Az 1940-es évek óta létezik, és a világ különböző országaiban különböző okok miatt (elsősorban Kínában) tették ezt , de az Egyesült Államokban, különösen a szárazság sújtotta Nyugaton, egyre terjedő gyakorlat. Gondzar azt mondta, egyesek azt mondják, hogy „Istent játszod”, mások azt mondják, hogy „ellopod a nedvességet a vihartól”, ezzel más területeket szárazabbá téve, mint általában lennének, olyan, mintha kirabolnák Pétert, hogy fizessen Paulnak. Környezeti tényezőket is figyelembe kell venni, valamint a költséghatékonyságot a jutalommal szemben, amely Nyugaton manapság a víz folyékony arany.
Wyoming 2003-ban kezdte meg a felhővetést egy tanulmány részeként. Aztán nyolc évaddal ezelőtt elkezdték hivatalos minőségben csinálni, miután 10 éves vizsgálatuk bebizonyította, hogy működik. Ebben a szezonban 28 repülési küldetésben vettek részt Wyomingban.
A felhővetés egy már meglévő felhőt használ, és ezüst-jodidot fecskendez a felhőbe, amely apró részecskéket, úgynevezett jégmagokat ad hozzá. A felhők alapvetően az égen lebegő vízcseppek és/vagy jégkristályok gyűjteménye. A magok segítenek a felhőnek csapadékot termelni, a mesterséges jégmagok pedig több csapadékot hoznak létre, mint amennyit a felhő egyébként termelne. Ez kétféleképpen történik: az egyik út a földről, a másik pedig a levegőből történik, vetőanyagként ezüst-jodidot használva. „A földi generátorok kis meteorológiai állomásoknak tűnnek, körülbelül 20 láb magasak, és aeroszolizálódnak a légkörbe” – magyarázta Gondzar. „De meg kell várni a megfelelő légköri feltételeket, hogy a csóva áthaladjon a hegyláncon.” Ez kicsit bonyolultabbá teszi a vetést, mert ha rossz irányba fúj a szél, akkor teljesen eltéveszted a célt. A legelterjedtebb módja a repülés, fáklyák használatával. „Vannak fáklyák a repülőgépek szárnyán ezüst-jodiddal a kartondobozok belsejében, és vannak fáklyák a gép hasán” – mutatott rá Gondzar. Miután a pilóta belerepül a viharba, meggyújtja az ezüst-jodiddal teli kartondobozokat, és „elveti” a felhőket. Az eredmény több nedvesség a felhőben, ami több csapadékot eredményez.
Az ezüst-jodid „természetes sóvegyület” – hangsúlyozta Gondzar. „Az oka annak, hogy használják, mert a geometriai alakja egészen molekuláris szintig nagyon hasonlít a jégkristályéhoz. És ha ez nincs meg, akkor nem fog további jégkristályokat létrehozni, amelyek aztán hópelyhekké halmozódnak fel.”
„A felhővetés nem oldja meg a szárazságot” – mondta Gondzar. „Felhővetéssel nem lehet megtörni a szárazságot. Ez egy eszköz az eszköztárban.” Gondzar elismerte, bár tudják, hogy a módszer több havat termel, mint amennyit egyébként kapnának, nehéz pontosan megmondani, hogy mennyivel többet kapnak. „Bizonyítékok vannak rá a radarban és mindenféle iratban” – jegyezte meg Gondzar. „A kérdés, amire most próbálnak válaszolni, az, hogy mennyire működik jól? És erre nehéz válaszolni. Mert van ennek egy absztrakt része. Valójában nem lehet tudni, hogy egy adott rendszer mennyi havat termelt volna.”
A Wyoming’s Water Systems Data Map szerint az állam egyes területein csak az átlagos hó 60%-a van ebben a szezonban, és az évszak lecsengésével lassan bezárul a további havazás lehetősége. Mivel Nyugaton a legtöbb víz a hóolvadásból származik, reméli, hogy az, amit tesznek, egy kicsit segít hosszú távon. „Ez egy kis, inkrementális változás hosszú időn keresztül. Ezért fontos a következetesség” – sürgette Gondzar. Hozzátette, 28-34 dollár hektárlábonként, a felhővetés viszonylag olcsó.
„Ezek a számok azt mutatják, hogy ez egy olcsó módja annak, hogy vizet adjunk a rendszerhez. Lényegében egy kis további hótakarót hozunk létre, amely tavasszal és nyáron további patakáramlást jelent.”
Az eredeti angol nyelvű forrás és a kép forrása: https://edition.cnn.com/ Jennifer Gray és Rachel Ramirez , CNN
