A hurrikánok a leghevesebb viharok a bolygón. A legkárosabbak nevei tovább élnek a nyomukban hagyott pusztítás miatt.
Az Észak-Amerikán kívül trópusi ciklonként vagy tájfunként ismert hurrikánok alapvetően hatalmas szél- és esőmotorok, amelyeket meleg óceánvíz és levegő táplál.
Ez a hőenergia tomboló szelekké és csapadékokká alakul, amelyek pusztító hatásokat okozhatnak, amikor városokat, otthonokat és infrastruktúrát érnek.
Az elmúlt több mint két évszázad során az emberi tevékenység – elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése – sok hőt adott az óceánoknak és a levegőnek , ahol ezek a viharok keletkeznek.
A 2020-as atlanti hurrikánszezon volt az eddigi legaktívabb , és az idén az Öböl-partra, Közép-Amerikára és a Karib-térségre zúduló viharok közül sok olyan jellegzetes jelet mutatott, hogy a globális felmelegedés túlterhelte őket.
Bár a globális hőmérsékleti adatok több mint 150 évre nyúlnak vissza, a hurrikánrekordok valójában nagyon ritkák az 1970-es évek előtt, amikor a műholdak először kezdték el rögzíteni a világ összes óceánját.
Míg a tudósok még mindig tanulják, hogyan változtatja meg a hurrikánokat ez a hozzáadott hő, a kutatások azt mutatják, hogy a viharok néhány kulcsfontosságú módon egyre pusztítóbbak.
A tengerszint emelkedése veszélyesebbé teszi a viharhullámokat
A hurrikánokat szélsebességük szerint osztályozzák, de a legtöbb hurrikán által okozott leghalálosabb és legpusztítóbb fenyegetés az általuk kiváltott viharhullám .
A viharhullám az óceánok szintjének gyors emelkedése, amelyet az erős szél és a hurrikán alacsony nyomása okoz.
Általánosságban elmondható, hogy a tengerszint 2-3 lábos emelkedése azt jelentené, hogy egy 1. kategóriájú hurrikán képes lehet olyan viharhullám okozta károkat okozni, mint amilyeneket ma egy 2. kategóriás vihartól várnánk.
A cikk eredeti, angol nyelvű forrása: https://edition.cnn.com/
