Hójelentés - Kékestető

Kékestetői sípálya adatai

Hóállás a völgyben: 10cm
Hóállás a hegyen: 20cm
Hó minősége: 2
Sípálya nyitva van: igen
Utolsó havazás: 2021-01-15
Üzemelő síliftek száma: 2
Síelhető pálya hossza: 0.4km
Hójelentés - Kékestető, hóállás, síelés

Hótérkép

20cmKékestető

További települési adatok

További sípályák adatai

További települések adatai
Abony0cm
Ács0cm
Arnóthófolt
Badacsony Badacsonytomaj0cm
Bajna0cm
Bakonybél Somhegypuszta8cm
Balatonkeresztúr0cm
Balatonmagyaród gátőrház0cm
Becsehely0cm
Békéscsabahófolt
Bodonyhófolt
Bódvaszilas2cm
Budapest Csepel0cm
Budapest Mátyásföld0cm
Budapest Obszervatórium0cm
Budapest Pestszentimre0cm
Bükkzsérc3cm
Csabacsűd0cm
Csurgó0cm
Debrecen Kerekestelep3cm
Dédestapolcsányhófolt
Eger Főiskolahófolt
Érd0cm
Felcsúthófolt
Fertőhomok0cm
Fertőrákoshófolt
Gárdony Agárd0cm
Gasztony0cm
Gencsapátihófolt
Gibárt0cm
Gyál0cm
Győr Belváros0cm
Hagyárosbörönd0cm
Hajdúhadház5cm
Herend4cm
Hidegkút0cm
További települések adatai
Hőgyész0cm
Iregszemcse0cm
Kékestető Meteorológia14cm
Kerta0cm
Kétpó0cm
Kisbérhófolt
Kocsord2cm
Kölked0cm
Komárom Szőnyhófolt
Kömlőhófolt
Kőszeghófolt
Kup0cm
Kutashófolt
Lenti0cm
Maglód0cm
Marcaltő0cm
Martfű0cm
Máza0cm
Méhkerékhófolt
Mencshelyhófolt
Mesztegnyő0cm
Mezőpeterd0cm
Miskolc Tűzoltósághófolt
Moha0cm
Mosonmagyaróvár Kuti-telep0cm
Nagykanizsa Meteorológia0cm
Nógrádszakálhófolt
Nyírbogát5cm
Nyírtelek4cm
Páka0cm
Paks Meteorológia0cm
Pápa Belváros0cm
Penyige6cm
Peresznyehófolt
Pilisszentkereszt6cm
Pogány Irányítótorony0cm
További települések adatai
Putnok1cm
Rábagyarmat0cm
Rakamaz4cm
Romhányhófolt
Ruzsa0cm
Sáregres Cece0cm
Simontornya0cm
Siófok Obszervatórium0cm
Somogyhatvan0cm
Somogyvár0cm
Sopron Meteorológia3cm
Sopronhorpácshófolt
Súrhófolt
Szada0cm
Szakály0cm
Szalafő0cm
Szeged Obszervatórium0cm
Szentmártonkáta0cm
Szobhófolt
Szőlősardó3cm
Szombathely Gyöngyöshermán0cm
Szombathely Meteorológia0cm
Tab0cm
Tamási0cm
Tapolca0cm
Terpeshófolt
Tiszalök4cm
Tornyospálca6cm
Újkígyóshófolt
Újszentmargitahófolt
Úrkúthófolt
Váralja0cm
Vecséshófolt
Vilyvitány5cm
Zalakomár0cm
Zalatárnok0cm
További települések adatai
Zsámbék0cm
Az adatok forrása: OMSz
7 napos előrejelzés

Budapest időjárás előrejelzése

Jan 21.
CS
11
 
4
26km/h
DDNy
Jan 22.
P
11
 
6
23km/h
D
Jan 23.
SZ
11
 
2
4mm
55%
Jan 24.
V
8
 
1
11mm
75%
Jan 25.
H
4
 
-2
4mm
40%
1cm
40%
23km/h
ÉNy
Jan 26.
K
3
 
-2
24km/h
ÉNy
Jan 27.
SZ
4
 
-2
Jan 28.
CS
4
 
-1
1mm
30%
Jan 29.
P
4
 
1
3mm
45%
Jan 30.
SZ
7
 
2
3mm
45%

Sudoku

Hójelentés

A hó

Az aktuális hójelentés mellett érdemes és érdekes lehet kicsit alaposabban is megismerni, hogy mi is az a hó, mik befolyásolják a hóesést, hóvastagságot, a hóállást, mit nevezünk friss hónak, hogy alakulnak ki a különböző hórétegek.

A hó 0°C alatt képződő csapadék, amely vízpárát tartalmazó levegő további lehűlésével jön létre, amikor a képződött jégrészecskékre kristályosan további jégrészecskék fagynak, és végül hókristállyá egyesülnek. A jégkristályok alakja – keletkezésük folytán – nagyon különböző, elsősorban a hőmérséklettől függ.

Hójelentés hoállás sípálya datok.Mivel a hó kis összetevőkből áll, ezért granuláris anyagnak tekinthető. A hóréteg laza, puha, könnyű szerkezetű, amíg külső nyomás nem éri. A hópelyhek számos méretben és mintázatban érhetnek földet. Az olvadásnak és a visszafagyásnak köszönhetően hódara, jégcseppek, vagy jégeső formájában is földet érhet. A szilárd halmazállapotú, kristályos szerkezetű hó hullását havazásnak hívjuk. Havazások inkább alacsony légnyomású rendszerek, úgy nevezett mérsékelt égövi ciklonokban feláramló levegő hatására alakulhat ki. Ahol a környezethez viszonyítva melegebb hőmérsékletű víztestek vannak, amelyekből pára kerül a levegőbe, ott kialakulhat az úgy nevezett tó-miatti havazás. Helyi szinten a tó-miatti havazások akár erőteljes csapadékképződést is okozhatnak. A hóviharok olyankor alakulnak ki, amikor egy ciklon központja nagy nedvességtartalmat biztosító helyen helyezkedik el, ami a tó-miatti havazás kialakulásához hasonló körülményt biztosít. A hegyek szélnek kitett hegyoldalain a felszálló légáramlatok hatására heves hózáporok is kialakulhatnak, ha a légkör elég hideg hozzá. A havazás mennyiségének meghatározásához speciális csapadékgyűjtő edényzet szükséges.

Hópelyhek fajtáiA havat, mikor már földet ért többféle módon is lehet csoportosítani. Lehet porhó, ha a kristályok nem tapadnak össze és a földön is megtartják kristályos szerkezetüket. Lehet tapadó hó, ha a hó nagy hópelyhekből állt össze és emiatt laza szerkezetű. Olvadás idején a porhó is könnyebben tapad. Amikor a kristályos szerkezetű porhavat fújja a szél hófúvás alakul ki, amely akár méteres hóbuckákat, hófalakat is emelhet. Ha a hó saját tömegénél fogva megcsúszik azon a felületen, ahová hullott, akkor meredekebb lejtőkön akár lavina kialakulását is okozhatja. A hó fehérsége visszaveri a napsugarakat. A hó magasabb hőmérsékletű időjárás esetén nem felmelegszik a napsugárzás hatására, hanem olvadni kezd. A lehullott hómennyiség egységnyi folyadékmennyiségét azért szokták mérni a folyók vízgyűjtő területein, mert a hirtelen jött felmelegedés során nagyobb mennyiségű olvadékvíz is származhat a különböző összetételű hórétegekből. Ez áradásokat, árvizeket okozhat a kora tavaszi időszak során.

A hóréteg fontos szerepet tölt be a mezőgazdasági termények életében, mert hőszigetelő rétegként működik télen, amikor a hótakaró ellepi a vetéseket. Amennyiben sok-sok éven keresztül a hideg időjárású periódus során a lehullott hómennyiség nem olvad el időről-időre, akkor a hosszú évek alatt kialakult jégtömeg a gleccser. A friss hó zajcsökkentő hatású, mivel a hókristályok közé rekedt levegő elnyeli a hangrezgéseket. Ezen hatás azonban gyorsan elmúlik akkor, ha ónos eső vékony jégréteget képez a hó felszínén. A frissen hullott havon való séta közben a lépések ropogó hangot adnak alacsony hőmérséklet esetén.

Egy hóvihart jellemezhet erős havazás, míg a látótávolságot jelentősen csökkentő hófúváshoz szükség van hóra, ám erős szélre is. Síkvidéki területeken a havazás akár egy méter vastag hóréteget is kialakíthat, míg hegyvidékekkel szabdalt vidékeken akár a több méteres magasságot is elérheti a lehulló hó mennyisége. Amikor jelentősebb hómennyiség hullik le, akkor a közlekedés rendkívül nehézkessé válhat, ugyanakkor a hómobilok, motoros szánok, hótaposók és sílécek használatával lehet alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ha erőteljes havazás alakul ki kora ősszel, vagy késő tavasszal, amikor még a lombhullató fákat levélzet borítja, akkor ezekben a növényekben a hó és a hideg komoly károkat okozhat. Azokon a területeken, ahol minden évben jelentős hómennyiség hullik le, ott régen jégvermeket alakítottak ki, ahol a jég mellett, gyakran havat használtak arra, hogy a nyári hónapok során azzal hűtsék a különféle hideget igénylő élelmiszereket.

Havazás jégcsapok

Újhó

Újhónak nevezünk minden hófajtát, ahol a hókristály eredeti formájában található, függetlenül attól, hogy mennyi ideje hullott. Kristályszerű, többnyire hatsugaras csillagocskák laza szerkezettel.

Az újhó fajtái

Vadhó

Nagyon nagy hidegben és szélcsendben keletkezik. Többnyire kis pelyhekben hull, de kristályai különösen hosszú sugarúak, ezért laza, omlós szerkezetű. Elsősorban Kanadában és Új-Zélandon található. Térfogatsúlya 10-30 kg/m3.

Porhó

Könnyű laza hó, hidegben is pelyhekben hull, nem áll össze hólabdává. Térfogatsúlya 30-60 kg/m3.

Újó, régihó.

Nedves hó (péphó)

0 °C körüli időjárásban, nagy pelyhekben hull (sok összetapadt hókristály). Gyúrható, filcszerű. Hógolyózni ez a legjobb

Hódara

Akkor keletkezik, ha a hópelyhek útközben vízzel találkoznak, azután megfagynak. Golyó alakú, levegőt is tartalmazó szemcsékben hull. Ha a hódara további vizet vesz fel, megfagyva jéggé alakul (jégeső).

Találkozunk még két kristályos szerkezetű természetes jelenséggel, amelyeket nem tekintünk újhónak:

Felületi dér

Nagy hidegben a hófelületen keletkezik, csillogó, laza szerkezetű kristályokkal. Ha később újhó fedi, veszélyes, lavinaképző csúszóréteget képezhet.

Zúzmara

A kiálló tárgyakra ködcseppecskék fagynak (faágak, felvonó oszlopok). A kristályok mindig széllel szemben növekszenek.

Mesterséges hó

A sípályákon fagypont alatti hőmérsékleten apró cseppekre porlasztott vizet fújnak egy ventilátor elé (hóágyú) a levegőben a cseppek megfagynak. Mivel nem kristályos szerkezetű, kevesebb levegőt tartalmaz, mint a természetes hófajták. A sípályákon tartós tömör réteget alkot.

Régi hó

Az újhó hőmérsékleti és erőhatásokra (szél, rétegnyomás) átalakul. A hókristályok hószemcsékké alakulnak (leépülő átalakulás), egyidejűleg az egymás melletti szemcsék kölcsönhatásba lépnek (felépülő átalakulás) filcesednek. Durva szemcsés (d>2 mm) és finom szemcsés (d<2 mm) régi havat különböztetünk meg.

A régi hó fajtái:

Csonthó (firnhó): A hó többszöri olvadása és ismételt fagyása eredményeképpen keletkezik. Ideális hó lesikláshoz. Túlzott olvadás és fagyás hatására jegesedik. Ha nem képes megfagyni, vizes kocsonyahóvá, majd latyakos hóvá alakul.
Száraz csonthó térfogatsúlya: 400-700 kg/m3
Nedves csonthó térfogatsúlya: 600-800 kg/m3

Kérges hó (harsch)

Olvadt kérges hó: a felületi réteg megolvadása és ismételt megfagyása következtében jön létre.
Szélharsch: a szélnyomás hatására jön létre. A síelők mindkettőt beszakadó kéregnek nevezik.
Tömött hó: A szél a hóesés közben összetöri a hókristályokat, és a szél alatti oldalon szorosan tömörítve lerakja. Rosszul kötődnek a rétegek egymáshoz, lavina esetén táblaszerűen leszakadnak. Száraz tömött hó: 200-400 kg/m3. Nedves tömött hó: 400-450 kg/m3

Préselt hó

Szél felőli lejtőn hóeséskor vagy ismételt olvadáskor-fagyáskor a szél a havat szilárdan összepréseli.

Úszóhó (lebegő hó)

a hótakaró földközeli rétegeiben belső zúzmaraképződés következtében a régi hó csésze alakú (rizsszerű) szemcsékké alakul át. Az átalakulás térfogatvesztéssel jár, így a hó külső terhelés hatására beszakadhat. A csésze alakú szemcséknek nincsen kötődésük egymáshoz, ezért (csapágygolyószerűen) rendkívül lavinaveszélyes csúszóréteget képez a fölötte elhelyezkedő hóréteg számára. Nagy hidegben, hószegény télelőn is keletkezhet, de létrejöhet a hórétegben, a hókristályok leépülő és gátolt felépülő átalakulása eredményeképpen.

Forrás