Tiszabecs telepĂŒlĂ©sĂ©n lĂ©vĆ aktuĂĄlis szĂ©lerĆssĂ©get a fenti tĂ©rkĂ©pen Ă©s kiĂrĂĄson lĂĄthatjuk, de ezen tĂșl mĂ©g rengeteg Ă©rdekes dolog van amit a szelekrĆl tudhatunk.
A szél kialakulåsa és fajtåi
- A szĂ©l fogalma: A talajjal pĂĄrhuzamosan a felszĂn felett ĂĄramlĂł levegĆtömeg.
- A szĂ©l kialakulĂĄsa: A Föld felszĂnĂ©nek kĂŒlönbözĆ pontjai eltĂ©rĆ mĂ©rtĂ©kben melegszenek fel. Ahol melegebb a levegĆ ott kisebb a lĂ©gnyomĂĄs, ahol hidegebb, ott pedig nagyobb. Ebben az esetben kiegyenlĂtĆdĂ©s indul meg, vagyis a nagyobb nyomĂĄsĂș helyrĆl a kisebb nyomĂĄsĂș hely felĂ© fog ĂĄramlani a levegĆ.
- Corioli-erĆ: Ha nem lenne a Föld forgĂĄsa, akkor a levegĆ egyenesen mozogna a nagyobb nyomĂĄsĂș helyrĆl az alacsonyabb nyomĂĄsĂș hely felĂ©. A Föld forgĂĄsa miatt azonban a megindulĂł lĂ©gĂĄramlĂĄs eltĂ©rĂŒl ettĆl az egyenestĆl.
A Corioli-erĆ hatĂĄsa: Az Ă©szaki fĂ©lgömbön az elvi irĂĄnytĂłl a szĂ©l mindig jobb kĂ©z felĂ©, a dĂ©li fĂ©lgömbön viszont bal kĂ©z felĂ© tĂ©r el.- Vagyis. Ă-i fĂ©lgömb: Ă-i szĂ©lbĆl Ăszakkeleti, majd Keleti lesz.
- D-i szĂ©lbĆl DĂ©lnyugati majd Nyugati lesz
- D-i fĂ©lgömb: Ă-i szĂ©lbĆl Ăszaknyugati, majd Nyugati lesz.
- D-i szĂ©lbĆl DĂ©lkeleti, majd Keleti lesz
- ĂltalĂĄnos lĂ©gkörzĂ©s: Ha nem lenne Corioli-erĆ, akkor a sarkvidĂ©ki levegĆ a felszĂn felett ĂĄramlana egyenesen az EgyenlĂtĆ felĂ©, helyĂ©re a magasban egyenlĂtĆi meleg levegĆ Ă©rkezne a sarkvidĂ©kekre Ă©s akkor aztĂĄn bajban lennĂ©nk az idĆjĂĄrĂĄs elĆrejelzĂ©sek elkĂ©szĂtĂ©sĂ©vel. Ezt az egyszerƱ helyzetet alakĂtja ĂĄt a Föld forgĂĄsa, lĂ©trehozva az ĂĄltalĂĄnos lĂ©gkörzĂ©st.
- FutóåramlĂĄsok: Ezek a magasban alakulnak ki, a legmelegebb Ă©s a leghidegebb terĂŒletek között. Ezek a Földön: – tĂ©rĂtĆk
- Sarkkörök
- IrĂĄnyuk nyugatias, sebessĂ©gĂŒk 3-500 km/Ăłra.
Sarki szelek: A sarkvidĂ©kek felett összegyƱlt hideg levegĆ magas lĂ©gnyomĂĄst eredmĂ©nyez. Ez a levegĆ kiĂĄramlik az egyenlĂtĆ irĂĄnyĂĄba, de eltĂ©rĂŒlnek Ă©s keletiessĂ© vĂĄlnak. IrĂĄnyuk az Ăszaki-sarkvidĂ©ken Ăszakkeleti, a DĂ©li-sarkvidĂ©ken DĂ©l-keleti. - PasszĂĄtszelek: A tĂ©rĂtĆk környĂ©kĂ©n magas lĂ©gnyomĂĄsĂș öv, az EgyenlĂtĆnĂ©l alacsony lĂ©gnyomĂĄsĂș öv hĂșzĂłdik. A levegĆ a tĂ©rĂtĆk felĆl az egyenlĂtĆ felĂ© ĂĄramlik, ez a kitĂ©rĂŒlĂ©s miatt az Ă©szaki fĂ©lgömbön Ă©szakkeleti, a dĂ©li fĂ©lgömbön dĂ©lkeleti szeleket eredmĂ©nyez. Ezeket nevezzĂŒk passzĂĄtszeleknek. Az EgyenlĂtĆnĂ©l az összeĂĄramlĂĄs miatt felĂĄramlĂĄs indul meg, ezt mi szĂ©lcsendkĂ©nt Ă©rzĂ©keljĂŒk, viszont heves zĂĄporokat, zivatarokat eredmĂ©nyez.
- Nyugati szelek övezete: A passzĂĄtszelek Ă©s a sarki szelek közötti terĂŒletre jellemzĆ. A szĂ©lirĂĄny ebben a zĂłnĂĄban nyugatias. Ez a szĂ©l sodorja maga elĆtt az erre a zĂłnĂĄra jellemzĆ ciklonokat Ă©s anticiklonokat. Az eltĂ©rĂtĆ erĆ hatĂĄsĂĄra a ciklonok a sarkkörök, az anticiklonok a tĂ©rĂtĆk felĂ© sodrĂłdnak Ă©s megszƱnnek.
- A monszun szĂ©lrendszer: Monszun szĂ©l alatt az Ă©vszakosan ellentĂ©tes irĂĄnyban fĂșjĂł szeleket nevezzĂŒk. KialakulĂĄsuk azonban jelentĆsen eltĂ©r egymĂĄstĂłl.
- MĂ©rsĂ©kelt monszun: kialakulĂĄsĂĄt a szĂĄrazföld Ă©s a tenger eltĂ©rĆ felmelegedĂ©sĂ©nek köszönheti. NyĂĄron a tenger hidegebb marad mint a szĂĄrazföld, ezĂ©rt csapadĂ©kban gazdag levegĆ ĂĄramlik a tenger felĆl a szĂĄrazföld felĂ©. TĂ©len fordĂtott a helyzet, ezĂ©rt ilyenkor a szĂĄrazföld felĆl fĂșj a szĂ©l a tenger felĂ©, de csapadĂ©kot nem okoz. A mĂ©rsĂ©kelt monszun mindig a kontinensek keleti felĂ©n alakul ki.
- TrĂłpusi monszun: A passzĂĄt szĂ©l felĂĄramlĂĄsi zĂłnĂĄja egyik fĂ©lĂ©vben Ăszakra, mĂĄsik fĂ©lĂ©vben DĂ©lre hĂșzĂłdik. Ez azt is jelenti, hogy a kĂ©t pont között fĂ©lĂ©venkĂ©nt megfordul a szĂ©lirĂĄny, hiszen egyszer Ă©szakkeleti, mĂĄsszor dĂ©lkeleti lesz. Az, hogy a megfordulĂł szĂ©l mennyi csapadĂ©kot fog hozni attĂłl fĂŒgg, hogy tenger vagy szĂĄrazföld felĆl Ă©rkezik.
- Helyi szelek: Ezek a nagy földi lĂ©gkörzĂ©stĆl fĂŒggetlenĂŒl alakulnak ki, helyi hĆmĂ©rsĂ©kletkĂŒlönbsĂ©gek hatĂĄsĂĄra. ĂltalĂĄban rövid idĆtartamĂșak Ă©s szeszĂ©lyes idĆközökben alakulnak ki, de vannak közöttĂŒk rendszeresen visszatĂ©rĆk is. Ez utĂłbbiak közĂŒl nĂ©hĂĄny:
- Hegy-völgyi szĂ©l: MagashegysĂ©gekben jön lĂ©tre. Ăjjel a hegycsĂșcsok hĆmĂ©rsĂ©klete gyorsan csökken, ilyenkor a hideg levegĆ csĂșszik le a völgyekbe, nappal a völgyek gyorsan melegszenek, levegĆjĂŒk pedig felfelĂ© ĂĄramlik.
- tengerparti szél: kialakulåsa a monszunhoz hasonló, csak nem évszakonként, hanem napszakonként fordul a szél.
A szelek irĂĄnya
A szĂ©l irĂĄnyĂĄt mindig az az Ă©gtĂĄj adja meg, ahonnan a szĂ©l fĂșj. A keleti szĂ©l tehĂĄt azt jelenti, hogy a szĂ©l kelet felĆl nyugat felĂ© fĂșj, azaz kelet felĂ© fordulva szembe fĂșj a szĂ©l. A szĂ©l irĂĄnyĂĄt gyakran jellemzik fokkal is. A 0° jelenti az Ă©szaki, 90° a keleti, 180° a dĂ©li, 270° a nyugati szĂ©lirĂĄnyt. Ez tovĂĄbb bonthatĂł. A meteorolĂłgiĂĄban, valamint a rövid Ă©s hosszĂștĂĄvĂș idĆjĂĄrĂĄs elĆrejelzĂ©sekben ĂĄltalĂĄban a 10°-os pontossĂĄg hasznĂĄlatos.
A szelek irĂĄnyĂĄnak szabĂĄlyossĂĄgĂĄt elĆször Kolumbusz KristĂłf figyelte meg 1492-ben. UtazĂĄsa sorĂĄn elĆször a keleti passzĂĄt szelet hasznĂĄlta fel, majd Ă©szak felĂ© hajĂłzva egy nyugati szĂ©llel tĂ©rt haza. ElĆtte a szeleket szeszĂ©lyes erĆknek tartottĂĄk, melyeket az istenek irĂĄnyĂtanak. A szelek szabĂĄlyos viselkedĂ©sĂ©re csak 1686-ban szolgĂĄlt magyarĂĄzattal Edmond Halley angol tudĂłs.
A szĂ©l komoly befolyĂĄsolĂł tĂ©nyezĆ a lĂ©ginavigĂĄciĂł sorĂĄn. A repĂŒlĆgĂ©pre hatĂł szĂ©l Ă©s a tervezett Ăștvonal kölcsönhatĂĄsĂĄrĂłl bĆvebb informĂĄciĂł az elemi navigĂĄciĂłszĂłcikkben olvashatĂł.
A szĂ©lerĆssĂ©g, szĂ©lsebessĂ©g
A lĂ©gkör ĂĄllandĂł mozgĂĄsban van, ritka eset, amikor nincsenek vĂzszintes Ă©s fĂŒggĆleges lĂ©gĂĄramlĂĄsok. A felszĂnen kĂŒlönbözĆ ĂĄramlĂĄsi Ă©s hĆmĂ©rsĂ©kleti okokbĂłl kialakulĂł vĂzszintes irĂĄnyĂș nyomĂĄskĂŒlönbsĂ©gek kiegyenlĂtĆdĂ©sre törekszenek, az Ăgy megindulĂł, kiegyenlĂtĆdĂ©sre törekvĆ lĂ©gĂĄramlĂĄs a szĂ©l. A szĂ©l a magas nyomĂĄs felĆl az alacsony nyomĂĄsĂș terĂŒlet felĂ© fĂșj, azonban a Föld forgĂĄsĂĄbĂłl szĂĄrmazĂł eltĂ©rĂtĆ erĆ miatt ettĆl az irĂĄnytĂłl az Ă©szaki fĂ©ltekĂ©n jobbra tĂ©r el. A nyomĂĄskĂŒlönbsĂ©g Ă©s a szĂ©l erĆssĂ©ge egyenesen arĂĄnyos, ez azt jelenti, hogy ha nagyobb a nyomĂĄskĂŒlönbsĂ©g, erĆsebb szĂ©l fĂșj.
A talajfelszĂnnel Ă©s a tereptĂĄrgyakkal valĂł sĂșrlĂłdĂĄs, valamint a helyi hĆmĂ©rsĂ©kleti kĂŒlönbsĂ©gek miatt a lĂ©gĂĄramlĂĄs sosem egyenletes, hanem lökĂ©sszerƱ. A szĂ©llökĂ©s ĂĄltalĂĄban 20-40%-kal haladja meg a szĂ©l ĂĄtlagsebessĂ©gĂ©t. Ăjjel a szĂ©l gyengĂ©bb Ă©s kevĂ©sbĂ© “lökĂ©ses”, mint nappal.
A Beaufort-skĂĄla, teljes nevĂ©n Beaufort szĂ©lerĆssĂ©g-skĂĄla egy fokozatrendszer, melyet 1805-ben Francis Beaufort, a Britt flotta sorhajĂłkapitĂĄnya (kĂ©sĆbb admirĂĄlis Ă©s a Bath-rend parancsnok-lovagja) dolgozott ki a tengeri szĂ©l erĆssĂ©gĂ©nek a megfigyelĂ©sĂ©re Ă©s osztĂĄlyozĂĄsĂĄra. Beaufort 12 kategĂłriĂĄbĂłl ĂĄllĂł tapasztalati skĂĄlĂĄt ĂĄllĂtott fel a szĂ©lsebessĂ©g meghatĂĄrozĂĄsĂĄra. A szĂ©l erĆssĂ©gĂ©t a szĂ©l ĂĄltal kivĂĄltott termĂ©szeti jelensĂ©gek alapjĂĄn osztĂĄlyozta.
Ma a hivatĂĄsos meteorolĂłgusok ritkĂĄn hasznĂĄljĂĄk a Beaufort-skĂĄlĂĄt, azt ugyanis jĂłrĂ©szt felvĂĄltottĂĄk a szĂ©lsebessĂ©g mĂ©rĂ©sĂ©nek objektĂv mĂłdszerei. Ennek ellenĂ©re a skĂĄla mĂ©g ma is hasznos, â fĆleg vitorlĂĄzĂłk Ă©s szörfösök körĂ©ben â ha nagy terĂŒlet felett akarjuk a szĂ©l jellegĂ©t megbecsĂŒlni. Ott is jĂłl lehet hasznĂĄlni, ahol nem ĂĄllnak rendelkezĂ©sre szĂ©lsebessĂ©get mĂ©rĆ mƱszerek. A tapasztalati Ășton kidolgozott Beaufort-skĂĄla arra is alkalmas, hogy lemĂ©rjĂŒk, illetve leĂrjuk a kĂŒlönbözĆ szĂ©lsebessĂ©gek szĂĄrazföldi Ă©s tengeri tĂĄrgyakra kifejtett hatĂĄsĂĄt. A meteorolĂłgiĂĄban a szĂ©lsebessĂ©get ĂĄltalĂĄban m/s-ban (mĂ©ter/secundum), a köznapi Ă©letben inkĂĄbb km/h-ban (kilĂłmĂ©ter/Ăłra) mĂ©rjĂŒk. Az angol nyelvterĂŒleteken mĂ©rföld/ĂłrĂĄban vagy csomĂłban (knot) mĂ©rik a szĂ©l sebessĂ©gĂ©t. (1 m/s = 3,6 km/h = 2,237 mĂ©rföld/h)
A Beaufort skĂĄla:
Szélfajtåk
A szĂ©l nem csak nagy, hanem egĂ©szen kis terĂŒleten is megjelenhet. Ezek az Ășgynevezett helyi szelek. Ezek kĂŒlönbözĆ felszĂnek kĂŒlönbözĆ mĂ©rtĂ©kben valĂł felmelegedĂ©se rĂ©vĂ©n alakulnak ki, amelynek oka a felszĂnek kĂŒlönbözĆ napsugĂĄrzĂĄs-elnyelĆ kĂ©pessĂ©gben rejlik. A helyi szelek termĂ©szetesen csak akkor figyelhetĆk meg, ha egyĂ©bkĂ©nt nagyobb tĂ©rsĂ©gƱ lĂ©gköri folyamat nem zavarja meg kialakulĂĄsukat.
A parti szĂ©l – a tĂł- Ă©s tengerpartokon tapasztalhatĂł – napszakosan vĂĄltakozĂł irĂĄnyĂș szĂ©l. NapsĂŒtĂ©ses idĆben nappal a szĂĄrazföld gyorsan Ă©s intenzĂven melegszik, Ăgy melegebb lesz, mint a tĂł vagy a tenger felszĂne. Emiatt a levegĆ a felszĂn közelĂ©ben a hidegebb, magasabb nyomĂĄsĂș vĂzfelszĂn felĆl a melegebb, alacsony nyomĂĄsĂș szĂĄrazföld felĂ© ĂĄramlik. A magasban aztĂĄn zĂĄrĂłdik a kör, Ă©s a szĂĄrazföld felĆl ĂĄramlik a levegĆ a vĂz felĂ©. Ăjjel a helyzet fordĂtott. A tenger, ĂłceĂĄn nehezebben hƱl le, ezĂ©rt derĂŒlt Ă©jszakĂĄkon a vĂzfelszĂn lesz a melegebb, Ă©s a levegĆ a hidegebb szĂĄrazföld felĆl ĂĄramlik a melegebb tenger felĂ©, Ă©s a magasban zĂĄrĂłdik a kör. Parti szĂ©llel talĂĄlkozhatunk a BalatonnĂĄl is.
FĆn- Ă©s bukĂłszelek a magas hegyvidĂ©keknĂ©l alakulnak ki. A hegysĂ©g felĂ© ĂĄramlĂł levegĆt a szĂ©l a magasba kĂ©nyszerĂti. A hegycsĂșcson, a fĆn a levegĆ irĂĄnyt vĂĄlt, Ă©s a völgy felĂ© veszi az ĂștjĂĄt. Az emelkedĂ©s közben a levegĆre egyre kisebb nyomĂĄs hat, ezĂ©rt a hĆmĂ©rsĂ©klet 100 mĂ©terenkĂ©nt közel 1°C-ot csökken. Ezt hĂvjuk adiabatikus lehƱlĂ©snek. A felemelkedett levegĆ azonban mĂ©g tartalmaz vĂzpĂĄrĂĄt, amely a lehƱlĂ©ssel felhĆvĂ© alakul Ă©s csapadĂ©k formĂĄjĂĄban lehull. A felszabadulĂł hĆ felmelegĂti a levegĆt, Ă©s közel 100 mĂ©terenkĂ©nt hozzĂĄvetĆlegesen 0,5°C-kal csökkenti a lehƱlĂ©st. A hegyvidĂ©ki szĂ©l napszaktĂłl fĂŒggĆ irĂĄnyĂș helyi szĂ©l. Nappal a hegyoldalakon a domborzat hatĂĄsa miatt a levegĆ jobban felmelegszik, mint a völgyekben. Emiatt a levegĆ a völgyekbĆl ĂĄramlik a hegycsĂșcsok irĂĄnyĂĄba (völgyi szĂ©l), Ă©jjel viszont a hegycsĂșcsok hƱvös levegĆje megindul a völgyek felĂ© (hegyi szĂ©l). LĂ©teznek olyan helyek, ahol bizonyos irĂĄnyĂș szelek nagyobb gyakorisĂĄggal, bizonyos rendszeressĂ©ggel fordulnak elĆ, Ă©s jellegzetes idĆjĂĄrĂĄsi jellemzĆkkel bĂrnak.
A lĂ©gkör fĂŒggĆleges lĂ©gĂĄramlĂĄsai kialakulhatnak pĂ©ldĂĄul valamilyen akadĂĄllyal valĂł talĂĄlkozĂĄs miatti kĂ©nyszerpĂĄlyĂĄn valĂł ĂĄramlĂĄssal, pĂ©ldĂĄul egy hegysĂ©g emelĆhatĂĄsakor. EmelkedĆ ĂĄramlĂĄsok alakulhatnak ki tovĂĄbbĂĄ a felmelegedĂ©s következtĂ©ben elĆĂĄllĂł hĆmĂ©rsĂ©klet- Ă©s sƱrƱsĂ©gkĂŒlönbsĂ©g miatt is. Ilyenkor a levegĆ szabadon emelkedik a magasba. Ezeket termiknek hĂvjuk.
A troposzfĂ©ra Ă©s a sztratoszfĂ©ra hatĂĄrĂĄn hozzĂĄvetĆlegesen 8-12 km közötti magassĂĄgokban, a 30-40. szĂ©lessĂ©gi fokok környĂ©kĂ©n erĆteljesen megnövekszik a szĂ©lsebessĂ©g . Ezt a jelensĂ©get Ă©s lĂ©gtömeget futóåramlĂĄsnak, angolul jet stream-nek nevezzĂŒk. A futóåramlĂĄs körbehĂĄlĂłzza az egĂ©sz Földet. NyĂĄron a 40. szĂ©lessĂ©gi fok fölött talĂĄlhatĂł, tĂ©len az EgyenlĂtĆ felĂ© a 32. szĂ©lessĂ©gi fok felĂ© hĂșzĂłdik.
A legismertebb helyi szelek az alĂĄbbiak
1. Biso (elĆfordulĂĄsi hely: SvĂĄjc Ă©szaknyugati rĂ©sze)
Napokon ĂĄt tartĂł hideg, szĂĄraz szĂ©l. FĆkĂ©nt tĂ©len jelentkezik.
2. Blizzard (elĆfordulĂĄsi hely: Ăszak-Amerika)
Az elnevezĂ©se Ăszak-AmerikĂĄban szĂŒletett. A viharos erejƱ, hideg Ă©szaknyugati szelet hĂvjĂĄk Ăgy. A talajrĂłl is felkapja a friss havat, ami ĂĄltal heves hĂłviharokat kĂ©pes elĆidĂ©zni. Csak tĂ©len jelentkezik, Ă©s igen alacsony hĆmĂ©rsĂ©kletƱ levegĆt zĂșdĂt az atlanti partvidĂ©kre.
3. BĂłra (elĆfordulĂĄsi hely: DalmĂĄt tengerpart)
legtöbbször a tĂ©li Ă©vszakban fĂșjĂł szĂĄraz hideg szĂ©l, idĆnkĂ©nt rendkĂvĂŒl erĆs rohamokkal. ErĆssĂ©ge Ă©s gyakorisĂĄga a hĂłval takart hegyvidĂ©k Ă©s az Adriai-tenger meleg medencĂ©je közötti hĆmĂ©rsĂ©kletkĂŒlönbsĂ©g miatt jön lĂ©tre. Amikor az Adria DK-i rĂ©szĂ©n alacsony lĂ©gnyomĂĄs van, vagy KözĂ©p-EurĂłpĂĄban a lĂ©gnyomĂĄs erĆsen emelkedik, akkor az Adria keleti partjĂĄn kialakul a bĂłra. Fiume, Zengg Ă©s Trieszt környĂ©ke a leginkĂĄbb bĂłrĂĄnak kitett terĂŒlet. ElĆjelei: a magas hegyek csĂșcsain kialakulĂł felhĆsapkĂĄk, valamint az Ă©szakkeleti lĂĄthatĂĄron a tenger felĂŒlete csipkĂ©zĆdik. A dalmĂĄt partoknĂĄl a legerĆsebb szĂ©llökĂ©sek elĂ©rtĂ©k a 216 km/h-s sebessĂ©get.
4. BurĂĄn (elĆfordulĂĄsi hely: BelsĆ-ĂĄzsiai sztyeppĂ©k)
a neve minden heves szĂ©lnek a belsĆ ĂĄzsiai sztyeppĂ©ken, a TurĂĄni-alföldön Ă©s a szibĂ©riai tundrĂĄkon. Vannak tĂ©li Ă©s nyĂĄri burĂĄnok. Ăvente ĂĄtlagosan 10-12-re lehet szĂĄmĂtani Ă©s többsĂ©gĂŒkben csak nĂ©hĂĄny ĂłrĂĄig tartanak. A nyĂĄriak nagyon forrĂłak Ă©s annyi port emelnek fel, hogy elsötĂ©tĂtik az eget. A por mĂ©g a legjobban zĂĄrt lakĂĄsokba is behatol. A tĂ©li burĂĄn valĂłjĂĄban igen heves hĂłvihar, melyben alig lehet lĂĄtni, Ă©s a szabadban megmaradni. KĂŒlönösen akkor veszedelmes amikor nagy hidegben, akĂĄr
-30 °C-ban indul el. Az ĂĄllatok ilyenkor rĂ©mĂŒlten rohannak a szĂ©lviharral egyĂŒtt akĂĄr 100 km-t is, mĂg kimerĂŒlten összerogynak Ă©s megfagynak.
5. Chinook (elĆfordulĂĄsi hely: Ăszak-amerikai SziklĂĄs-hegysĂ©g keleti oldala)
FĆn jellegƱ szĂ©l, tĂ©len gyors hĂłolvadĂĄst okoz.
6. Ghibli (elĆfordulĂĄsi hely: SzaharĂĄrĂłl a lĂbiai partok felĂ© tart.)
Forró, szåraz szél homokviharral.
7. Habub (elĆfordulĂĄsi hely: Egyiptom Ă©s ArĂĄbia)
Heves, szåraz szél, sƱrƱ por- és homokviharral.
8. Harmattan (elĆfordulĂĄsi hely: Szahara dĂ©li peremvidĂ©ke)
Ăszakkeleti irĂĄnyĂș szĂ©l, szĂĄraz, erĆs sivatagi vörös port szĂĄllĂt.
9. Kossava (elĆfordulĂĄsi hely: Al-Duna Ă©s az Alföld dĂ©li rĂ©sze)
RomĂĄnia dĂ©li terĂŒletĂ©n Ă©s az Al-Duna mentĂ©n alakul ki. Igen heves, tartĂłs Ă©s szĂĄraz szĂ©l. Az egĂ©sz Temesközön közel Ćsszel Ă©rezhetĆ. De tavasszal is erĆs Ă©s gyakori. Leghevesebb az Al-Duna-szoros felsĆ terĂŒletĂ©n.
10. MisztrĂĄl (elĆfordulĂĄsi hely: Rhone-torkolat)
tipikus nyĂĄri adriai szĂ©l, Ă©szaknyugati irĂĄnyĂș Ă©s egyike azoknak a szeleknek, amelyek a szĂ©p Ă©s stabil idĆjĂĄrĂĄsra jellemzĆek. A reggeli csend utĂĄn szinte szabĂĄlyszerƱen dĂ©l körĂŒl kezdĆdik el az ĂĄramlĂĄsa, amely kissĂ© erĆsödve egĂ©szen naplementĂ©ig tart. Leggyakrabban a zadari Ă©s korculai öbölben fĂșj.
11. Nemere (elĆfordulĂĄsi hely: OroszorszĂĄg, SzĂ©kelyföld)
ErĆs, hideg, nagyon szĂĄraz keleti szĂ©l. SzĂ©kelyföld keleti rĂ©szĂ©n, a Keleti-KĂĄrpĂĄtokban, GyergyĂłi-medencĂ©ben Ă©s a CsĂki-medencĂ©ben uralkodĂł szĂĄraz hegy-völgyi szĂ©l.
NevĂ©t a Nemere-hegysĂ©grĆl kapta, mivel a hegy felĆl fĂșj. ErĆs, viharos, jeges szĂ©l, amely akĂĄr hetekig is eltarthat.
12. SirokkĂł (elĆfordulĂĄsi hely: DĂ©l-OlaszorszĂĄg, Adria)
A Földközi-tengerrĆl indulĂł kelet-dĂ©lkeleti irĂĄnybĂłl fĂșjĂł meleg pĂĄradĂșs szĂ©l. OktĂłbertĆl januĂĄr vĂ©gĂ©ig igen erĆs esĆzĂ©st okozhat. Gyakran több napig is eltarthat. Megesik az is, hogy a szĂ©l Afrika irĂĄnyĂĄbĂłl vöröses-barnĂĄs homokszemeket fĂșj.
13. SzĂĄmum (elĆfordulĂĄsi hely: Afrika, ArĂĄbiai sivatag)
Rövid ideig tartĂł szĂ©lroham. FĆkĂ©nt a meleg fĂ©lĂ©vben, porvihar kĂsĂ©retĂ©ben.
ForrĂĄs:
- http://sulihalo.hu/diak/kidolgozott-erettsegi-tetelek-magyar-matekmatematika-angol-tortenelem-totri-informatika-nemet-biologia-foldrajz-irodalom-kemia-fizika-erettsegi-tetelek-emeltszintu-kozepszintu-szobeli-irasbeli-erettsegi-feladatsor-feladatok/kidolgozott-erettsegi-tetelek-foldrajz-erettsegi-tetel-foci-erettsegi-tetelek-emeltszintu-kozepszintu-szobeli-irasbeli-erettsegi-feladatsor-feladatok/4727-a-szel-kialakulasa-es-fajtai-erettsegi-tetelek
- http://viharok.blog.hu/2011/02/07/helyi_szelek_fajtai
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9l
- http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/meteorologia/a-szel-szelerosseg-szelsebesseg-szelirany-szelnyomas/a-szelerosseg-szelsebesseg
- http://hajozas.hu/magazin/vitorlazas/beaufort-szelerosseg-skala-vitorlazas-szelsebesseg-idojaras/
- http://w-wind.com.au/golden-plains-wind-farm/
- https://www.videoblocks.com/video/wind-direction-indicator-weathercock-on-a-blue-background-hlz1arqngj0wsp2ku