Világszerte rendszeresen előfordulnak szélsőséges időjárási események, amelyek gyakran jelentős károkat okoznak az érintetteknek. Az ilyen eseményeket előrejelző időjárás-előrejelzések segítik az embereket a felkészülésben – de hogyan áll össze az előrejelzés? És miért nem mindig pontosak?
Hogyan készül az időjárás-előrejelzés?
A lehető legtöbb információt kell összegyűjteni az aktuális időjárásról és a légkör állapotáról. Az olyan megfigyeléseket, mint a hőmérséklet, a nyomás, a páratartalom és a szélsebesség, a világ minden tájáról gyűjtik, majd nagy teljesítményű szuperszámítógépekbe táplálják be. Ezen számítógépek értéke meghaladhatja az 1 milliárd forintot is. A fő korlátozó tényező az, hogy ezek a számítógépek milyen gyorsan tudják feldolgozni az összes információt az előrejelzés elkészítéséhez. A meteorológusok az aktuális időjárási viszonyokat is figyelemmel kísérik, hogy biztosítsák az előrejelzések tervszerűségét – szükség esetén módosítanak.
Miért tévednek néha az időjárás-előrejelzések?
Az atmoszféra kaotikus jellege miatt az óceánban végbemenő kis fejlemények is jelentős hatással lehetnek például egy időjárási rendszer helyzetére és erejére, amikor az eléri a szárazföldet. A légkör hatalmas és összetett, és lehetetlen pontosan nyomon követni minden részét, ezért elkerülhetetlenül vannak hiányosságok ezekben a megfigyelésekben. Ennek eredményeként valami kimaradhat, vagy egyszerűen nem figyelhető meg eléggé. Ahogy azonban egyre jobban megértjük a légkört, a számítástechnika fejlődése mellett a jövőre vonatkozó előrejelzések is egyre pontosabbak.
A Met Office szerint a négynapos előrejelzés most olyan pontos, mint az egynapos előrejelzés 30 évvel ezelőtt.
Miért olyan nehéz előre jelezni bizonyos időjárási helyzeteket?
Egyes időjárási minták különösen nagy kihívást jelentenek, ha egy adott hely időjárásának pontos előrejelzéséről van szó. A záporok például olyan kis léptékűek, hogy nehéz megjósolni, hogy pontosan hol alakulnak ki. Azt gondolhatjuk, hogy rossz volt az előrejelzés, mert záporra számított, de nem alakult ki semmi, miközben alig egy kilométerre heves zivatar volt.
Világszerte számos különböző szervezet készít időjárás-előrejelzést, ehhez különböző számítógépes programokat használnak. Egyesek azt jósolhatják, hogy valahol 21:00-kor csapadéksáv érkezik, míg mások azt jelezhetik, hogy éjfél után érkezik. Ha 30% esély van a záporra, az egyik alkalmazás dönthet úgy, hogy megjelenít egy zuhany szimbólumot, míg egy másik részben felhős szimbólumot választ, mert 70% az esélye, hogy száraz marad az idő.
Ahogy fejlődik a számítástechnika, különösen a feldolgozási sebesség, egyre több megfigyelést tudunk majd rögzíteni. Ezeket egyre bonyolultabb egyenletekbe foglalják, és gyorsabban adják ki az előrejelzéseket egyre kisebb területekre. Ezeknek pedig pontosabb előrejelzéseket kell eredményeznie a jövőre nézve.
A cikk eredeti angol nyelvű forrása: https://www.bbc.com/news; Nick Miller
