Hójelentés - Kutas

Kutas hóállás:

12cm
Hójelentés - Kutas, hóállás, hovastagság

Hótérkép

12cmKutas

További települési adatok

További sípályák adatai

További települések adatai
Abonyhólepel
Apagy0cm
Arnóthólepel
Árpás1cm
Bajnahólepel
Bakonybél Somhegypuszta22cm
Bakonykoppány10cm
Bakonyszentkirály7cm
Balatonkeresztúr1cm
Balatonmagyaród gátőrház2cm
Bálványos1cm
Becsehely1cm
Békéscsaba2cm
Bodonyhófolt
Bódvaszilas3cm
Bősárkányhófolt
Budapest Kispesthólepel
Budapest Mátyásföld1cm
Budapest Obszervatóriumhólepel
Budapest Pestszentimrehólepel
Budapest Remetekertváros3cm
Budapest Újpest1cm
Bükkszentkereszthólepel
Bükkzsérc4cm
Csabacsűd2cm
Csaroda3cm
Csepreg7cm
Csorna1cm
Csurgó2cm
Dabrony4cm
Debrecen Kerekestelep5cm
Dédestapolcsányhófolt
Dunaharasztihólepel
Dunavarsányhólepel
Eger Főiskola3cm
Érdhólepel
Feketeerdő1cm
Felsődobszahófolt
Felsőszentiván1cm
Felsőszölnökhólepel
Fertőhomok8cm
Fertőrákos11cm
Fertőszentmiklós10cm
Füzesgyarmat4cm
Gárdony Agárdhólepel
Gasztonyhólepel
Gencsapáti8cm
Gölle2cm
Gyál1cm
Gyenesdiás5cm
Győr Belváros0cm
Győrsövényházhófolt
Győrszemere Nagyszentpálhólepel
Hagyárosbörönd2cm
További települések adatai
Hajdúhadház7cm
Hárskút24cm
Hédervárhófolt
Herend16cm
Hidegkút12cm
Himod8cm
Hőgyész1cm
Ikrény Lesvárpusztahófolt
Ipolytölgyeshólepel
Iregszemcse1cm
Isaszeg Falumúzeum2cm
Ják4cm
Káld7cm
Kékestető Meteorológia14cm
Kenderes3cm
Kercaszomorhólepel
Kerkafalva1cm
Kerta6cm
Kétpóhófolt
Kisbérhólepel
Kiskunhalashólepel
Kiskunmajsa Kígyóspuszta1cm
Kocsord2cm
Kölked2cm
Komárom Szőny2cm
Kőszeg14cm
Kup5cm
Kutas12cm
Lenti1cm
Letenye1cm
Maglód1cm
Marcaltő4cm
Márianosztra2cm
Markotabödöge1cm
Martfű1cm
Máza5cm
Méhkerék2cm
Mencshely12cm
Mesztegnyő3cm
Mezőpeterd5cm
Miskolc Tűzoltósághófolt
Moha3cm
Mosonmagyaróvár Kuti-telep2cm
Nagykanizsa Meteorológia2cm
Nagyvázsony10cm
Nick7cm
Nógrádszakálhófolt
Nyírbogát4cm
Nyírtelek4cm
Óhíd8cm
Páka1cm
Paks Meteorológia2cm
Penyige4cm
Peresznye13cm
További települések adatai
Pilisszentkereszt10cm
Pogány Irányítótorony3cm
Putnok2cm
Rábagyarmat1cm
Rakamaz3cm
Ruzsa1cm
Sáregres Cecehólepel
Sáta2cm
Simontornyahólepel
Siófok Obszervatóriumhólepel
Somogyhatvan5cm
Somogyvár5cm
Sopron Brennbergbánya17cm
Sopron Meteorológia14cm
Sopronhorpács13cm
Súr5cm
Szada2cm
Szakály2cm
Szalafő1cm
Szálka4cm
Szeged Obszervatóriumhólepel
Szeged Újszegedhólepel
Székesfehérvárhófolt
Szentmártonkáta1cm
Szobhólepel
Szőlősardó3cm
Szombathely Gyöngyöshermán5cm
Szombathely Meteorológia5cm
Tab2cm
Tamási1cm
Táplánszentkereszt5cm
Tapolca7cm
Tardos4cm
Terpes4cm
Tiszalök5cm
Tolcsva2cm
Tornyospálca5cm
Újkígyós1cm
Újszentmargita1cm
Úrkút17cm
Vág3cm
Váralja1cm
Városlőd7cm
Vecséshófolt
Vép6cm
Vése5cm
Veszprém7cm
Vilyvitány3cm
Viss3cm
Zákányszék Jámborkai-csatorna1cm
Zalakomár3cm
Zalalövő2cm
Zalatárnok1cm
Zirc9cm
További települések adatai
Zsámbékhólepel
Az adatok forrása: OMSz
7 napos előrejelzés

Budapest időjárás előrejelzése

Jan 17.
V
-1
 
-6
1cm
30%
Jan 18.
H
-3
 
-9
Jan 19.
K
2
 
-1
Jan 20.
SZ
7
 
3
Jan 21.
CS
11
 
4
26km/h
DDNy
Jan 22.
P
10
 
4
6mm
60%
Jan 23.
SZ
6
 
1
5mm
55%
Jan 24.
V
4
 
0
2mm
40%
Jan 25.
H
5
 
1
5mm
50%
Jan 26.
K
5
 
2
5mm
45%
22km/h
Ny

Sudoku

Hójelentés

A hó

Az aktuális hójelentés mellett érdemes és érdekes lehet kicsit alaposabban is megismerni, hogy mi is az a hó, mik befolyásolják a hóesést, hóvastagságot, a hóállást, mit nevezünk friss hónak, hogy alakulnak ki a különböző hórétegek.

A hó 0°C alatt képződő csapadék, amely vízpárát tartalmazó levegő további lehűlésével jön létre, amikor a képződött jégrészecskékre kristályosan további jégrészecskék fagynak, és végül hókristállyá egyesülnek. A jégkristályok alakja – keletkezésük folytán – nagyon különböző, elsősorban a hőmérséklettől függ.

Hójelentés hoállás sípálya datok.Mivel a hó kis összetevőkből áll, ezért granuláris anyagnak tekinthető. A hóréteg laza, puha, könnyű szerkezetű, amíg külső nyomás nem éri. A hópelyhek számos méretben és mintázatban érhetnek földet. Az olvadásnak és a visszafagyásnak köszönhetően hódara, jégcseppek, vagy jégeső formájában is földet érhet. A szilárd halmazállapotú, kristályos szerkezetű hó hullását havazásnak hívjuk. Havazások inkább alacsony légnyomású rendszerek, úgy nevezett mérsékelt égövi ciklonokban feláramló levegő hatására alakulhat ki. Ahol a környezethez viszonyítva melegebb hőmérsékletű víztestek vannak, amelyekből pára kerül a levegőbe, ott kialakulhat az úgy nevezett tó-miatti havazás. Helyi szinten a tó-miatti havazások akár erőteljes csapadékképződést is okozhatnak. A hóviharok olyankor alakulnak ki, amikor egy ciklon központja nagy nedvességtartalmat biztosító helyen helyezkedik el, ami a tó-miatti havazás kialakulásához hasonló körülményt biztosít. A hegyek szélnek kitett hegyoldalain a felszálló légáramlatok hatására heves hózáporok is kialakulhatnak, ha a légkör elég hideg hozzá. A havazás mennyiségének meghatározásához speciális csapadékgyűjtő edényzet szükséges.

Hópelyhek fajtáiA havat, mikor már földet ért többféle módon is lehet csoportosítani. Lehet porhó, ha a kristályok nem tapadnak össze és a földön is megtartják kristályos szerkezetüket. Lehet tapadó hó, ha a hó nagy hópelyhekből állt össze és emiatt laza szerkezetű. Olvadás idején a porhó is könnyebben tapad. Amikor a kristályos szerkezetű porhavat fújja a szél hófúvás alakul ki, amely akár méteres hóbuckákat, hófalakat is emelhet. Ha a hó saját tömegénél fogva megcsúszik azon a felületen, ahová hullott, akkor meredekebb lejtőkön akár lavina kialakulását is okozhatja. A hó fehérsége visszaveri a napsugarakat. A hó magasabb hőmérsékletű időjárás esetén nem felmelegszik a napsugárzás hatására, hanem olvadni kezd. A lehullott hómennyiség egységnyi folyadékmennyiségét azért szokták mérni a folyók vízgyűjtő területein, mert a hirtelen jött felmelegedés során nagyobb mennyiségű olvadékvíz is származhat a különböző összetételű hórétegekből. Ez áradásokat, árvizeket okozhat a kora tavaszi időszak során.

A hóréteg fontos szerepet tölt be a mezőgazdasági termények életében, mert hőszigetelő rétegként működik télen, amikor a hótakaró ellepi a vetéseket. Amennyiben sok-sok éven keresztül a hideg időjárású periódus során a lehullott hómennyiség nem olvad el időről-időre, akkor a hosszú évek alatt kialakult jégtömeg a gleccser. A friss hó zajcsökkentő hatású, mivel a hókristályok közé rekedt levegő elnyeli a hangrezgéseket. Ezen hatás azonban gyorsan elmúlik akkor, ha ónos eső vékony jégréteget képez a hó felszínén. A frissen hullott havon való séta közben a lépések ropogó hangot adnak alacsony hőmérséklet esetén.

Egy hóvihart jellemezhet erős havazás, míg a látótávolságot jelentősen csökkentő hófúváshoz szükség van hóra, ám erős szélre is. Síkvidéki területeken a havazás akár egy méter vastag hóréteget is kialakíthat, míg hegyvidékekkel szabdalt vidékeken akár a több méteres magasságot is elérheti a lehulló hó mennyisége. Amikor jelentősebb hómennyiség hullik le, akkor a közlekedés rendkívül nehézkessé válhat, ugyanakkor a hómobilok, motoros szánok, hótaposók és sílécek használatával lehet alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ha erőteljes havazás alakul ki kora ősszel, vagy késő tavasszal, amikor még a lombhullató fákat levélzet borítja, akkor ezekben a növényekben a hó és a hideg komoly károkat okozhat. Azokon a területeken, ahol minden évben jelentős hómennyiség hullik le, ott régen jégvermeket alakítottak ki, ahol a jég mellett, gyakran havat használtak arra, hogy a nyári hónapok során azzal hűtsék a különféle hideget igénylő élelmiszereket.

Havazás jégcsapok

Újhó

Újhónak nevezünk minden hófajtát, ahol a hókristály eredeti formájában található, függetlenül attól, hogy mennyi ideje hullott. Kristályszerű, többnyire hatsugaras csillagocskák laza szerkezettel.

Az újhó fajtái

Vadhó

Nagyon nagy hidegben és szélcsendben keletkezik. Többnyire kis pelyhekben hull, de kristályai különösen hosszú sugarúak, ezért laza, omlós szerkezetű. Elsősorban Kanadában és Új-Zélandon található. Térfogatsúlya 10-30 kg/m3.

Porhó

Könnyű laza hó, hidegben is pelyhekben hull, nem áll össze hólabdává. Térfogatsúlya 30-60 kg/m3.

Újó, régihó.

Nedves hó (péphó)

0 °C körüli időjárásban, nagy pelyhekben hull (sok összetapadt hókristály). Gyúrható, filcszerű. Hógolyózni ez a legjobb

Hódara

Akkor keletkezik, ha a hópelyhek útközben vízzel találkoznak, azután megfagynak. Golyó alakú, levegőt is tartalmazó szemcsékben hull. Ha a hódara további vizet vesz fel, megfagyva jéggé alakul (jégeső).

Találkozunk még két kristályos szerkezetű természetes jelenséggel, amelyeket nem tekintünk újhónak:

Felületi dér

Nagy hidegben a hófelületen keletkezik, csillogó, laza szerkezetű kristályokkal. Ha később újhó fedi, veszélyes, lavinaképző csúszóréteget képezhet.

Zúzmara

A kiálló tárgyakra ködcseppecskék fagynak (faágak, felvonó oszlopok). A kristályok mindig széllel szemben növekszenek.

Mesterséges hó

A sípályákon fagypont alatti hőmérsékleten apró cseppekre porlasztott vizet fújnak egy ventilátor elé (hóágyú) a levegőben a cseppek megfagynak. Mivel nem kristályos szerkezetű, kevesebb levegőt tartalmaz, mint a természetes hófajták. A sípályákon tartós tömör réteget alkot.

Régi hó

Az újhó hőmérsékleti és erőhatásokra (szél, rétegnyomás) átalakul. A hókristályok hószemcsékké alakulnak (leépülő átalakulás), egyidejűleg az egymás melletti szemcsék kölcsönhatásba lépnek (felépülő átalakulás) filcesednek. Durva szemcsés (d>2 mm) és finom szemcsés (d<2 mm) régi havat különböztetünk meg.

A régi hó fajtái:

Csonthó (firnhó): A hó többszöri olvadása és ismételt fagyása eredményeképpen keletkezik. Ideális hó lesikláshoz. Túlzott olvadás és fagyás hatására jegesedik. Ha nem képes megfagyni, vizes kocsonyahóvá, majd latyakos hóvá alakul.
Száraz csonthó térfogatsúlya: 400-700 kg/m3
Nedves csonthó térfogatsúlya: 600-800 kg/m3

Kérges hó (harsch)

Olvadt kérges hó: a felületi réteg megolvadása és ismételt megfagyása következtében jön létre.
Szélharsch: a szélnyomás hatására jön létre. A síelők mindkettőt beszakadó kéregnek nevezik.
Tömött hó: A szél a hóesés közben összetöri a hókristályokat, és a szél alatti oldalon szorosan tömörítve lerakja. Rosszul kötődnek a rétegek egymáshoz, lavina esetén táblaszerűen leszakadnak. Száraz tömött hó: 200-400 kg/m3. Nedves tömött hó: 400-450 kg/m3

Préselt hó

Szél felőli lejtőn hóeséskor vagy ismételt olvadáskor-fagyáskor a szél a havat szilárdan összepréseli.

Úszóhó (lebegő hó)

a hótakaró földközeli rétegeiben belső zúzmaraképződés következtében a régi hó csésze alakú (rizsszerű) szemcsékké alakul át. Az átalakulás térfogatvesztéssel jár, így a hó külső terhelés hatására beszakadhat. A csésze alakú szemcséknek nincsen kötődésük egymáshoz, ezért (csapágygolyószerűen) rendkívül lavinaveszélyes csúszóréteget képez a fölötte elhelyezkedő hóréteg számára. Nagy hidegben, hószegény télelőn is keletkezhet, de létrejöhet a hórétegben, a hókristályok leépülő és gátolt felépülő átalakulása eredményeképpen.

Forrás