Székesfehérvár településén lévő aktuális páratartalmat a fenti térképen és kiíráson láthatjuk, de ezen túl még rengeteg érdekes dolog van amit a páratartalomról tudhatunk.

Pára akkor képződik, mikor a Nap felmelegíti a vizet, így vízgőz formájában a levegőbe kerül. Ha jobban melegszik a víz, azzal több vízgőz kerül a levegőbe. A melegedéssel együtt a légkör pára-kapacitása is növekszik. A páratartalom fogalom alatt kétféle kifejezést különböztetünk meg:

• abszolút páratartalom, ami az 1m3 levegőben lévő vízpára mennyiségét mutatja (g/m3).
• relatív, vagy viszonylagos páratartalom, ami a levegőben lévő vízpára arányát mutatja adott hőmérsékleten a lehetséges telítettséghez.

A levegő relatív páratartalmát higrométerrel mérhetjük.

Az ideális páratartalom

Az emberek számára ideális relatív páratartalom 40-60%. Gyermekeknél (pl. gyerekszobában) 60-70% az optimális. A levegő páratartalma hatással van az emberi hőérzetre. Melegebbnek a magas páratartalmú levegőt érezzük, míg hűvösebbnek az alacsonyabb páratartalommal bírót. Amennyiben a páratartalom alacsony, azaz száraz a levegő, az ember légutai kiszáradhatnak, a bőr szárazzá válik. A nyálkahártya hajlamosabbá válik az irritációra. Kiszáradnak, égő érzetűvé válnak a szemek, a száj. Jellemző tünet a köhögés, a torokkaparás.

Amennyiben a páratartalom túl magas (60% fölötti), az kedvezőleg hat a különböző kórokozók elszaporodására. Allergiás reakciókat produkálhat a szervezet. Főbb ilyen kórokozók a gomba és az atka.Nem csak az emberekre, hanem az épületekre, bútorokra is kedvezőtlenül hat a magas páratartalom. Könnyebb utat biztosít a penészesedésnek, a dohos falaknak, a fal gombásodásnak.

A túl alacsony és a túl magas páratartalom nem egészséges. A légutak a száraz levegőben, mint ahogy feljebb is írtuk kiszáradnak, köhögünk, komfortérzetünk csökken. A tartósan száraz levegő nemcsak egészségünknek, hanem fabútorainknak, ruházatunknak, növényeinknek sem tesz jót. Ezen okok miatt a hőmérséklet, a csapadék, a felhők és az egyéb időképet befolyosásoló jelenségekkel kapcsolatos időjárás előrejelzések fontos része a páratartalom várható előrejelzése, mind rövid, mind pedig hosszútávon is. A környező levegő vízgőztartalmát, a relatív páratartalom fogalmával jellemezzük. A relatív páratartalom azt fejezi ki, hogy a levegő aktuális páratartalma, hány százaléka annak a vízgőztartalomnak, amit az adott hőmérsékletű levegő maximálisan meg tud tartani. A páratartalomtól függ hőérzetünk. Testünk hőleadó képességét befolyásolja a környezetünkben élő kórokozók, allergén mikroorganizmusok számát, valamint különböző légszennyező anyagokkal (formaldehid, kén és nitrogén oxidok) reakcióba lépve, azokkal irritáló végtermékeket alkothat. Az egészséges ember számára a legmegfelelőbb a 40-60 százalékos relatív páratartalmú levegő. Az ennél magasabb páratartalom torzítja hőérzetünket oly módon, hogy módosítja az izzadásnak, testünk egyik alapvető hűtő folyamatának hatékonyságát. A bőrfelszínre kiválasztott verejték önmagában még nem hűt, csak akkor ha el is párolog.

Az izzadás és a folydékvszteség következményei

A folyadékveszteség hatására keringésünk egyensúlya könnyen felborul, ami akár súlyos tüneteket is okozhat: rossz közérzet, szédülés, fejfájás, fülzúgás, homályosan látás, hányinger, alvási zavarok, csecsemőkorban etetési nehézségek, aluszékonyság, bágyadtság jelentkezhet, szívünk egyre hevesebben ver, nehezebben kapunk levegőt, ami a terhelhetőség csökkenéséhez vezet. Súlyos esetben ájulásérzés, esetleg eszméletvesztés, idősekben zavartság is kialakulhat. A párologtatás folyamata energiaigényes. A szükséges energiát testünk hője biztosítja. Ha a fülledt hőségben, az átlagosnál melegebb időjárás estén csak „folyik rólunk a víz”, de nem párolog el, akkor elmarad a hűtés is, és környezetünket a ténylegesnél melegebbnek érezzük, ami komfortérzetünket önmagában is rontja. A folyamatos izzadás jelentős folyadék- és ásványi só veszteséget okoz. A magas külső hőmérséklet azonban izzadásra sarkallja szervezetünket, annak hatásfokától függetlenül. Így aztán addig izzadunk, amíg van miből. Szervezetünk a szomjúság érzet fokozásával figyelmeztet a folyadékveszteségre, azonban főleg idős- és csecsemőkorban a szomjúságot kevésbé érezzük, vagy kevésbé tudjuk jelezni környezetünk felé. Száraz levegőben az izzadtság is könnyebben párolog, így száraz melegben környezetünket hűvösebbnek, míg nedves hidegben környezetünket kellemetlenül hidegebbnek érezzük.

Frontérzékenység

A front lényegében hideg és meleg légtömegek határán kialakult légköri képződmény, melyet egyes meteorológiai paraméterek (hőmérséklet, légnyomás, páratartalom, szélerősség, ionizáció) egyidejű, hirtelen változásai jellemeznek. Hazánk felett átlagosan heti egy ciklon vonul át, egy hideg-, illetve egy melegfronttal kísérve, így évente kb. 100 front érinti az országot. A frontokkal és légnyomás változásának hatásaival a légnyomás aloldalon részletesebben is foglalkozunk. Frontérzékenység A levegő páratartalma a környezetükben levő élősködők (atkák) és penészgombák mennyiségét is befolyásolja, melyek a lakásokban fellelhető fő allergének (allergia kiváltásáért felelős anyagok). Ezek hatására az allergiás eredetű szénanátha, asztma tünetei súlyosbodhatnak. Több vizsgálat is rámutatott, hogy az atkák elszaporodásának döntő tényezője a nyirkosság, ugyanis számuk 80 százalékos relatív páratartalomnál tetőzik. A gombák fejlődésükhöz legalább 75 százalékos relatív páratartalmat igényelnek, lakásunk nyirkosabb szegleteiben, a fürdőszobában, a konyhában vagy az ablak és ajtókeretek mentén tenyésznek előszeretettel. Harcolni érdemes ellenük, de teljes kipusztításuk lehetetlen. Mennyiségük a páratartalom optimális szinten tartásával (pl.: gyakori szellőztetéssel), gomba és atkairtó vegyszerekkel, illetve a lakás tisztán tartásával csökkenthető. A pollenekkel és az általuk okozott allergén reakciókkal a pollentérkép aloldalon részletesebben is foglalkozunk.

Mint általában mindenben tehát, a páratartalom beállításában is az arany középutat kell keresni, azaz az sem jó, ha túl száraz, de az sem, ha túl párás a szoba levegője. A szakértők szerint az egészséges felnőtt szervezet számára 40-60%-os páratartalom az optimális, míg gyerekeknél ennél picit magasabb, 60-70%-os páratartalom az irányadó. Természetesen ezt csak úgy érzésre aligha lehet beállítani, ezért érdemes beszerezni egy páratartalom-mérőt, amely már viszonylag olcsón beszerezhető.

A hőérzet

Míg a hőmérséklet műszerekkel mérhető, addig a hőérzet a szervezet által érzékelt hőfok, melyet több tényező is befolyásolhat. Egyrészt függ a meteorológiai viszonyoktól, többek között a szélerősségtől és a levegő páratartalmától. Szélmentes napokon például kevésbé érezzük hidegnek a levegőt, mint egyébként. A legmegfelelőbb a 40-60% közötti páratartalom, fülledt nyári időkben, egy páradúsabb levegő jóval melegebb hőérzetet kelthet bennünk a valódi hőmérséklethez képest.

Egyébként olyan emberi tényezők is hatással lehetnek hőérzetünkre, mint az életkor, egészségi állapot, testsúly. Az idősebbek például kevésbé izzadnak, ennek az az oka, hogy a kor előrehaladtával gyengül a szervezet hőleadó mechanizmusa. Az csecsemőknek pedig még nem elég fejlett a hőháztartása, ezért kell öltöztetésükre nagyobb gondot fordítani.

Szeles időben különösen tapasztalható, hogy a hőérzet és a hőmérséklet akár nagyon eltérő is lehet. De miért érezzük szeles időben sokkal hidegebbnek a levegőt? Ennek az az oka, hogy testünk felmelegíti a körülötte lévő vékony levegőréteget, ezzel próbálja biztosítani az állandó testhőmérsékletet. Légmozgás esetén azonban ez a vékony melegebb levegőréteg elvész, így hűvösebbnek érezzük az időt, és testhőmérsékletünk is hamarabb lecsökken.

A hőérzetről A szubjektív érzés kialakulását döntően a következő hat paraméter befolyásolja: – a levegő hőmérséklete, annak térbeli, időbeli eloszlása, változása, – a környező felületek közepes sugárzási hőmérséklete, – a levegő relatív nedvességtartalma, illetve a levegőben lévő vízgőz parciális nyomása, – a levegő sebessége, – az emberi test hőtermelése, hőleadása, hőszabályozása, – a ruházat hőszigetelő képessége, párolgást befolyásoló hatása. Az első négy fizikai paraméter, míg az utóbbi kettő az emberi szervezet alkalmazkodóképességével függ össze. A hőháztartás egyensúlyának fenntartása fontos az egészség megőrzése érdekében.
Az emberi szervezet hőegyensúlya szempontjából alapvető tényezők: – az emberi test hőtermelése, amely elsősorban a végzett tevékenység függvénye, de belejátszik bizonyos fokig az egyén kora, neme stb.; tehát ez műszakilag nem változtatható, – az emberi test hőleadása, amely viszont nagymértékben függ a ruházkodástól, valamint az előzőekben említett műszaki paraméterek hatásától. A szubjektív hőérzetet egyes országokban szabványok rögzítik, mégpedig az ún. kellemes hőérzetet, amely a definíció szerint a következő: „A kellemes hőérzet az a tudati állapot, amely a termikus környezettel kapcsolatos elégedettséget fejezi ki. ”

Összefoglalva tehát a túl magas és a túl alacsony páratartalom hatásait:

A túl száraz levegő miatt a bőr, a szem és a nyálkahártyák is kiszáradhatnak, egyben növekszik a fertőzésveszély, valamint akár száraz köhögés és orrvérzés is jelezheti a számunkra kényelmetlen állapotokat. Mindez főként télen okoz gyakori problémát, de a nyári hőség ellen alkalmazott klímaberendezések is hasonló gondokat idézhetnek elő.

Nem szerencsés tehát, ha a levegő páratartalma az ideális értékhatár alá zuhan, mindemellett a túl párás környezet is jelentősen ronthatja az ember komfortérzetét. Különösen a nyári kánikulában ütközhet ki a magas nedvességtartalom egyik fő hátránya. Szervezetünk ugyanis egy igen kifinomult hőszabályozó rendszerrel biztosítja a megfelelő testhőmérsékletet számunkra, ami egyszerűen kifejezve annyit tesz, hogy a melegben izzadni kezdünk. Bőrünk nedvesen tartásáról több millió izzadságmirigy gondoskodik, a hűtés pedig a 99,7 százalékban vízből álló izzadság elpárolgásának eredménye.

Ez a párolgási folyamat száraz levegőben könnyedén végbe tud menni, a fülledtség viszont alaposan megnehezíti a feladatot, hiszen a levegő ilyenkor nem képes felvenni a bőrfelszínen lévő folyadékmennyiséget. Nem véletlen tehát, hogy például egy-egy nyári zápor után még inkább kínzónak érezzük a hőséget, hiszen testünk hiába izzad, a hűtőhatás nem tud érvényesülni. Mindez végül a rendkívüli melegben a hőguta kialakulását is elősegítheti, amely súlyos esetben az eszméletvesztés, sőt akár a halál kockázatát is magában hordozza.

Jelentősen növeli egy másik igen kellemetlen egészségügyi ártalom rizikóját, ha a relatív páratartalom beltéri viszonyok között lépi át a 60-70 százalékot. Az így kialakult környezet ugyanis ideális terepet jelent a penészgombák és a háziporatkák számára. Előbbiek a szaporodásukban részt vevő spórák, utóbbiak megszáradt, mikroszkopikus méretűre porladt székletük által idéznek elő légúti allergiás tüneteket az arra érzékenyeknél. Mi több, az atkák ürüléke közvetlen kontaktus esetén bőrpanaszokat, csalánkiütést és ekcémás elváltozást okoz.

Források:

• http://energiapedia.hu/paratartalom
• http://www.webbeteg.hu/cikkek/legzoszervi_betegseg/1579/a-paratartalom-hatasai-szervezetunkre
• https://femina.hu/egeszseg/paratartalom_beallitasa/
• http://hajraegeszseg.hu/cikk/2014-01-16/van-belso-szemelyre-szabott-homeronk
• http://zeus.nyf.hu/~jmgt/letolt/epulet/3_ea_2_emberi_test_hoerzete.pdf
• http://www.homeinfo.hu/kivitelezes/epites/nyilaszarok/2429-para-para-ugyeljunk-ablakainkra-a-teli-hidegben
• https://www.hazipatika.com/eletmod/veszelyben/cikkek/a_paratartalom_hatasai_a_szervezetunkre/20170720163338