Környe településén lévő aktuális légnyomást a fenti térképen és kiíráson láthatjuk, de ezen túl még rengeteg érdekes dolog van amit a légnyomásról tudhatunk.

A légnyomás oka, fogalma

A gázoknak is van tömegük, a gáz részecskéit is vonzza a Föld. Egy szokásos méretű tartályba bezárt gáz esetében ez a tömeg azonban kicsi, így a gáz súlyát csak nagyon érzékeny mérleggel lehet kimutatni.

Földünket körülvevő levegő kis sűrűségű a folyadékokhoz, szilárd anyagokhoz képest, de a légkör hatalmas gázmennyiséget jelent. Ennek a levegőóceánnak a súlya már jelentős. A légkörnek is létezik tehát a súlyából származó nyomása, melyet légnyomásnak (aerosztatikai nyomásnak) szoktak nevezni. Számunkra általában az a fontos, hogy a Föld felszínén, a levegőóceán alján mekkora a levegőréteg nyomása.

A levegő tömege a gravitációs erő miatt nyomást gyakorol a földfelszínre és a testekre. A levegő súlyának felületegységre ható értékét definiáljuk légnyomásként. Az SI rendszerben felületegység alatt négyzetmétert értünk, a súly egysége pedig a newton (N). A légnyomás, amelyet hivatalosan pascalban (Pa) adunk meg, a súly és a felületegység hányadosa (N/m2).

A Torricelli-féle kísérlet

A légköri nyomást Evangelista Torricelli itáliai fizikus (1608–1647), Galilei tanítványa bizonyította 1643–ban, elmés kísérletével. Higannyal töltött meg egy 1 méter hosszú, egyik végén zárt üvegcsövet, majd nyitott végével lefelé fordítva higannyal megtöltött edénybe állította. Azt tapasztalta, hogy a higany nem ömlik ki teljesen a csőből, hanem bizonyos magasságig továbbra is kitölti.

A jelenség fizikai magyarázata az, hogy az edényben lévő higany minden A nagyságú felületére a levegő ugyanakkora nyomást gyakorol, mint az A keresztmetszetű, h magasságú higanyoszlop. Vagyis a levegő tömege mintegy ellensúlyozza a higanyoszlop tömegét, így aztán egy idő után az üvegcsőben lévő higany szintje beáll egy meghatározott magasságra. A Torricelli-féle kísérlet során a tenger szintjében az üvegcsőben lévő higanyoszlop magasságát átlagosan 76 cm-nek mérték; ennek nyomása tehát megfelel a légköri nyomásnak, melyet 1 atmoszférának (atm) neveztek el; 1 atm = 760 Hgmm (higanymilliméter) vagy 760 torr (Torricelli nevéből).

Ma ezek már nem használatos mértékegységek, helyette a fizikában pascalt, a meteorológiában pedig bárt és millibárt alkalmaznak. Utóbbi rövidítése: mbar (1 atm = 1013.25 mbar). A tenger szintjében tehát átlagosan 1 atm a légnyomás. Felfelé haladva a légnyomás csökken, hiszen a levegőréteg sűrűsége, vastagsága és így a tömege is kisebb lesz.

A légnyomás azonban nemcsak függőlegesen változik, hanem vízszintesen is egyenlőtlenül oszlik meg. Valamely magassági szintben az azonos légnyomású helyeket izobárok kötik össze. Ezek alapján készítik az izobártérképeket. Leggyakrabban a tengerszintre vonatkozó izobártérképeket szokták elkészíteni.

A magas légnyomású területek közepét M betűvel, az alacsony légnyomásúakét A betűvel jelölik.

A levegő az egyensúlyra való törekvés miatt olyan állapotot kíván felvenni, hogy egy adott magassági szintben egyenletesen oszoljon meg, azaz a légkör adott szintjében mindenhol ugyanakkora legyen a légnyomás. A légköri levegő ezért vízszintes irányban elmozdul. Az elmozdulás mindig a magas légnyomású helyről az alacsony légnyomású hely felé történik.

Ezt a vízszintes irányú, a magas légnyomású helyek felől az alacsony légnyomású helyek felé tartó és a Föld felszínével párhuzamos elmozdulást szélnek nevezzük. Tehát a légnyomás a gravitáció következménye, a felszínen mérhető légnyomás az adott légoszlopban az egymás fölötti gázmolekulák súlya.

A légnyomást mérésére a barométert használjuk. A barométereknek két nagy típusát lehet megkülönböztetni: a higanyos és a fémszelencés (aneroid) barométert. A higanyos barométer azon alapul, hogy egy zárt üvegcsőbe zárt higanyoszlop súlya egyensúlyt tart a légnyomással, ahogy azt már feljebb is kefejtettük. Innen ered a légnyomás egy régebben használatos mértékegysége a higanymilliméter (Hgmm). A szelencés barométer tulajdonképpen egy légüres fémdoboz, ami a külső légnyomástól függően változtatja a kiterjedését, magasabb légnyomás esetén jobban behorpad, mint alacsonyabb légnyomásnál. Ezt az alakváltozást egy rugón és különböző áttételeken keresztül a szelencéhez kapcsolt mutató segítségével használjuk fel a légnyomás és annak változásainak érzékelésére.

A légnyomás közelmúltig használatos mértékegysége a millibar (mb) volt, de ma már a hectopascal (hPa) az elterjedtebb. Az átváltás az egyes mértékegységek között a következőképpen történik: 1 hPa = 1 mb, 1 hPa = 4/3 Hgmm.

A légkörben felfelé haladva a légnyomás csökken, de ez a csökkenés nem egyenletes, mert egyrészt egyre vékonyabb légréteg van fölöttünk, másrészt a levegő is egyre ritkább. A légnyomás a tengerszinten átlagosan 1013 hPa, 5500 méteren ennek már csak körülbelül a fele (500 hPa),11000 méteren pedig negyede (250 hPa).

A légkörben a magasabb szintek felé haladva a gázok mennyisége, így az oxigéné is csökken, aminek következtében megnő a szívdobbanások és a lélegzetvételek percenkénti száma. A szervezet csak bizonyos idő elteltével tud alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ezt az alkalmazkodást nevezzük akklimatizációnak. Ha a szervezet nem kap elég időt az alkalmazkodáshoz, felléphet a hegyi betegség.

Túrázás szempontjából lényeges szerepe van annak, hogy a magasságmérés is a légnyomásmérésen alapul, a turisták által leggyakrabban használt magasságmérők tulajdonképpen barométerek. Így a magasságmérővel követhetjük a légnyomás időbeli változását is, ami az időjárásváltozás előrejelzése szempontjából lényeges. Például ha egy csoport 3000 méteren tér aludni este és reggel 3200 méteren ébrednek, akkor a légnyomás csökkent az éjszaka során, ami hamarosan várható időjárásromlásra utalhat.

A légkörben nem csak függőlegesen, hanem vízszintesen is vannak nyomáskülönbségek, a más-más eredetű és hőmérsékletű légtömegekben a légnyomás értéke is eltérő. Mivel a légnyomáskülönbségek kiegyenlítődésre törekszenek, ezért a magas légnyomású területek felől az alacsonyabb légnyomású területek felé légáramlás (szél) indul el. A légnyomás egy adott földrajzi ponton állandóan változik az időben, a légnyomás időbeli viselkedésének vizsgálata az időjárás előrejelzése szempontjából fontos, mert mint majd látni fogjuk az időjárás változását okozó frontok mindig a légnyomás süllyedésével járnak.

Egyszerű szabályként elmondhatjuk, hogy erősen süllyedő vagy tartósan alacsony légnyomásnál időromlás illetve változékony, illetve rossz idő várható, míg erősen emelkedő vagy tartósan magas légnyomásnál időjárásjavulás, jó idő várható. Természetesen ez csak nagyjából igaz, de sokszor használható szabály.

Itt kell még megjegyezni, hogy mivel a Földön a meteorológiai állomások különböző magasságban vannak, ezért a kölcsönös összehasonlíthatóság érdekében a légnyomás értékét 0 oC-ra és tengerszintre átszámítják.

Hogyan függ össze a légnyomás változása a várható időjárással?

“A következő napokban is tovább tart a borús idő, többfelé várható újabb eső.” A légnyomás nem változik, továbbra is alacsony marad- lehet hallani a következő időjárás jelentésekben. De mit is jelent ez? A légköri nyomás vagy légnyomás az adott területre ható nyomás, amit ugye a levegő súlya okoz. A légtömegekben levő légnyomás hatással van a magára a légtömegre, létrehozva magas és alacsony nyomású területeket. A magas, illetve alacsony légnyomás nem függ a domborzati helyzettől. Az azonos légnyomású helyeket az időjárási térképeken az úgynevezett izobár vonalak rajzolják ki, ahogy ezt már feljebb is említettük.

A meteorológiai jelenségek a Föld légkörében található változóktól függenek. Ilyen például a hőmérséklet, a légnyomás, a páratartalom, valamint ezen változók kölcsönhatása egymásra egy adott időn belül. Általában hidegen hagy minket, amikor az időjárás-jelentések végén elhangzik, hogy milyen fronthatás várható, pedig ez a rövidtávú és a hosszútávú előrejelzések szempontjából is jelentős tényező éehet. Egy légköri front tulajdonképpen akkor alakul ki, amikor is két ellentétes tulajdonságú (hideg és meleg) légtömeg találkozik egymással. A több száz vagy akár ezer kilométerre elterülő frontok aztán ideiglenesen vagy tartósan megváltoztatják az adott térség időjárását. A hőmérséklet változásokon kívül szeleket, csapadékot hozhatnak magukkal, ráadásul a légnyomás komoly csökkenésével járnak együtt, a páratartalom változik, és ezekkel együtt más lesz a levegő ion-tartalma is.

Egy jó kis hidegfrontnál nem meglepő módon egy hideg légtömeg érkezik a meglévő meleghez, majd nagyobb súlya miatt a meleg légtömeg alá gyűri magát. A hidegfront következtében a légnyomás először csökken, aztán pedig emelkedni fog, erős csapadékozással és persze a hőmérséklet lehűlésével jár együtt. A melegfront szintén a meglévő, csak éppen hideg légtömeg alá férkőzik, a légnyomás folyamatosan csökken, de a hideg fronttal ellentétben nem emelkedik, hanem megmarad az adott szinten. A hab a tortán pedig meteorológiai szakszóval élve az okklúziós front, ahol is együtt érkezik meg két front, általában egy gyorsabban mozgó hidegfront utoléri a meleget, és a legtöbb esetben a hideg front hatásai érvényesülnek az időjárásban. A légnyomás változásából következtetnek a meteorológusok a közeljövő várható időjárására. A különböző frontokat nemsokrára részletesen is kifejtjük.

A frontok

1. Melegfront. A melegfront esetén az érkező meleg, kisebb sűrűségű meleg levegő felsiklik a hideg, nagyobb sűrűségű levegőre. A frontfelület hajlásszöge kicsi, kb. 1o-os, ami azt jelenti, hogy olyan szögben áll a frontfelület, mintha Budapesten az Erzsébet téren állva végignézve az Andrássy úton a Hősök terén levő emlékmű tetejét néznénk. A levegő emelkedés során lehül és felhőképződés indul meg, majd csapadékhullás kezdődik.

A frontfelület elején, még mielőtt a talajon áthaladna a front, Cirrusok jelennek meg a magasban, majd fokozatosan Cirrostratus vonul fel. A Cirrostratus lassan vastagszik és Altostratusba megy át, majd ez szintén tovább vastagodva Nimbostratusnak adja át a helyét. A csapadékhullás kb. 300 km-rel a front talajon való áthaladása előtt elkezdődik. Melegfrontból csendes csapadék hullik, eső vagy hó formájában. A csapadékhullás 6-12 óra hosszat tart, a felhőzet magassága a legvastagabb részen 6-9 km.

A meteorológiai paraméterek változása a melegfrontnál a következőképpen alakul: A talajszél a front előtt általában délkeleti, a front közeledtével megerősödik, röviddel a front átvonulása után éri el a maximumát, majd délnyugati irányba fordul és gyengül. A nyomás a front előtt erősen süllyed, a legnagyobb a változás a front közelében. A front után vagy kis mértékben még csökken a nyomás, vagy nem változik. A hőmérséklet a front előtt a csapadék és párolgás miatt csökken, majd a front áthaladása után emelkedik. A látástávolság a Cirrostratus és az Altostratus alatt magas, majd hirtelen leromlik. A melegfront átvonulása után párásság jellemző. A csapadék a front előtt esik, majd a front áthaladása után megszűnik.

A melegfrontban előforduló felhőtípusok:

• Ci Cirrus – Pehelyfelhő
• Cs Cirrostratus – Fátyolfelhő
• Ac Altocumulus – Gomolyfelhő, párnafelhő
• Ns Nimbostratus – Réteges esőfelhő

2. Hidegfront. A hidegfrontnál alapvetően a hideg levegő ékelődik be a meleg levegőbe és felszállásra kényszeríti a meleg levegőt. Az emelés sokkal intenzívebben zajlik le, mint a melegfontnál. Hidegfrontból kétféle típust különböztetünk meg. Az egyik a lassú hidegfront, amely külső megjelenésében hasonlít az előbb ismertetett melegfrontra, de a heves emelés miatt záporok, zivatarok előfordulása sem ritka.
A gyors hidegfront esetében a frontfelület hajlása sokkal nagyobb, meredekebb, mint az előző két esetben. Az emelés még intenzívebb, így ezek a gyors hidegfrontok zivatarokkal járnak. Jellemző felhőzet még a Stratocumulus és az Altocumulus.

A talajszél a hidegfront előtt délnyugati, a frontátvonulással északnyugati lesz, megerősödik és lökéses marad. A lassú hidegfront mögött a szél gyengül, a gyors hidegfront után még napokig erős, viharos maradhat 1-2 napig. A nyomás a front előtt csökken, a front mögött emelkedik.
A hőmérséklet a lassú hidegfront mögött általában csökken. A látástávolság a front mögött javul, csökken a párásság.

A hidegfrontban előforduló felhőtípusok:

• Ci Cirrus – Pehelyfelhő
• Ac Altocumulus – Gomolyfelhő, párnafelhő
• Cb Cumulonimbus – Zivatarfelhő
• Sc Stratocumulus – Réteges gomolyfelhő
• Cu Cumulus – Gomolyfelhő

3. Az okklúziós front a már említett módon a hidegfront és a melegfront összeolvadásával keletkezik. Attól függően, hogy a ciklon előoldalán vagy a hátoldalán található hideg levegő a melegebb, megkülönböztetünk hideg okklúziót és meleg okklúziót. A felhőzetre jellemző, hogy a magasban réteges melegfronti felhőzet alatt gomolyos hidegfronti felhőzet található. A csapadék csendes és záporos is lehet.

4. veszteglő front. A frontok negyedik, igen ritka típusa Ez akkor alakul ki, ha két különböző tulajdonságú levegőtömeget elválasztó front kis területen (100-200 km) ide-oda mozog, de nagyjából egy helyen marad. Ilyenkor a hideg és melegfronti hatások váltakoznak. A csapadék változatos jellegű és halmazállapotú.

A frontok hatásai, tünetek

Az időjárási frontok hatással vannak az emberre, közérzetére is. A legtöbb ember többé-kevésbé érzékeny valamelyik (vagy mindkét) frontra. Foglaljuk össze, hogy milyen alapvető hatások lépnek fel az egyes frontokkal kapcsolatban.

Melegfronti hatás (a front átvonulása előtt 1-2 órával már jelentkeznek a tünetek)

• ingerlékenység
• zajt, fényt erősebben érezzük
• sértődékenység
• sírásra való hajlam növekszik
• figyelemösszpontosító képesség csökken, közlekedésben a balesetveszély növekszik
  csökken a teljesítőképesség
• a fáradtság hamarabb jelentkezik
• a depressziós hajlamú emberek nyomott hangulatba kerülnek
• az öngyilkossági kísérletek száma nő, idegi feszültség, fejfájás jelentkezhet
• a mozdulatok kapkodóvá, ügyetlenebbé válhatnak
• szaporább légzés, szívműködés
• a vérnyomás nő
• vérzésre való hajlam nő az agyban, gyomorban, orrban
• vérrögképződés valószínűsége fokozódik, agy-, tüdőembólia, érelzáródás valószínűsége nő
• az immunrendszer kevésbé hatékony a gyulladás és a fertőző betegségekkel szemben
• fokozódik az anyagcsere
• emelkedik a vércukorszint, cukorbetegek állapota romlik
• a vizelet mennyisége megnövekszik
• étvágytalanság léphet fel, a bélben és a gyomorban felfúvódás állhat be

Hidegfronti hatás: (a hidegfront átvonulása után jelentkeznek a tünetek)

• az idegrendszer ingerlékenysége csökken
• megnő a reflexidő, a cselekvési reakciók késnek
• a közlekedésben balesetveszély a reflexidő megnövekedése miatt
• állandó álmosságérzet, nehezebb gondolkodás
• szédülés, kábultság, fejfájás
• hányinger léphet fel
• gyomor-, epe-, vese-, bélgörcsre való hajlam megnő
• nő a szívinfarktus veszélye
• a szívműködés lassul, a vérnyomás csökken, a vérzési hajlam csökken
• az ájulási hajlam megnő
• véralvadási és vérrögképződési hajlam nagy, trombózis léphet fel az agyban, tüdőben, végtagokban
• a légúti hurutos megbetegedések gyakorisága megnő
• allergia, asztmás rohamok gyakrabbak
• reumás fájdalmak gyakorisága megnő
• lecsökken a vércukorszint
• a test szövetei több vizet kötnek meg
• a vizenyős, ödémás állapot súlyosbodhat, főleg az alsó végtagokon

A babák frontérzékenysége

Front – érzékenyek lehetnek a gyermekek is, főleg a kicsinyek, egy-két éves korukig is akár. A leggyakoribb és leghevesebb panaszok kicsiknél az erősen szeles napokon jelentkeznek. Front idején a babák nyugtalanok, sírnak, rosszul vagy épen túl sokat alszanak, étvágyuk is megváltozik. A jelenség nem kóros, a tünetek általában két – három napig tartanak. Sajnos, front-érzékenység örökölhető, vagyis ha a mama front-érzékeny, gyermeke is valószínűbben reagál rosszul az időjárás-változásra.

A kisbabákra ugyanúgy hatnak a frontok, mint a felnőttekre. Sok anya megfigyeli, hogy a hirtelen időváltozás, de főleg a nagyon szeles idő a békés csecsemőt is kihozza a sodrából. A babának ugyanúgy fájhat a feje, ugyanúgy rossz lehet a közérzete pusztán a front hatásaként, mint nekünk.

A nyűgösebb – például a fogzási időszakban lévő – gyerekeket még jobban megviseli a légnyomás-ingadozás. Ilyenkor a picik nagyon nyugtalanok, egészen addig, amíg meg nem érkezik a fülledt meleget feloldó eső. Amikor szakadni kezd, a gyerekek általában jó nagyot alszanak. Ha nyomott az idő, nagy a hőség, a kicsik nem tudnak izzadni, a szerveztük nem tud hőt leadni, ezért a belső egyensúly átmenetileg felborul, emiatt csökken a komfortérzet.

A gyerekek, még inkább a kisgyermekek, fokozottan érzékenyek az időjárás változásaira. Ennek okai a még fejlődő immunrendszer, a világhoz még nem kialakult alkalmazkodóképesség valamint olyan testi adottságok, amelyek megkülönböztetik a babákat a felnőttektől, mint pl. a kutacs vagy a felnőtt szervezeténél magasabb víztartalom.

A kutacs lévén ugyanis a koponyacsont még nem teljesen zárt, nem védi tökéletesen az agykoponyában elhelyezkedő puhább szöveteket, melyek így a nyomásváltozásoknak fokozottabban ki vannak téve. A gyermekek legkésőbb 2 éves kora körül, a kutacs záródásakor a frontérzékenységi tünetek is enyhülnek. Ugyanezen okból nem javasolják fél év alatti gyermek repülőgépen való utaztatását sem.

A gyermek szervezetének magasabb víztartalma pedig összefügghet mind a nyomásváltozásokra, mind a Hold járására való fokozott érzékenységükkel. A folyadékok összenyomhatatlanok, így a külső nyomásváltozások akár olyan változást is előidézhetnek a gyermekek szervezetében, amikre a felnőttek már kevésbé érzékenyek. A Hold pedig, naponta kétszer tengereket, óceánokat mozgat meg, az agrártudomány is elismeri a Hold hatását egyes mezőgazdasági folyamatok sikerességére, tehát természetesnek tekinthetjük, hogy egy ilyen érzékeny szervezet, mint a babáké, a magasabb víztartalom miatt is adhat az ilyen hatásokra fokozottabb reakciót.

A felnőttek, bár alapvetően lényegesen jobban alkalmazkodtak már a környezeti változásokhoz, bizonyos állapotaikban szintén mutathatnak fokozott frontérzékenységi tüneteket, melyek csak még tovább keseríthetik amúgy is gyenge általános állapotukat. Bármilyen olyan állapot ide sorolható, ami lerontja az egyén immunrendszerét, kezdve a betegségekkel, vitaminhiánnyal, stresszel, de a terhességgel járó hormonális változások is csökkentik a szervezet általános védekezőképességét, így nem ritka, hogy a terhesség során, szülés után vagy később, a változó korban a frontokra való érzékenység is megjelenik olyan nőknél is, akiknek korábban nem voltak ilyen panaszaik.

A leggyakoribb és leghevesebb panaszok kicsiknél jellemzően az erősen szeles napokon jelentkeznek. Front idején a babák nyugtalanok, sírnak, rosszul vagy éppen túl sokat alszanak, étvágyuk is megváltozik.

De ők még nem tudják mondani, mi bajuk, vagy, hogy hol fáj. Csak érzik, hogy valami nem jó, valamiért rossz kedvük van, valamiért nem hajlandóak kivárni, amíg felöltöztetjük őket, fáj a fejük, rosszul alszanak éjjel, de akár olyan végtagfájdalmaik is lehetnek, amik semmilyen egyéb módon nem magyarázhatóak. Frontérzékeny édesanyák gyakran tapasztalják, hogy épp akkor a leghisztisebb a gyermek is, amikor ők maguk is a plafonon vannak mindentől, mikor amúgy sem kerek semmi sem. A probléma felismerése azonban megnyitja az utat a megoldás felé is. A sorozatos megfigyelésen alapuló tapasztalatok hozzásegíthetnek minket és a babát, hogy ezeket a nehezebb időszakokat is harmonikusan és a panaszok mérséklésével élhessük túl.

Népi megfigyelések, tapasztalati tények

A következőkben álljon itt néhány praktikus jel, népi bölcsesség, ami az időjárás javulására vagy romlására utalhat. Meg kell azonban jegyezni, hogy mindig az összes jelet együttesen kell szemlélni, egyetlen jel alapján téves következtetésre juthatunk. Az időjárást folyamatosan kell nézni, egy adott pillanat alapján szintén téves következtetést vonhatunk le. Próbáljunk folyamatokat tekinteni, megérteni mi is történhet a légkörben.

Az időjárás romlásának jelei

1. A csendes és tartós jellegű csapadékhullás előjelei

• élénk, majd mérséklődő DK-i szél, csökkenő légnyomás, égbolton megjelenő Ci, Cs, halojelenség, egyre inkább szürkülő ég, D-i irányból a felhőzet lassan beborítja az eget, vastagodó felhőzet, eltűnik a Nap vagy Hold korongja, csendes eső havazás indul meg, a felhőzet tovább vastagodik, a folyamat 6-12 óra alatt zajlik le (Iásd melegfront lefolyása)
• a hőmérséklet éjszaka nem csökken, nappal nem melegszik számottevően (csak a front után)
• a hajnali-reggeli harmat- illetve dérképződés elmarad
• a napközben képződött gomolyfelhők estére nem oszlanak fel
• a távoli zajok, harangszó, vonatdübörgés jól hallható
• emberek, állatok nyugtalanná, ingerlékennyé válnak
• a hangulat nyomott, a figyelem, koncentráció csökkenése miatt a balesetveszély nő
• a csapadékhullás kezdete előtt 15-20 perccel az énekesmadarak elcsendesednek

2. Aznapi időjárásromlásra, változásra utaló jelek

• reggel:
  • a fátyolosan kelő nap a déli óráktól kezdődő csapadékos időjárást jelez
  • a harmat és dérképződés elmarad
  • reggeli szivárvány hamar bekövetkező záporesőt jelez
• napközben: délutáni záport, zivatart jeleznek a felmelegedés hatására kialakuló helyi portölcsérek, forgószelek, gomolyfelhő-képződés
• este: éjszakai záport, zivatart jelezhet a délies irányú szél kíséretében alkonyatkor Nyugat felől meginduló erős gomolyfelhő-képződés
• az állatok viselkedése is jelezheti: a macska sokat mosdik, a kakas gyakran kukorékol, a verebek a porban fürdenek, a fecskék alacsonyan repülnek, a szárnyas rovarok csípnek, a pók a hálója sarkában begubózik

3. Másnapi időjárásromlásra, változásra utaló jelek

• napközben, vagy éjjel a szél iránya az óramutató járásával ellentétesen (pl. ÉNy-ról, DNy-ra) változik, megerősödik
• a nap fátyolfelhőzet mögött nyugszik le (Ci, Cs)
• a baromfiudvar lakói még jóval alkonyat után is kapirgálnak
• a magasan szálló repülő mögött hosszú kondenzcsík képződik, sokáig megmarad, lassan É felé sodródik
• a csillagok fénye nyugtalan, hunyorgó

Az időjárás javulás és a tartós jó idő jelei

1. Az időjárás javulás jelei:

• lassú javulás, ha a tartós csendes esőt hirtelen záporeső váltja fel, a szél megerősödik
• a csapadékhullás megszüntével a felhőzet egyre magasabbra emelkedik, feloszlik
• a látástávolság jelentősen javul, a légnyomás emelkedik
• napközben a szél az óramutató járásával egyezően fordul (pl. DNy-ról ÉNy-ra), megerősödik, a magasban is É-ról fúj
• énekesmadarak ismét énekelnek, fecskék ismét magasan repülnek
• a csapadékzóna elvonulását jelzi az alkonyat előtti szivárvány
• a nyomott hangulat, feszültség oldódik, emberek, állatok megnyugszanak

2. A másnapi jó idő jelei:

• a délelőtt képződött lapos gomolyfelhők délutánra feloszlanak, ég kitisztul, a szél lecsendesül vagy teljes szélcsend lesz
• erős az éjszakai harmatképződés
• éjszakára köd keletkezik a völgyek alján, este a dombon melegebb van, mint a völgyben (ld. inverzió!)
• a magasan szálló repülőgép mögött rövid kondenzcsík
• a csillagok fénye nyugodt
• a baromfiudvar lakói alkonyat után nyugovóra térnek, a pók szövi hálóját

Végül pedig néhány kifejezés amit érdemes ismerni és 1-2 érdekesség.

Horizontális bárikus gradiens

A nyomásgradiens mint térbeli vektor vízszintes síkra vonatkoztatott komponense. Vektormennyiség, megmutatja, hogy a horizontális felület mentén (a vizsgált pontban) mely irányban csökken a légnyomás a legnagyobb mértékben, valamint azt is megadja, hogy mekkora a távolságegységre eső nyomáscsökkenés.

Légnyomás-ingadozás

A légnyomás sokat változik a Földön, és ezek a változások fontosak az időjárás és az éghajlat tanulmányozásában. A legnagyobb légköri nyomást, 108,57 kPa-t (1085,7 mbar vagy 81,43 cm higany) a mongóliai Tosontsengelben rögzítették 2001. december 19-én. A magyarországi rekord 1055,9 hPa (Budapest-belterület (II. ker) 1907. január 24.). A legalacsonyabb nyomás (nem tornádóban) 1979. október 12-én a Typhoon hurrikánban mért 86,996 kPa (869,96 mbar vagy 652,5 mmHg). A magyarországi rekord 968,6 hPa (Nagykanizsa, 1976. december 2.). A légnyomás napi ritmusban változik. Ez a hatás nagyon erős a trópusi zónában és közel nulla a sarkköri területeken. A trópusokon akár 5 mbar is lehet a változás mértéke.

A légnyomás változása lehet időbeli és térbeli. Az időbeli változás lehet periodikus, illetve aperiodikus.

Periodikus: egyrészt a napi menetet takarja, a napi hullámban két maximum és két minimum jelentkezik: a minimum időpontja 4, illetve 16 óra, a maximumé 10 és 22 óra. A napi menetre jellemző, hogy a nappali amplitúdó nagyobb, mint az éjszakai. A légnyomás menetében másrészt évi ingás is megfigyelhető, az ingás amplitúdója télen csökken, nyáron növekszik. Ez a változás nem hat erősen az időjárás változásra.

Aperiodikus: légtömeg-áthelyeződéssel, időjárás alakító hatással van kapcsolatban, ez a változás elnyomja a periodikus változást.

A térbeli változás mind vertikális, mind horizontális irányban jellemző. A légnyomás és a magasság kapcsolata a repülésben igen fontos. A légnyomás vízszintesbeli változékonyságát a légnyomási képződmények adják. A legfontosabb nyomási képződmények a következők:

Forrás:

• http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizika-7-evfolyam/folyadekok-es-gazok/a-legnyomas
• https://kapitalis.eu/2013/05/23/hogyan-fugg-ossze-a-legnyomas-valtozasa-a-varhato-idojarassal/
• http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok11.htm
• http://szimpatika.hu/cikkek/3900/hideg_es_melegfront_tipikus_tunetek_helyes_vedekezes
• https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9gk%C3%B6ri_front
• https://pixabay.com/hu/hidegfront-melegfront-hurrik%C3%A1n-63037/
• http://apollo.lsc.vsc.edu/classes/met130/notes/chapter11/cf_xsect.html
• http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/MeteorologiaAlapismeretek/ch09s03.html
• http://www.rockler.com/weather-station-instrument-dials-weather-station-dials
• http://www.medimix.hu/cikk.php?cid=247
• https://www.mindmeister.com/fr/993152273/slne-n-energia
• http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/frontok_es_a_gyerekek/2100454/
• http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:93zbdLObxwgJ:www.tavasz56.hu/csana/fileok/foglterv/baba-mama-front.docx+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu