Széltérkép

Tiszabecs
6
km/h
6
km/h
2
km/h
5
km/h
9
km/h
8
km/h
8
km/h
9
km/h
2
km/h
1
km/h
8
km/h
4
km/h
9
km/h
9
km/h
9
km/h
9
km/h
6
km/h
9
km/h
6
km/h
9
km/h
4
km/h
1-23-45-67-9

IdƑjárás Tiszabecs

09:07
Tiszabecs idƑjĂĄrĂĄsa, SĂŒssFelNap!
Kedd // JanuĂĄr 31.
kmh
DĂ©lutĂĄnig a DunĂĄntĂșl Ă©szaki Ă©s keleti felĂ©n az Ă©szaknyugati szelet nagy terĂŒleten...
DĂ©lutĂĄnig a DunĂĄntĂșl Ă©szaki Ă©s keleti felĂ©n az Ă©szaknyugati szelet nagy terĂŒleten kĂ­sĂ©rhetik 70 km/h körĂŒli, a DunĂĄntĂșli-közĂ©phegysĂ©g magasabb rĂ©szein 80 km/h-t elĂ©rƑ, esetleg azt meghaladĂł szĂ©llökĂ©sek. KĂ©sƑ dĂ©lutĂĄntĂłl fokozatosan veszĂ­t erejĂ©bƑl a szĂ©l.
(Megj.: Kedden napközben a DunĂĄntĂșlon kialakulĂł zĂĄporok, hĂłzĂĄporok kis esĂ©llyel bedörrenhetnek.)
2023.01.31. 05:10 OMSz
06:58 napkelte
16:26 napnyugta
2023. 01. 31. - Gerda, Marcella
Napi min: -1°C
Napi max: 5°C
Kb. 2mm esƑ
ValĂłsz.: 30%
Enyhén szeles
12km/h, NyÉNy-i
Borult égbolt
esƑ várható
A mai napra nincs kiadva figyelmeztetés.
2023. 01. 31. - Gerda, Marcella
7 napos elƑrejelzĂ©s

Tiszabecs idƑjĂĄrĂĄs elƑrejelzĂ©se

Jan 31.
K
5
 
-1
2mm
30%
Feb 01.
SZ
6
 
0
21km/h
NyDNy
Feb 02.
CS
7
 
-1
Feb 03.
P
4
 
0
2mm
61%
Feb 04.
SZ
3
 
-2
8mm
29%
21km/h
É
Feb 05.
V
3
 
-2
Feb 06.
H
4
 
-3
Feb 07.
K
3
 
-4
Feb 08.
SZ
1
 
-5
Feb 09.
CS
1
 
-5

Sudoku

Széltérkép

Tiszabecs telepĂŒlĂ©sĂ©n lĂ©vƑ aktuĂĄlis szĂ©lerƑssĂ©get a fenti tĂ©rkĂ©pen Ă©s kiĂ­rĂĄson lĂĄthatjuk, de ezen tĂșl mĂ©g rengeteg Ă©rdekes dolog van amit a szelekrƑl tudhatunk.

A szél kialakulåsa és fajtåi

  1. A szĂ©l fogalma: A talajjal pĂĄrhuzamosan a felszĂ­n felett ĂĄramlĂł levegƑtömeg.
  2. A szĂ©l kialakulĂĄsa: A Föld felszĂ­nĂ©nek kĂŒlönbözƑ pontjai eltĂ©rƑ mĂ©rtĂ©kben melegszenek fel. Ahol melegebb a levegƑ ott kisebb a lĂ©gnyomĂĄs, ahol hidegebb, ott pedig nagyobb. Ebben az esetben kiegyenlĂ­tƑdĂ©s indul meg, vagyis a nagyobb nyomĂĄsĂș helyrƑl a kisebb nyomĂĄsĂș hely felĂ© fog ĂĄramlani a levegƑ.
  3. Corioli-erƑ: Ha nem lenne a Föld forgĂĄsa, akkor a levegƑ egyenesen mozogna a nagyobb nyomĂĄsĂș helyrƑl az alacsonyabb nyomĂĄsĂș hely felĂ©. A Föld forgĂĄsa miatt azonban a megindulĂł lĂ©gĂĄramlĂĄs eltĂ©rĂŒl ettƑl az egyenestƑl.
    A Corioli-erƑ hatĂĄsa: Az Ă©szaki fĂ©lgömbön az elvi irĂĄnytĂłl a szĂ©l mindig jobb kĂ©z felĂ©, a dĂ©li fĂ©lgömbön viszont bal kĂ©z felĂ© tĂ©r el.

    • Vagyis. É-i fĂ©lgömb: É-i szĂ©lbƑl Északkeleti, majd Keleti lesz.
    • D-i szĂ©lbƑl DĂ©lnyugati majd Nyugati lesz
    • D-i fĂ©lgömb: É-i szĂ©lbƑl Északnyugati, majd Nyugati lesz.
    • D-i szĂ©lbƑl DĂ©lkeleti, majd Keleti lesz
  4. ÁltalĂĄnos lĂ©gkörzĂ©s: Ha nem lenne Corioli-erƑ, akkor a sarkvidĂ©ki levegƑ a felszĂ­n felett ĂĄramlana egyenesen az EgyenlĂ­tƑ felĂ©, helyĂ©re a magasban egyenlĂ­tƑi meleg levegƑ Ă©rkezne a sarkvidĂ©kekre Ă©s akkor aztĂĄn bajban lennĂ©nk az idƑjĂĄrĂĄs elƑrejelzĂ©sek elkĂ©szĂ­tĂ©sĂ©vel. Ezt az egyszerƱ helyzetet alakĂ­tja ĂĄt a Föld forgĂĄsa, lĂ©trehozva az ĂĄltalĂĄnos lĂ©gkörzĂ©st.
    • FutóåramlĂĄsok: Ezek a magasban alakulnak ki, a legmelegebb Ă©s a leghidegebb terĂŒletek között. Ezek a Földön: – tĂ©rĂ­tƑk
    • Sarkkörök
    • IrĂĄnyuk nyugatias, sebessĂ©gĂŒk 3-500 km/Ăłra.
      Sarki szelek: A sarkvidĂ©kek felett összegyƱlt hideg levegƑ magas lĂ©gnyomĂĄst eredmĂ©nyez. Ez a levegƑ kiĂĄramlik az egyenlĂ­tƑ irĂĄnyĂĄba, de eltĂ©rĂŒlnek Ă©s keletiessĂ© vĂĄlnak. IrĂĄnyuk az Északi-sarkvidĂ©ken Északkeleti, a DĂ©li-sarkvidĂ©ken DĂ©l-keleti.
    • PasszĂĄtszelek: A tĂ©rĂ­tƑk környĂ©kĂ©n magas lĂ©gnyomĂĄsĂș öv, az EgyenlĂ­tƑnĂ©l alacsony lĂ©gnyomĂĄsĂș öv hĂșzĂłdik. A levegƑ a tĂ©rĂ­tƑk felƑl az egyenlĂ­tƑ felĂ© ĂĄramlik, ez a kitĂ©rĂŒlĂ©s miatt az Ă©szaki fĂ©lgömbön Ă©szakkeleti, a dĂ©li fĂ©lgömbön dĂ©lkeleti szeleket eredmĂ©nyez. Ezeket nevezzĂŒk passzĂĄtszeleknek. Az EgyenlĂ­tƑnĂ©l az összeĂĄramlĂĄs miatt felĂĄramlĂĄs indul meg, ezt mi szĂ©lcsendkĂ©nt Ă©rzĂ©keljĂŒk, viszont heves zĂĄporokat, zivatarokat eredmĂ©nyez.
    • Nyugati szelek övezete: A passzĂĄtszelek Ă©s a sarki szelek közötti terĂŒletre jellemzƑ. A szĂ©lirĂĄny ebben a zĂłnĂĄban nyugatias. Ez a szĂ©l sodorja maga elƑtt az erre a zĂłnĂĄra jellemzƑ ciklonokat Ă©s anticiklonokat. Az eltĂ©rĂ­tƑ erƑ hatĂĄsĂĄra a ciklonok a sarkkörök, az anticiklonok a tĂ©rĂ­tƑk felĂ© sodrĂłdnak Ă©s megszƱnnek.
  5. A monszun szĂ©lrendszer: Monszun szĂ©l alatt az Ă©vszakosan ellentĂ©tes irĂĄnyban fĂșjĂł szeleket nevezzĂŒk. KialakulĂĄsuk azonban jelentƑsen eltĂ©r egymĂĄstĂłl.
    • MĂ©rsĂ©kelt monszun: kialakulĂĄsĂĄt a szĂĄrazföld Ă©s a tenger eltĂ©rƑ felmelegedĂ©sĂ©nek köszönheti. NyĂĄron a tenger hidegebb marad mint a szĂĄrazföld, ezĂ©rt csapadĂ©kban gazdag levegƑ ĂĄramlik a tenger felƑl a szĂĄrazföld felĂ©. TĂ©len fordĂ­tott a helyzet, ezĂ©rt ilyenkor a szĂĄrazföld felƑl fĂșj a szĂ©l a tenger felĂ©, de csapadĂ©kot nem okoz. A mĂ©rsĂ©kelt monszun mindig a kontinensek keleti felĂ©n alakul ki.
    • TrĂłpusi monszun: A passzĂĄt szĂ©l felĂĄramlĂĄsi zĂłnĂĄja egyik fĂ©lĂ©vben Északra, mĂĄsik fĂ©lĂ©vben DĂ©lre hĂșzĂłdik. Ez azt is jelenti, hogy a kĂ©t pont között fĂ©lĂ©venkĂ©nt megfordul a szĂ©lirĂĄny, hiszen egyszer Ă©szakkeleti, mĂĄsszor dĂ©lkeleti lesz. Az, hogy a megfordulĂł szĂ©l mennyi csapadĂ©kot fog hozni attĂłl fĂŒgg, hogy tenger vagy szĂĄrazföld felƑl Ă©rkezik.
  6. Helyi szelek: Ezek a nagy földi lĂ©gkörzĂ©stƑl fĂŒggetlenĂŒl alakulnak ki, helyi hƑmĂ©rsĂ©kletkĂŒlönbsĂ©gek hatĂĄsĂĄra. ÁltalĂĄban rövid idƑtartamĂșak Ă©s szeszĂ©lyes idƑközökben alakulnak ki, de vannak közöttĂŒk rendszeresen visszatĂ©rƑk is. Ez utĂłbbiak közĂŒl nĂ©hĂĄny:
    • Hegy-völgyi szĂ©l: MagashegysĂ©gekben jön lĂ©tre. Éjjel a hegycsĂșcsok hƑmĂ©rsĂ©klete gyorsan csökken, ilyenkor a hideg levegƑ csĂșszik le a völgyekbe, nappal a völgyek gyorsan melegszenek, levegƑjĂŒk pedig felfelĂ© ĂĄramlik.
    • tengerparti szĂ©l: kialakulĂĄsa a monszunhoz hasonlĂł, csak nem Ă©vszakonkĂ©nt, hanem napszakonkĂ©nt fordul a szĂ©l.

A szelek irĂĄnya

A szĂ©l irĂĄnyĂĄt mindig az az Ă©gtĂĄj adja meg, ahonnan a szĂ©l fĂșj. A keleti szĂ©l tehĂĄt azt jelenti, hogy a szĂ©l kelet felƑl nyugat felĂ© fĂșj, azaz kelet felĂ© fordulva szembe fĂșj a szĂ©l. A szĂ©l irĂĄnyĂĄt gyakran jellemzik fokkal is. A 0° jelenti az Ă©szaki, 90° a keleti, 180° a dĂ©li, 270° a nyugati szĂ©lirĂĄnyt. Ez tovĂĄbb bonthatĂł. A meteorolĂłgiĂĄban, valamint a rövid Ă©s hosszĂștĂĄvĂș idƑjĂĄrĂĄs elƑrejelzĂ©sekben ĂĄltalĂĄban a 10°-os pontossĂĄg hasznĂĄlatos.

A szelek irĂĄnyĂĄnak szabĂĄlyossĂĄgĂĄt elƑször Kolumbusz KristĂłf figyelte meg 1492-ben. UtazĂĄsa sorĂĄn elƑször a keleti passzĂĄt szelet hasznĂĄlta fel, majd Ă©szak felĂ© hajĂłzva egy nyugati szĂ©llel tĂ©rt haza. ElƑtte a szeleket szeszĂ©lyes erƑknek tartottĂĄk, melyeket az istenek irĂĄnyĂ­tanak. A szelek szabĂĄlyos viselkedĂ©sĂ©re csak 1686-ban szolgĂĄlt magyarĂĄzattal Edmond Halley angol tudĂłs.
A szĂ©l komoly befolyĂĄsolĂł tĂ©nyezƑ a lĂ©ginavigĂĄciĂł sorĂĄn. A repĂŒlƑgĂ©pre hatĂł szĂ©l Ă©s a tervezett Ăștvonal kölcsönhatĂĄsĂĄrĂłl bƑvebb informĂĄciĂł az elemi navigĂĄciĂłszĂłcikkben olvashatĂł.

A szĂ©lerƑssĂ©g, szĂ©lsebessĂ©g

A lĂ©gkör ĂĄllandĂł mozgĂĄsban van, ritka eset, amikor nincsenek vĂ­zszintes Ă©s fĂŒggƑleges lĂ©gĂĄramlĂĄsok. A felszĂ­nen kĂŒlönbözƑ ĂĄramlĂĄsi Ă©s hƑmĂ©rsĂ©kleti okokbĂłl kialakulĂł vĂ­zszintes irĂĄnyĂș nyomĂĄskĂŒlönbsĂ©gek kiegyenlĂ­tƑdĂ©sre törekszenek, az Ă­gy megindulĂł, kiegyenlĂ­tƑdĂ©sre törekvƑ lĂ©gĂĄramlĂĄs a szĂ©l. A szĂ©l a magas nyomĂĄs felƑl az alacsony nyomĂĄsĂș terĂŒlet felĂ© fĂșj, azonban a Föld forgĂĄsĂĄbĂłl szĂĄrmazĂł eltĂ©rĂ­tƑ erƑ miatt ettƑl az irĂĄnytĂłl az Ă©szaki fĂ©ltekĂ©n jobbra tĂ©r el. A nyomĂĄskĂŒlönbsĂ©g Ă©s a szĂ©l erƑssĂ©ge egyenesen arĂĄnyos, ez azt jelenti, hogy ha nagyobb a nyomĂĄskĂŒlönbsĂ©g, erƑsebb szĂ©l fĂșj.

A talajfelszĂ­nnel Ă©s a tereptĂĄrgyakkal valĂł sĂșrlĂłdĂĄs, valamint a helyi hƑmĂ©rsĂ©kleti kĂŒlönbsĂ©gek miatt a lĂ©gĂĄramlĂĄs sosem egyenletes, hanem lökĂ©sszerƱ. A szĂ©llökĂ©s ĂĄltalĂĄban 20-40%-kal haladja meg a szĂ©l ĂĄtlagsebessĂ©gĂ©t. Éjjel a szĂ©l gyengĂ©bb Ă©s kevĂ©sbĂ© “lökĂ©ses”, mint nappal.

A Beaufort-skĂĄla, teljes nevĂ©n Beaufort szĂ©lerƑssĂ©g-skĂĄla egy fokozatrendszer, melyet 1805-ben Francis Beaufort, a Britt flotta sorhajĂłkapitĂĄnya (kĂ©sƑbb admirĂĄlis Ă©s a Bath-rend parancsnok-lovagja) dolgozott ki a tengeri szĂ©l erƑssĂ©gĂ©nek a megfigyelĂ©sĂ©re Ă©s osztĂĄlyozĂĄsĂĄra. Beaufort 12 kategĂłriĂĄbĂłl ĂĄllĂł tapasztalati skĂĄlĂĄt ĂĄllĂ­tott fel a szĂ©lsebessĂ©g meghatĂĄrozĂĄsĂĄra. A szĂ©l erƑssĂ©gĂ©t a szĂ©l ĂĄltal kivĂĄltott termĂ©szeti jelensĂ©gek alapjĂĄn osztĂĄlyozta.

Ma a hivatĂĄsos meteorolĂłgusok ritkĂĄn hasznĂĄljĂĄk a Beaufort-skĂĄlĂĄt, azt ugyanis jĂłrĂ©szt felvĂĄltottĂĄk a szĂ©lsebessĂ©g mĂ©rĂ©sĂ©nek objektĂ­v mĂłdszerei. Ennek ellenĂ©re a skĂĄla mĂ©g ma is hasznos, – fƑleg vitorlĂĄzĂłk Ă©s szörfösök körĂ©ben – ha nagy terĂŒlet felett akarjuk a szĂ©l jellegĂ©t megbecsĂŒlni. Ott is jĂłl lehet hasznĂĄlni, ahol nem ĂĄllnak rendelkezĂ©sre szĂ©lsebessĂ©get mĂ©rƑ mƱszerek. A tapasztalati Ășton kidolgozott Beaufort-skĂĄla arra is alkalmas, hogy lemĂ©rjĂŒk, illetve leĂ­rjuk a kĂŒlönbözƑ szĂ©lsebessĂ©gek szĂĄrazföldi Ă©s tengeri tĂĄrgyakra kifejtett hatĂĄsĂĄt. A meteorolĂłgiĂĄban a szĂ©lsebessĂ©get ĂĄltalĂĄban m/s-ban (mĂ©ter/secundum), a köznapi Ă©letben inkĂĄbb km/h-ban (kilĂłmĂ©ter/Ăłra) mĂ©rjĂŒk. Az angol nyelvterĂŒleteken mĂ©rföld/ĂłrĂĄban vagy csomĂłban (knot) mĂ©rik a szĂ©l sebessĂ©gĂ©t. (1 m/s = 3,6 km/h = 2,237 mĂ©rföld/h)

A Beaufort skĂĄla:

Szélfajtåk

A szĂ©l nem csak nagy, hanem egĂ©szen kis terĂŒleten is megjelenhet. Ezek az Ășgynevezett helyi szelek. Ezek kĂŒlönbözƑ felszĂ­nek kĂŒlönbözƑ mĂ©rtĂ©kben valĂł felmelegedĂ©se rĂ©vĂ©n alakulnak ki, amelynek oka a felszĂ­nek kĂŒlönbözƑ napsugĂĄrzĂĄs-elnyelƑ kĂ©pessĂ©gben rejlik. A helyi szelek termĂ©szetesen csak akkor figyelhetƑk meg, ha egyĂ©bkĂ©nt nagyobb tĂ©rsĂ©gƱ lĂ©gköri folyamat nem zavarja meg kialakulĂĄsukat.

A parti szĂ©l – a tĂł- Ă©s tengerpartokon tapasztalhatĂł – napszakosan vĂĄltakozĂł irĂĄnyĂș szĂ©l. NapsĂŒtĂ©ses idƑben nappal a szĂĄrazföld gyorsan Ă©s intenzĂ­ven melegszik, Ă­gy melegebb lesz, mint a tĂł vagy a tenger felszĂ­ne. Emiatt a levegƑ a felszĂ­n közelĂ©ben a hidegebb, magasabb nyomĂĄsĂș vĂ­zfelszĂ­n felƑl a melegebb, alacsony nyomĂĄsĂș szĂĄrazföld felĂ© ĂĄramlik. A magasban aztĂĄn zĂĄrĂłdik a kör, Ă©s a szĂĄrazföld felƑl ĂĄramlik a levegƑ a vĂ­z felĂ©. Éjjel a helyzet fordĂ­tott. A tenger, ĂłceĂĄn nehezebben hƱl le, ezĂ©rt derĂŒlt Ă©jszakĂĄkon a vĂ­zfelszĂ­n lesz a melegebb, Ă©s a levegƑ a hidegebb szĂĄrazföld felƑl ĂĄramlik a melegebb tenger felĂ©, Ă©s a magasban zĂĄrĂłdik a kör. Parti szĂ©llel talĂĄlkozhatunk a BalatonnĂĄl is.

FƑn- Ă©s bukĂłszelek a magas hegyvidĂ©keknĂ©l alakulnak ki. A hegysĂ©g felĂ© ĂĄramlĂł levegƑt a szĂ©l a magasba kĂ©nyszerĂ­ti. A hegycsĂșcson, a fƑn a levegƑ irĂĄnyt vĂĄlt, Ă©s a völgy felĂ© veszi az ĂștjĂĄt. Az emelkedĂ©s közben a levegƑre egyre kisebb nyomĂĄs hat, ezĂ©rt a hƑmĂ©rsĂ©klet 100 mĂ©terenkĂ©nt közel 1°C-ot csökken. Ezt hĂ­vjuk adiabatikus lehƱlĂ©snek. A felemelkedett levegƑ azonban mĂ©g tartalmaz vĂ­zpĂĄrĂĄt, amely a lehƱlĂ©ssel felhƑvĂ© alakul Ă©s csapadĂ©k formĂĄjĂĄban lehull. A felszabadulĂł hƑ felmelegĂ­ti a levegƑt, Ă©s közel 100 mĂ©terenkĂ©nt hozzĂĄvetƑlegesen 0,5°C-kal csökkenti a lehƱlĂ©st. A hegyvidĂ©ki szĂ©l napszaktĂłl fĂŒggƑ irĂĄnyĂș helyi szĂ©l. Nappal a hegyoldalakon a domborzat hatĂĄsa miatt a levegƑ jobban felmelegszik, mint a völgyekben. Emiatt a levegƑ a völgyekbƑl ĂĄramlik a hegycsĂșcsok irĂĄnyĂĄba (völgyi szĂ©l), Ă©jjel viszont a hegycsĂșcsok hƱvös levegƑje megindul a völgyek felĂ© (hegyi szĂ©l). LĂ©teznek olyan helyek, ahol bizonyos irĂĄnyĂș szelek nagyobb gyakorisĂĄggal, bizonyos rendszeressĂ©ggel fordulnak elƑ, Ă©s jellegzetes idƑjĂĄrĂĄsi jellemzƑkkel bĂ­rnak.

A lĂ©gkör fĂŒggƑleges lĂ©gĂĄramlĂĄsai kialakulhatnak pĂ©ldĂĄul valamilyen akadĂĄllyal valĂł talĂĄlkozĂĄs miatti kĂ©nyszerpĂĄlyĂĄn valĂł ĂĄramlĂĄssal, pĂ©ldĂĄul egy hegysĂ©g emelƑhatĂĄsakor. EmelkedƑ ĂĄramlĂĄsok alakulhatnak ki tovĂĄbbĂĄ a felmelegedĂ©s következtĂ©ben elƑállĂł hƑmĂ©rsĂ©klet- Ă©s sƱrƱsĂ©gkĂŒlönbsĂ©g miatt is. Ilyenkor a levegƑ szabadon emelkedik a magasba. Ezeket termiknek hĂ­vjuk.

A troposzfĂ©ra Ă©s a sztratoszfĂ©ra hatĂĄrĂĄn hozzĂĄvetƑlegesen 8-12 km közötti magassĂĄgokban, a 30-40. szĂ©lessĂ©gi fokok környĂ©kĂ©n erƑteljesen megnövekszik a szĂ©lsebessĂ©g . Ezt a jelensĂ©get Ă©s lĂ©gtömeget futóåramlĂĄsnak, angolul jet stream-nek nevezzĂŒk. A futóåramlĂĄs körbehĂĄlĂłzza az egĂ©sz Földet. NyĂĄron a 40. szĂ©lessĂ©gi fok fölött talĂĄlhatĂł, tĂ©len az EgyenlĂ­tƑ felĂ© a 32. szĂ©lessĂ©gi fok felĂ© hĂșzĂłdik.

A legismertebb helyi szelek az alĂĄbbiak

1. Biso (elƑfordulĂĄsi hely: SvĂĄjc Ă©szaknyugati rĂ©sze)

Napokon ĂĄt tartĂł hideg, szĂĄraz szĂ©l. FƑkĂ©nt tĂ©len jelentkezik.

2. Blizzard (elƑfordulási hely: Észak-Amerika)

Az elnevezĂ©se Észak-AmerikĂĄban szĂŒletett. A viharos erejƱ, hideg Ă©szaknyugati szelet hĂ­vjĂĄk Ă­gy. A talajrĂłl is felkapja a friss havat, ami ĂĄltal heves hĂłviharokat kĂ©pes elƑidĂ©zni. Csak tĂ©len jelentkezik, Ă©s igen alacsony hƑmĂ©rsĂ©kletƱ levegƑt zĂșdĂ­t az atlanti partvidĂ©kre.

3. Bóra (elƑfordulási hely: Dalmát tengerpart)

legtöbbször a tĂ©li Ă©vszakban fĂșjĂł szĂĄraz hideg szĂ©l, idƑnkĂ©nt rendkĂ­vĂŒl erƑs rohamokkal. ErƑssĂ©ge Ă©s gyakorisĂĄga a hĂłval takart hegyvidĂ©k Ă©s az Adriai-tenger meleg medencĂ©je közötti hƑmĂ©rsĂ©kletkĂŒlönbsĂ©g miatt jön lĂ©tre. Amikor az Adria DK-i rĂ©szĂ©n alacsony lĂ©gnyomĂĄs van, vagy KözĂ©p-EurĂłpĂĄban a lĂ©gnyomĂĄs erƑsen emelkedik, akkor az Adria keleti partjĂĄn kialakul a bĂłra. Fiume, Zengg Ă©s Trieszt környĂ©ke a leginkĂĄbb bĂłrĂĄnak kitett terĂŒlet. ElƑjelei: a magas hegyek csĂșcsain kialakulĂł felhƑsapkĂĄk, valamint az Ă©szakkeleti lĂĄthatĂĄron a tenger felĂŒlete csipkĂ©zƑdik. A dalmĂĄt partoknĂĄl a legerƑsebb szĂ©llökĂ©sek elĂ©rtĂ©k a 216 km/h-s sebessĂ©get.

4. BurĂĄn (elƑfordulĂĄsi hely: BelsƑ-ĂĄzsiai sztyeppĂ©k)

a neve minden heves szĂ©lnek a belsƑ ĂĄzsiai sztyeppĂ©ken, a TurĂĄni-alföldön Ă©s a szibĂ©riai tundrĂĄkon. Vannak tĂ©li Ă©s nyĂĄri burĂĄnok. Évente ĂĄtlagosan 10-12-re lehet szĂĄmĂ­tani Ă©s többsĂ©gĂŒkben csak nĂ©hĂĄny ĂłrĂĄig tartanak. A nyĂĄriak nagyon forrĂłak Ă©s annyi port emelnek fel, hogy elsötĂ©tĂ­tik az eget. A por mĂ©g a legjobban zĂĄrt lakĂĄsokba is behatol. A tĂ©li burĂĄn valĂłjĂĄban igen heves hĂłvihar, melyben alig lehet lĂĄtni, Ă©s a szabadban megmaradni. KĂŒlönösen akkor veszedelmes amikor nagy hidegben, akĂĄr
-30 °C-ban indul el. Az ĂĄllatok ilyenkor rĂ©mĂŒlten rohannak a szĂ©lviharral egyĂŒtt akĂĄr 100 km-t is, mĂ­g kimerĂŒlten összerogynak Ă©s megfagynak.

5. Chinook (elƑfordulĂĄsi hely: Észak-amerikai SziklĂĄs-hegysĂ©g keleti oldala)

FƑn jellegƱ szĂ©l, tĂ©len gyors hĂłolvadĂĄst okoz.

6. Ghibli (elƑfordulĂĄsi hely: SzaharĂĄrĂłl a lĂ­biai partok felĂ© tart.)

Forró, szåraz szél homokviharral.

7. Habub (elƑfordulĂĄsi hely: Egyiptom Ă©s ArĂĄbia)

Heves, szåraz szél, sƱrƱ por- és homokviharral.

8. Harmattan (elƑfordulĂĄsi hely: Szahara dĂ©li peremvidĂ©ke)

Északkeleti irĂĄnyĂș szĂ©l, szĂĄraz, erƑs sivatagi vörös port szĂĄllĂ­t.

9. Kossava (elƑfordulĂĄsi hely: Al-Duna Ă©s az Alföld dĂ©li rĂ©sze)

RomĂĄnia dĂ©li terĂŒletĂ©n Ă©s az Al-Duna mentĂ©n alakul ki. Igen heves, tartĂłs Ă©s szĂĄraz szĂ©l. Az egĂ©sz Temesközön közel Ƒsszel Ă©rezhetƑ. De tavasszal is erƑs Ă©s gyakori. Leghevesebb az Al-Duna-szoros felsƑ terĂŒletĂ©n.

10. Misztrál (elƑfordulási hely: Rhone-torkolat)

tipikus nyĂĄri adriai szĂ©l, Ă©szaknyugati irĂĄnyĂș Ă©s egyike azoknak a szeleknek, amelyek a szĂ©p Ă©s stabil idƑjĂĄrĂĄsra jellemzƑek. A reggeli csend utĂĄn szinte szabĂĄlyszerƱen dĂ©l körĂŒl kezdƑdik el az ĂĄramlĂĄsa, amely kissĂ© erƑsödve egĂ©szen naplementĂ©ig tart. Leggyakrabban a zadari Ă©s korculai öbölben fĂșj.

11. Nemere (elƑfordulĂĄsi hely: OroszorszĂĄg, SzĂ©kelyföld)

ErƑs, hideg, nagyon szĂĄraz keleti szĂ©l. SzĂ©kelyföld keleti rĂ©szĂ©n, a Keleti-KĂĄrpĂĄtokban, GyergyĂłi-medencĂ©ben Ă©s a CsĂ­ki-medencĂ©ben uralkodĂł szĂĄraz hegy-völgyi szĂ©l.
NevĂ©t a Nemere-hegysĂ©grƑl kapta, mivel a hegy felƑl fĂșj. ErƑs, viharos, jeges szĂ©l, amely akĂĄr hetekig is eltarthat.

12. SirokkĂł (elƑfordulĂĄsi hely: DĂ©l-OlaszorszĂĄg, Adria)

A Földközi-tengerrƑl indulĂł kelet-dĂ©lkeleti irĂĄnybĂłl fĂșjĂł meleg pĂĄradĂșs szĂ©l. OktĂłbertƑl januĂĄr vĂ©gĂ©ig igen erƑs esƑzĂ©st okozhat. Gyakran több napig is eltarthat. Megesik az is, hogy a szĂ©l Afrika irĂĄnyĂĄbĂłl vöröses-barnĂĄs homokszemeket fĂșj.

13. Számum (elƑfordulási hely: Afrika, Arábiai sivatag)

Rövid ideig tartĂł szĂ©lroham. FƑkĂ©nt a meleg fĂ©lĂ©vben, porvihar kĂ­sĂ©retĂ©ben.

ForrĂĄs:

  • http://sulihalo.hu/diak/kidolgozott-erettsegi-tetelek-magyar-matekmatematika-angol-tortenelem-totri-informatika-nemet-biologia-foldrajz-irodalom-kemia-fizika-erettsegi-tetelek-emeltszintu-kozepszintu-szobeli-irasbeli-erettsegi-feladatsor-feladatok/kidolgozott-erettsegi-tetelek-foldrajz-erettsegi-tetel-foci-erettsegi-tetelek-emeltszintu-kozepszintu-szobeli-irasbeli-erettsegi-feladatsor-feladatok/4727-a-szel-kialakulasa-es-fajtai-erettsegi-tetelek
  • http://viharok.blog.hu/2011/02/07/helyi_szelek_fajtai
  • https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9l
  • http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/meteorologia/a-szel-szelerosseg-szelsebesseg-szelirany-szelnyomas/a-szelerosseg-szelsebesseg
  • http://hajozas.hu/magazin/vitorlazas/beaufort-szelerosseg-skala-vitorlazas-szelsebesseg-idojaras/
  • http://w-wind.com.au/golden-plains-wind-farm/
  • https://www.videoblocks.com/video/wind-direction-indicator-weathercock-on-a-blue-background-hlz1arqngj0wsp2ku