Pakisztán és India szélsőséges tavaszi hőhullámokat szenved ezeken a napokon. A példátlanul magas áprilisi hőmérséklet kritikus víz- és áramhiányhoz vezetett.
Az elmúlt hetekben Nazeer Ahmed a Föld egyik legforróbb helyén élt. Miközben a brutális hőhullám végigsöpört Indián és Pakisztánon, a pakisztáni Beludzsisztán régióban található Turbatban lévő otthona hetek óta tartó
rendkívüli hőmérséklettől szenved, amely többször is meghaladta az 50°C-ot (122 F), amire az évnek ebben a szakaszában még nem volt példa.
A helyi lakosokat behajtották otthonaikba, nem tudnak dolgozni, kivéve a hűvösebb éjszakai órákat, és kritikus víz- és áramhiánnyal néznek szembe. Ahmed attól tart, hogy a dolgok csak rosszabbra fordulnak. 2021-ben itt rögzítették a világ legmagasabb hőmérsékletét májusban, 54 fokot. Azt mondta, az idei év még melegebbnek tűnik. „A múlt hét őrülten meleg volt Turbatban. Nem volt még ilyen áprilisban” – mondta. Mivel a kánikula súlyosbította a hatalmas energiahiányt Indiában és Pakisztánban,
Turbat, a mintegy 200 000 lakosú város mostanra alig kap áramot, naponta akár kilenc órán keresztül is csökken a terhelés, ami azt jelenti, hogy a légkondicionálók és a hűtőszekrények nem működnek. „A pokolban élünk” – mondta Ahmed.
India északnyugati és középső részén az elmúlt 122 év legmelegebb áprilisa volt, míg Jakababadban, a pakisztáni Szindh tartományban található városban szombaton 49 fokot mértek, ami az egyik legmagasabb áprilisi hőmérséklet a világon.
A kánikula már most is pusztító hatást gyakorolt a növényekre, beleértve a búzát és a különféle gyümölcsöket és zöldségeket. Indiában a búza terméshozama akár 50%-kal is csökkent a szélsőséges hőmérséklet által leginkább sújtott területek némelyikén, ami tovább fokozta a globális hiánytól való félelmet, miután Oroszország Ukrajna megtámadását követően pusztító hatást gyakorolt az ellátásra.
Az alma- és barackültetvényeiről ismert Beludzsisztán Mastung kerületében megtizedelték a termést. Haji Ghulam Sarwar Shahwani, egy gazdálkodó gyötrődve nézte, ahogy almafái több mint egy hónappal korábban kivirágoztak, majd kétségbeesetten, ahogy a virág serceg, majd elpusztult a nem szezonális száraz hőségben, majdnem elpusztítva a teljes termését. A környék gazdái a búzatermésükre gyakorolt „drasztikus” hatásról is beszéltek, miközben a közelmúltban 18 órás áramszünet is volt a környéken. „Ez az első alkalom, hogy az időjárás ekkora pusztítást végzett terményeinken ezen a területen” – mondta Shahwani. „Nem tudjuk, mit tegyünk, és nincs kormányzati segítség. A gazdálkodók milliárdokat veszítettek az időjárás miatt.
Sherry Rehman, Pakisztán éghajlati minisztere a Guardiannek azt mondta, hogy az ország „egzisztenciális válsággal” néz szembe, mivel az ország északi és déli részei között éghajlati vészhelyzetek érezhetők.
Rehman arra figyelmeztetett, hogy a kánikula miatt az ország északi részén a gleccserek soha nem látott mértékben olvadnak el, és ezreket fenyeget az áradások veszélye.
Azt is elmondta, hogy a perzselő hőmérséklet nemcsak a termést, hanem a vízellátást is befolyásolja. „A víztározók kiszáradnak. A nagy gátak jelenleg holtszinten vannak, és kevés a vízforrás” – mondta.
Rehman szerint a kánikula ébresztő kell hogy legyen a nemzetközi közösség számára. „Az éghajlati és időjárási események itt maradnak, és valójában csak felgyorsulnak mértékükben és intenzitásukban, ha a globális vezetők nem cselekszenek most” – mondta.
A szakértők szerint a szubkontinensen érezhető tikkasztó hőség valószínűleg csak ízelítő volt az elkövetkező dolgokból, mivel a globális felmelegedés tovább gyorsul. Abhiyant Tiwari, a Gujarat Katasztrófavédelmi Intézet adjunktusa és programmenedzsere azt mondta:
„A szélsőséges, gyakori és hosszan tartó hőhullámok már nem jelentenek jövőbeli kockázatot. Már itt van, és elkerülhetetlen.”
A Meteorológiai Világszervezet közleménye szerint Indiában és Pakisztánban a hőmérséklet „megegyezik azzal, amit a változó éghajlaton várunk. A hőhullámok gyakoribbak és intenzívebbek, és korábban kezdődnek, mint a múltban.”
Kánikulát akkor hirdetünk, ha a maximális hőmérséklet 40 C felett van, és legalább 4,5 C-kal a normál feletti.
Északnyugat-India egyes részein azonban a műholdak által rögzített felvételek azt mutatták, hogy a
szárazföld felszíni hőmérséklete meghaladta a 60 °C-ot – amire az évnek ebben az időszakában nem volt példa,
amikor a szokásos felszíni hőmérséklet 45 és 55 °C között van.
„A legmelegebb hőmérséklet Ahmedabad délkeleti és délnyugati részén van, a szárazföld felszínének maximális hőmérséklete 65 fok körüli” – közölte az Európai Űrügynökség honlapján.
A cikk angol nyelvű forrása: https://www.theguardian.com/
