Nyomási szintek jelentése

A légkörben a légnyomás a magassággal csökken. A nagyobb magasságok meteorológiai viszonyait (szél, hőmérséklet, nedvesség) gyakran olyan felületek mentén ábrázoljuk és elemezzük, melyeken a légnyomás értékei azonosak. Ezeket nyomási szinteknek vagy izobár felületeknek nevezzük.
Léteznek kitüntetett, gyakran hivatkozott és ábrázolt nyomási szintek, melyeket főizobár szinteknek nevezünk, mint például 925, 850, 700, 500 és 300 hPa. Az időjárásifrontokkal, légtömegek hőmérsékletével összefüggésben gyakrabban a felszínhez közelebbi nyomási szinteket (925, 850 hPa) elemezzük. A felhőzet és a frontális csapadék általában jó összefüggést mutat a 700 hPa-os szint légnedvességgel, telítettségével. Az 500 hPa-os szint áramlási viszonyaiból hozzávetőlegesen következtethetünk a felhő és csapadékképződéshez társítható felszálló vagy éppen a felhőoszlató hatású leszálló légmozgásokra. A 300 hPa-os szinten leginkább atroposzfératetején jelen levő ún.futóáramlásokelhelyezkedését vizsgáljuk.