei egy csapásra rengeteg új munkahelyet teremtettek és új pályára helyezték a régió gazdaságát. Ma már elképesztően sok állás Nyíregyháza ipari tevékenységéhez kötődik, amiben óriási szerepet vállalt a Michelin és a Lego helyi üzeme. Utóbbi ráadásul nem csak a régióban, de Európában is kiemelkedő volumenben működő üzem, így értelemszerűen a munkaerő igénye is óriási. Így nem véletlen az sem, hogy mára a legtöbb állás Nyíregyháza újabb kori üzemeiben létesül.
Merre tovább keleten?
A felzárkózás és a gazdasági hangsúlyok sikeres áthelyezése egy kiváló kezdet, ugyanakkor a legfontosabb talán az, hogy ezek a régiók hosszútávon is képesek legyenek ezt fenntartani sőt, ideális esetben még tovább fejlődni. Ezt szolgálhatják az olyan törekvések, mint az egyetemek és ipari szereplők tudatos együttműködése, ami Nyíregyházán is megvalósul. A helyi egyetem duális képzései során ugyanis a jövő szakemberei komoly gyakorlati tapasztalatot szerezhetnek, ami aztán nagyobb eséllyel marasztalja őket valamelyik helyi vállalatnál.
A fellendülés ilyen korai szakaszában persze még korai lenne megmondani, hogy pontosan milyen út van kijelölve a keleti régiók számára, ahogy az is biztos, hogy a Debrecenben, Miskolcon vagy épp Nyíregyházán tapasztalható kedvező tendenciák nem mindenütt vannak jelen. A cél ugyanakkor adott, ezek példája pedig jól mutatja, hogy nem lehetetlen a lemaradást mutató régiók felzárkóztatása. A maihoz hasonló állások Nyíregyháza környékén sokáig egyáltalán nem voltak jellemzőek, mostanra azonban mégis jelentős számban vannak jelen.
Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a modernkori iparosítás eddig beváltotta a hozzá fűzött reményeket és a jelentős számú új munkahely komplett régiókat volt képes felemelni. Azt nem állíthatjuk, hogy minden esetben az iparosítás a megoldás, de a gazdaság megerősítése és a jövő generációinak tudatos képzése nagyon is fontos szempontok. E törekvések helyességét igazolja az a tény is, hogy egy állás Nyíregyháza környékén ma már egészen más, minőségibb képet mutat mint egykor.
A fenti cikk szponzorált tartalomként jelent meg oldalunkon.
