Hójelentés - Sáta

Sáta hóállás:

12cm
Hójelentés - Sáta, hóállás, hovastagság

Hótérkép

12cmSáta

További települési adatok

További sípályák adatai

További települések adatai
Abony0cm
Arnót2cm
Badacsony Badacsonytomaj0cm
Bajna0cm
Bakonybél Somhegypuszta0cm
Bakonykoppány0cm
Bakonyszentkirály0cm
Balatonkeresztúr0cm
Balatonmagyaród gátőrház0cm
Bálványos0cm
Becsehely0cm
Békéscsaba0cm
Bodony1cm
Bódvaszilashófolt
Budapest Csepel0cm
Budapest Kispest0cm
Budapest Mátyásföld0cm
Budapest Obszervatórium0cm
Budapest Pesthidegkút0cm
Budapest Pestszentimre0cm
Budapest Remetekertváros0cm
Budapest Újpest0cm
Bükkzsérchófolt
Cigánd0cm
Csabacsűd0cm
Csárdaszállás Felsőföld0cm
Csaroda0cm
Csatka0cm
Csepreg0cm
Csorna0cm
Csurgó0cm
Dabrony0cm
Debrecen Kerekestelep0cm
Dédestapolcsány7cm
Dunaharaszti0cm
Eger Főiskola0cm
Ercsi0cm
Érd0cm
Feketeerdő0cm
Felcsút0cm
Felsőberecki0cm
Felsődobsza0cm
Felsőszentivánhófolt
Felsőszölnök0cm
Fertőhomokhófolt
Fertőrákos0cm
Fertőszentmiklós0cm
Fertőújlak0cm
Gárdony Agárd0cm
Gasztony0cm
Gencsapáti0cm
Gic0cm
Gölle0cm
Gyál0cm
További települések adatai
Gyenesdiás0cm
Győr Belváros0cm
Győrszemere Nagyszentpál0cm
Hagyárosbörönd0cm
Hajdúhadház0cm
Hédervár0cm
Herend0cm
Hidegkút0cm
Himod0cm
Hőgyész0cm
Ipolytölgyes0cm
Iregszemcsehófolt
Isaszeg Falumúzeumhófolt
Ják0cm
Káld0cm
Karancskeszi2cm
Kékestető Meteorológia13cm
Kercaszomor0cm
Kerkafalva0cm
Kerta0cm
Kétpóhófolt
Kisbér0cm
Kiskunhalashófolt
Kistarcsahófolt
Kocsord0cm
Kölked0cm
Komárom Szőny0cm
Kőszeg0cm
Kübekháza0cm
Kup0cm
Lenti0cm
Maglódhófolt
Marcaltő0cm
Márianosztra0cm
Markotabödöge0cm
Martfűhófolt
Máza0cm
Méhkerék0cm
Mencshely0cm
Mezőpeterd0cm
Miskolc Berekalja2cm
Miskolc Tűzoltósághófolt
Monor0cm
Mosonmagyaróvár Kuti-telep0cm
Nagykanizsa Meteorológia0cm
Nagyvázsony0cm
Nick0cm
Nógrádszakál1cm
Nyírbogát0cm
Nyírtelek0cm
Óhíd0cm
Öskü0cm
Páka0cm
Paks Meteorológia0cm
További települések adatai
Pápa Belváros0cm
Páprád0cm
Peresznye0cm
Pogány Irányítótorony0cm
Putnok0cm
Rábagyarmat0cm
Rakamaz0cm
Romhány0cm
Ruzsahófolt
Salgótarján Rónafalu12cm
Sáregres Cece0cm
Sáta12cm
Simontornya0cm
Siófok Obszervatórium0cm
Somogyhatvan0cm
Somogyvár0cm
Sopron Brennbergbányahófolt
Sopron Meteorológia0cm
Súr0cm
Szadahófolt
Szakály0cm
Szálkahófolt
Szeged Obszervatórium0cm
Székesfehérvár0cm
Szentmártonkáta0cm
Szentpéterfa0cm
Szin0cm
Szob0cm
Szőlősardó2cm
Szombathely Gyöngyöshermán0cm
Szombathely Meteorológia0cm
Tab0cm
Tapolca0cm
Tardos0cm
Terpeshófolt
Tiszalök0cm
Tolcsva0cm
Tornyospálca0cm
Újkígyós0cm
Újlőrincfalva2cm
Újszentmargitahófolt
Úrkút0cm
Váralja0cm
Városlőd0cm
Vecséshófolt
Vép0cm
Vése0cm
Vilyvitány3cm
Zákányszék Jámborkai-csatorna0cm
Zalakomár0cm
Zalatárnok0cm
Zsámbék0cm
Zsanahófolt
Az adatok forrása: OMSz
7 napos előrejelzés

Budapest időjárás előrejelzése

Jan 26.
K
4
 
-1
22km/h
ÉNy
Jan 27.
SZ
3
 
-2
Jan 28.
CS
5
 
0
2mm
35%
1cm
40%
Jan 29.
P
4
 
3
5mm
60%
Jan 30.
SZ
8
 
2
7mm
60%
Jan 31.
V
4
 
-3
1mm
35%
1cm
40%
Feb 01.
H
2
 
-4
Feb 02.
K
3
 
-2
Feb 03.
SZ
5
 
-1
Feb 04.
CS
7
 
2
1mm
40%

Akasztófa

Magyar   Angol   Német
_________
Ezek a betűk már voltak:
A kérdezett betű:
Új feladványt kérek!

Hójelentés

A hó

Az aktuális hójelentés mellett érdemes és érdekes lehet kicsit alaposabban is megismerni, hogy mi is az a hó, mik befolyásolják a hóesést, hóvastagságot, a hóállást, mit nevezünk friss hónak, hogy alakulnak ki a különböző hórétegek.

A hó 0°C alatt képződő csapadék, amely vízpárát tartalmazó levegő további lehűlésével jön létre, amikor a képződött jégrészecskékre kristályosan további jégrészecskék fagynak, és végül hókristállyá egyesülnek. A jégkristályok alakja – keletkezésük folytán – nagyon különböző, elsősorban a hőmérséklettől függ.

Hójelentés hoállás sípálya datok.Mivel a hó kis összetevőkből áll, ezért granuláris anyagnak tekinthető. A hóréteg laza, puha, könnyű szerkezetű, amíg külső nyomás nem éri. A hópelyhek számos méretben és mintázatban érhetnek földet. Az olvadásnak és a visszafagyásnak köszönhetően hódara, jégcseppek, vagy jégeső formájában is földet érhet. A szilárd halmazállapotú, kristályos szerkezetű hó hullását havazásnak hívjuk. Havazások inkább alacsony légnyomású rendszerek, úgy nevezett mérsékelt égövi ciklonokban feláramló levegő hatására alakulhat ki. Ahol a környezethez viszonyítva melegebb hőmérsékletű víztestek vannak, amelyekből pára kerül a levegőbe, ott kialakulhat az úgy nevezett tó-miatti havazás. Helyi szinten a tó-miatti havazások akár erőteljes csapadékképződést is okozhatnak. A hóviharok olyankor alakulnak ki, amikor egy ciklon központja nagy nedvességtartalmat biztosító helyen helyezkedik el, ami a tó-miatti havazás kialakulásához hasonló körülményt biztosít. A hegyek szélnek kitett hegyoldalain a felszálló légáramlatok hatására heves hózáporok is kialakulhatnak, ha a légkör elég hideg hozzá. A havazás mennyiségének meghatározásához speciális csapadékgyűjtő edényzet szükséges.

Hópelyhek fajtáiA havat, mikor már földet ért többféle módon is lehet csoportosítani. Lehet porhó, ha a kristályok nem tapadnak össze és a földön is megtartják kristályos szerkezetüket. Lehet tapadó hó, ha a hó nagy hópelyhekből állt össze és emiatt laza szerkezetű. Olvadás idején a porhó is könnyebben tapad. Amikor a kristályos szerkezetű porhavat fújja a szél hófúvás alakul ki, amely akár méteres hóbuckákat, hófalakat is emelhet. Ha a hó saját tömegénél fogva megcsúszik azon a felületen, ahová hullott, akkor meredekebb lejtőkön akár lavina kialakulását is okozhatja. A hó fehérsége visszaveri a napsugarakat. A hó magasabb hőmérsékletű időjárás esetén nem felmelegszik a napsugárzás hatására, hanem olvadni kezd. A lehullott hómennyiség egységnyi folyadékmennyiségét azért szokták mérni a folyók vízgyűjtő területein, mert a hirtelen jött felmelegedés során nagyobb mennyiségű olvadékvíz is származhat a különböző összetételű hórétegekből. Ez áradásokat, árvizeket okozhat a kora tavaszi időszak során.

A hóréteg fontos szerepet tölt be a mezőgazdasági termények életében, mert hőszigetelő rétegként működik télen, amikor a hótakaró ellepi a vetéseket. Amennyiben sok-sok éven keresztül a hideg időjárású periódus során a lehullott hómennyiség nem olvad el időről-időre, akkor a hosszú évek alatt kialakult jégtömeg a gleccser. A friss hó zajcsökkentő hatású, mivel a hókristályok közé rekedt levegő elnyeli a hangrezgéseket. Ezen hatás azonban gyorsan elmúlik akkor, ha ónos eső vékony jégréteget képez a hó felszínén. A frissen hullott havon való séta közben a lépések ropogó hangot adnak alacsony hőmérséklet esetén.

Egy hóvihart jellemezhet erős havazás, míg a látótávolságot jelentősen csökkentő hófúváshoz szükség van hóra, ám erős szélre is. Síkvidéki területeken a havazás akár egy méter vastag hóréteget is kialakíthat, míg hegyvidékekkel szabdalt vidékeken akár a több méteres magasságot is elérheti a lehulló hó mennyisége. Amikor jelentősebb hómennyiség hullik le, akkor a közlekedés rendkívül nehézkessé válhat, ugyanakkor a hómobilok, motoros szánok, hótaposók és sílécek használatával lehet alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ha erőteljes havazás alakul ki kora ősszel, vagy késő tavasszal, amikor még a lombhullató fákat levélzet borítja, akkor ezekben a növényekben a hó és a hideg komoly károkat okozhat. Azokon a területeken, ahol minden évben jelentős hómennyiség hullik le, ott régen jégvermeket alakítottak ki, ahol a jég mellett, gyakran havat használtak arra, hogy a nyári hónapok során azzal hűtsék a különféle hideget igénylő élelmiszereket.

Havazás jégcsapok

Újhó

Újhónak nevezünk minden hófajtát, ahol a hókristály eredeti formájában található, függetlenül attól, hogy mennyi ideje hullott. Kristályszerű, többnyire hatsugaras csillagocskák laza szerkezettel.

Az újhó fajtái

Vadhó

Nagyon nagy hidegben és szélcsendben keletkezik. Többnyire kis pelyhekben hull, de kristályai különösen hosszú sugarúak, ezért laza, omlós szerkezetű. Elsősorban Kanadában és Új-Zélandon található. Térfogatsúlya 10-30 kg/m3.

Porhó

Könnyű laza hó, hidegben is pelyhekben hull, nem áll össze hólabdává. Térfogatsúlya 30-60 kg/m3.

Újó, régihó.

Nedves hó (péphó)

0 °C körüli időjárásban, nagy pelyhekben hull (sok összetapadt hókristály). Gyúrható, filcszerű. Hógolyózni ez a legjobb

Hódara

Akkor keletkezik, ha a hópelyhek útközben vízzel találkoznak, azután megfagynak. Golyó alakú, levegőt is tartalmazó szemcsékben hull. Ha a hódara további vizet vesz fel, megfagyva jéggé alakul (jégeső).

Találkozunk még két kristályos szerkezetű természetes jelenséggel, amelyeket nem tekintünk újhónak:

Felületi dér

Nagy hidegben a hófelületen keletkezik, csillogó, laza szerkezetű kristályokkal. Ha később újhó fedi, veszélyes, lavinaképző csúszóréteget képezhet.

Zúzmara

A kiálló tárgyakra ködcseppecskék fagynak (faágak, felvonó oszlopok). A kristályok mindig széllel szemben növekszenek.

Mesterséges hó

A sípályákon fagypont alatti hőmérsékleten apró cseppekre porlasztott vizet fújnak egy ventilátor elé (hóágyú) a levegőben a cseppek megfagynak. Mivel nem kristályos szerkezetű, kevesebb levegőt tartalmaz, mint a természetes hófajták. A sípályákon tartós tömör réteget alkot.

Régi hó

Az újhó hőmérsékleti és erőhatásokra (szél, rétegnyomás) átalakul. A hókristályok hószemcsékké alakulnak (leépülő átalakulás), egyidejűleg az egymás melletti szemcsék kölcsönhatásba lépnek (felépülő átalakulás) filcesednek. Durva szemcsés (d>2 mm) és finom szemcsés (d<2 mm) régi havat különböztetünk meg.

A régi hó fajtái:

Csonthó (firnhó): A hó többszöri olvadása és ismételt fagyása eredményeképpen keletkezik. Ideális hó lesikláshoz. Túlzott olvadás és fagyás hatására jegesedik. Ha nem képes megfagyni, vizes kocsonyahóvá, majd latyakos hóvá alakul.
Száraz csonthó térfogatsúlya: 400-700 kg/m3
Nedves csonthó térfogatsúlya: 600-800 kg/m3

Kérges hó (harsch)

Olvadt kérges hó: a felületi réteg megolvadása és ismételt megfagyása következtében jön létre.
Szélharsch: a szélnyomás hatására jön létre. A síelők mindkettőt beszakadó kéregnek nevezik.
Tömött hó: A szél a hóesés közben összetöri a hókristályokat, és a szél alatti oldalon szorosan tömörítve lerakja. Rosszul kötődnek a rétegek egymáshoz, lavina esetén táblaszerűen leszakadnak. Száraz tömött hó: 200-400 kg/m3. Nedves tömött hó: 400-450 kg/m3

Préselt hó

Szél felőli lejtőn hóeséskor vagy ismételt olvadáskor-fagyáskor a szél a havat szilárdan összepréseli.

Úszóhó (lebegő hó)

a hótakaró földközeli rétegeiben belső zúzmaraképződés következtében a régi hó csésze alakú (rizsszerű) szemcsékké alakul át. Az átalakulás térfogatvesztéssel jár, így a hó külső terhelés hatására beszakadhat. A csésze alakú szemcséknek nincsen kötődésük egymáshoz, ezért (csapágygolyószerűen) rendkívül lavinaveszélyes csúszóréteget képez a fölötte elhelyezkedő hóréteg számára. Nagy hidegben, hószegény télelőn is keletkezhet, de létrejöhet a hórétegben, a hókristályok leépülő és gátolt felépülő átalakulása eredményeképpen.

Forrás